Back to top

Növekvő beruházások, emelkedő árak

A Központi Statisztikai Hivatal átfogó, „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2017” című elemzése az ágazat tavaly elért eredményeit mutatja be. Adatai alapján hazánk az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő 2017-ben, amihez legfőképp az évről évre egyre nagyobb területen termesztett ipari növényekkel járultunk hozzá.

A részletes tanulmányból kiderül, hogy Magyarországon az előző évben a mezőgazdasági beruházások volumene 12 százalékkal nőtt, azonban ezzel együtt a termelői árak is növekedtek, átlagosan 5,6 százalékkal. Ugyanakkor egyre több az agráriumban tevékenykedő gazdasági szervezet. Az elemzés emellett nemzetközi kitekintést is ad.

Adatai alapján hazánk az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő 2017-ben, amihez legfőképp az évről évre egyre nagyobb területen termesztett ipari növényekkel járultunk hozzá.

Központi Statisztikai Hivatal április végén tette közzé 24 oldalas átfogó elemzését, melyből pontos képet kaphatunk az agrárágazat múlt évi teljesítményéről. A dokumentum amellett, hogy kitér a mezőgazdaság és élelmiszeripar nemzetgazdaságban betöltött szerepére, illetve összesíti a földhasználattal, a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel kapcsolatos eredményeket, az EU mezőgazdasági kibocsátására is kitér. Az ezzel foglalkozó fejezetből kiderül, hogy a huszonnyolc tagállamra vonatkozó második előrejelzés szerint 2017-ben a Közösség mezőgazdasági kibocsátásának értéke 427 milliárd euró volt, ami 5,2 százalékkal haladta meg az 1 évvel korábbit. A KSH adatai alapján Magyarország ennek 1,9 százalékát állította elő tavaly, vagyis hazánk részesedése kis mértékben csökkent 2016-hoz viszonyítva.

Az elmúlt esztendőben Magyarország egyébként az EU állatitermék-kibocsátásának 1,6 százalékát adta, míg növényi termékekből 2,2 százalékkal járult hozzá az unió kibocsátásához. Utóbbi kapcsán

leginkább az ipari növények (5,5%) esetében értünk el jó eredményeket, ami elsősorban az olajos magvak termelésének köszönhető.

Az elemzés további adatai alapján a magyar baromfi az EU teljes kibocsátásának 3,8 százalékát adta. A gyümölcs- és bortermelés terén – az előző évekhez hasonlóan – ismét a mediterrán országok túlsúlya volt jellemző.

Gazdaságszerkezet

A KSH elemzésének gerincét a hazai agrárium legfrissebb eredményei képezik. Az ezzel foglalkozó fejezetekből kiderül, hogy 2017 végén a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban és a halászatban regisztrált vállalkozások száma csaknem 473 ezer volt, ami az egy évvel korábbihoz viszonyítva lényegében nem változott. Ehhez a számhoz egyébként javarészt az önálló vállalkozások járultak hozzá, 459 ezer volt belőlük tavaly. Társas vállalkozásból ennél jóval kevesebbet tartottak számon, csak valamivel többet, mint 13 ezret. Utóbbiak alkalmazotti létszám szerinti megoszlása a tíz főnél kevesebbet foglalkoztatók túlsúlyát mutatja, 87 százalékuk ilyen volt. A társas vállalkozások közül mindössze tizenötben foglalkoztattak ötszáz főnél többet. Növekedést mutat e téren a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezetek száma. A 2016-ban végrehajtott gazdaságszerkezeti összeírás adatai alapján 2016. július 1-jén 9,4 ezer ilyen szervezet volt, és a számuk 2013 óta folyamatosan nő, szemben például az egyéni gazdaságokkal, amelyek 60 százaléka eltűnt 2010 óta. Az elemzés természetesen az ágazatban dolgozók számával is foglalkozik.

A lakossági munkaerő-felmérés szerint 2017-ben a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban az összes foglalkoztatott 5 százaléka, mintegy 220 ezer fő dolgozott, ami 1,4 százalékos növekedés 2016-hoz képest.

