A múlt hét második felében sokfelé alakultak ki zivatarok, melyekből jellemzően 2 és 15 mm közötti mennyiség esett, de főként a középső országrészben előfordultak felhőszakadások is 30 mm-t meghaladó csapadékösszegekkel.
A nyugati országrészben, illetve a Tiszántúl egyes területein azonban egyáltalán nem esett. Így a talaj vízellátottságában továbbra is nagy különbségek vannak az országban.
Az ország déli felén, főként a Duna-Tisza közén és a Balatontól délkeletre sokfelé hullott jelentős mennyiségű csapadék, így ott, nedves, helyenként sáros a talaj. A hőmérséklet a legmelegebb órákban a hegyvidéki területek kivételével mindenütt 30 fok fölött alakult, de nagyobb területen még nem érte el a 35 fokot.
A kukorica zömében a szemfejlődés, a napraforgó pedig a magképződés fenológiai fázisában jár és a jelenleg nedves talajú területek vízkészlete már további csapadék hiányában is elegendőnek látszik a jó termés kialakulásához. A szőlők zsendülnek, színeződnek a bogyók, nagyon korai szüret várható. Az almánál és a csonthéjas gyümölcsöknél is felgyorsultak az érési folyamatok, de a fülledt, csapadékos idő több betegségnek is kedvez.
Mi várható a továbbiakban?
A következő napokban folytatódik a gomolyfelhős, napos idő fülledt meleggel. Csütörtökig többfelé kell záporokra, zivatarokra, néhol felhőszakadásokra számítani, melyekből az előrejelzések szerint ismét az ország déli felén várható nagyobb mennyiségű, területi átlagban is 10 mm-t meghaladó csapadék.
A szárazabb északnyugati régióban most sem valószínű számottevő mennyiség. Péntektől csökken a csapadékhajlam, és csak elszórtan várhatók zivatarok. Ezzel együtt szárazabb lesz a levegő, ami a gombás betegségek terjedését gátolja. A legmelegebb órákban többfelé légköri aszály is kialakulhat. Egész héten folytatódik a kánikula 30 fok fölötti maximum hőmérsékletekkel, de forró nap (a maximumhőmérséklet meghaladja a 35 fokot) csak kevés helyen fordul elő.