Beruházások, termelői árak

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a mezőgazdasági beruházások is növekedtek az előző évhez képest. Tavaly az előzetes adatok szerint a nemzetgazdaság összes beruházásának értéke 6440 milliárd forint volt, amiből a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és a halászat 307 milliárd forinttal részesedett. A mezőgazdaság esetében 12 százalékkal nőtt ez az összeg az elmúlt évekhez képest, ugyanakkor szóvá kell tenni, hogy az élelmiszeriparban 1,6 százalékkal csökkent. Az előbbi esetben egyébként a beruházások 56 százalékát gépekre, 19 százalékát pedig épületekre fordították.

A gépberuházások volumene mintegy negyedével, 23 százalékkal bővült. A tenyészállatokra és ültetvényekre fordított beruházások a teljes érték negyedét tették ki.

Ugyanakkor a termelői árak is emelkedtek 2017-ben. A KSH adatai alapján a mezőgazdasági termelői árak 5,6 százalékkal, ezen belül a növények ára 3,3, az állatoké és állati termékeké pedig 9,3 százalékkal emelkedett. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a növénytermesztési termékek árait ingadozás jellemezte az elmúlt években, ami egyebek között a latban sokat nyomó gabonafélék ármozgásának volt köszönhető, amire a betakarított mennyiség is jelentős hatást gyakorol. A gabonatermés növekedésével párhuzamosan 2013-ban, 2014-ben és 2016- ban is csökkent e növények ára.

Mivel a 2017-ben betakarított búza és kukorica mennyisége elmaradt az előző évitől, így az áruk is emelkedett, előbbié 7,5 százalékkal, utóbbié pedig 4,4 százalékkal.

Az elemzés rámutat továbbá arra, hogy a paradicsom ára a korábbi erős ingadozások után az előző években már jóval mérsékeltebben változott, 2017-ben csak 4,5 százalékkal drágult. A napraforgómag ára ugyanakkor 6,1 százalékkal csökkent. A gyümölcsfélék kapcsán az alma 37 százalékkal emelkedő árát, illetve az 1,6 százalékkal dráguló szőlőt emeli ki a dokumentum.

A tanulmányból az állatok és állati termékek árairól is képet kaphatunk. E téren az elmúlt években csökkenés volt tapasztalható, 2017-ben viszont végre emelkedni kezdtek az árak. Az élő állatok például 5,5 százalékkal kerültek többe tavaly, amit főleg a vágósertés 11 százalékos drágulása eredményezett.

A vágómarha ára 1,7 százalékkal, a vágóbaromfié 1,8 százalékkal, az állati termékek ára pedig összességében 19 százalékkal drágult tavaly.

A tej árának előző 2 évben megfigyelt esése is megállt, sőt: 2017-ben 24 százalékkal került többe, mint 2016- ban. Emellett az étkezési tyúktojás ára is emelkedett, 8,3 százalékkal. A szakemberek vizsgálták továbbá a műtrágyák árait, amik tavaly 6,5 százalékkal csökkentek. Mérséklődtek a takarmányok és a vetőmagok árai is, a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények esetében pedig nem volt jelentős változás.

Földhasználat

Az elemzés földhasználati jellemzőkkel foglalkozó része leírja: 2010 óta hazánk 9,3 millió hektáros területének 79 százaléka termőterület. Ezen belül a mezőgazdasági területek 5,4 millió hektárt, az erdőterületek pedig 1,9 millió hektárt tettek ki 2017-ben.

A szántóterületek bő 4 millió hektáros mérete évek óta nem változott számottevően, szőlőterületből azonban egyre kevesebb van:

2010 óta mintegy 11 százalékkal lett kevesebb. Jelentős növekedés volt 2016-ben a termőföldárakban, ugyanis átlagosan 22 százalékkal haladták meg az 1 évvel korábbit. Ennek eredményeként 1 hektár szántóföld átlagosan 1 302 400 forintba került. Érdekesség, hogy 2016- ban a háromszorosára nőtt a mező- és erdőgazdasági földek területe 2015- höz képest, amiben nagy szerepe volt a Földet a gazdáknak! programnak. A legtöbb termőföldet egyébként Fejér megyében értékesítették, egészen pontosan 28 800 hektárt.

A forgalomba került területek nagysága összességében minden megyében legalább a kétszerese volt az 1 évvel azelőttinek, a megyék több mint felében pedig meghaladta a 10 ezer hektárt is. A hektáronkénti szántó átlagárak Észak-Magyarország kivételével minden régióban meghaladták az 1 millió forintot. A legnagyobb összegeket a Nyugat-Dunántúlon fizették a földekért a vásárlók.

Növénytermesztés

A KSH kimutatásának utolsó két fejezete a növénytermesztés és az állattenyésztés adatait foglalja össze. Előbbiből kiderül, hogy az elmúlt években komoly változások történtek a vetésszerkezetben, ugyanis a gabonafélék aránya több mint 9 százalékkal csökkent. Ezen belül a búza, az árpa és a kukorica vetésterülete nagyjából a tizedével csökkent. Utóbbit az 1 évvel korábbinál 2,3 százalékkal kisebb területen, 988 ezer hektáron termesztettek, és összesen 6,8 millió tonnát takarítottak be belőle, ami 22 százalékkal kevesebb a 2016-os termésnél.

Ezzel szemben az ipari növények aránya jelentősen nőtt: a napraforgó területe 35 százalékkal, a repcéé 16 százalékkal nagyobb lett.

Növekvő tendenciát mutat továbbá a takarmánynövények és a cukorrépa vetésterülete is, ellentétben a burgonyáéval, amiből ráadásul 6,2 százalékkal kevesebb termett tavaly, mint egy évvel korábban.

Összességében 10 százalékkal csökkent tavaly a zöldségek mennyisége, 1,5 millió tonnát takarítottak be belőlük a magyar gazdálkodók. A gyümölcsfélék termése azonban több lett, 788 ezer tonnát szüreteltek belőlük.

Állattenyésztés

Az állattenyésztés kapcsán elmondható, hogy 2017-ben nőtt a szarvasmarha- és a baromfiállomány, ugyanakkor csökkent a sertések száma. A juhoké lényegében nem változott 2016-hoz képest. A KSH adatok alapján mintegy 870 ezer szarvasmarhát tartottak a gazdálkodók 2017. december 1-jén, ami 2,1 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. A baromfiállomány kis mértékben nőtt 2017- ben, 40,1 millióra, és az állomány 78 százalékát tyúkok alkották.

Jó hír, hogy a madárinfluenza miatt elrendelt zárlat feloldását követően megindult a kacsaállomány növekedése is,

decemberre majdnem elérte a 4,7 millió egyedet. A legutóbb vizsgált időszakban a sertésállomány 1,3 százalékos csökkenést mutatott, így 2,9 millió alá esett vissza a számuk.

A KSH kimutatása szerint a hazai vágóállat-termelés 4,3 százalékkal csökkent, körülbelül 1,5 millió tonnára. Az évek óta megfigyelhető növekedés tavaly megtorpant, annak eredményeképpen, hogy a szarvasmarha-vágások száma 3, a sertéseké 1, a baromfié pedig 6,9 százalékkal mérséklődött. A vágóállat-termelésből egyébként a vágóbaromfi 51, a vágósertés pedig 39 százalékkal részesedett. Az állati termékek közül a tehéntejből 1,9 milliárd litert termeltek a gazdaságok – e téren nem történt változás –, a tyúktojás mennyisége azonban 4,5 százalékkal csökkent: 2017-ben összesen 2,4 milliárd darabot termeltünk belőle.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Turistaparadicsom a Mátra szívében

Bár a 964 méter magas Galyatető az ugyancsak a Mátrában található Kékes és Hidas-bérc után csak a harmadik csúcsa hazánknak, mégsem érheti vád, hogy ő lenne a legkisebb királyfi. A tetején trónoló Galya-kilátó teraszáról 360 fokos körpanoráma nyílik: kelet felé a kéklő Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát, északra pedig a szlovák hegyvonulatok láthatók.

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.