A szaktárca új állattenyésztési törvényt készít, hogy a hazai tenyésztő szervezetek versenyben tudjanak maradni a nemesítés, a tenyészállat- és szaporítóanyag-forgalmazás területén. Nagy István az őszi parlamenti ülésszak kezdetére jelezte a hazai törvénytervezet beterjesztését, amely, mint mondta keretet fog adni a magyar tenyésztés-szervezés értékeinek megvédéséhez, valamint megteremti a lehetőségét annak, hogy e szervezetek a határokon túlra is kiterjesszék tevékenységüket.
Mint ismeretes, mind az „EU-s Állattenyésztési rendelet”, mind pedig a kapcsolódó bizottsági rendeletek 2018. november 1-én hatályba fognak lépni, azok közvetlenül alkalmazandóak valamennyi tagállamban, így hazánkban is. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a közvetlen hatályosulás folytán az új uniós állattenyésztési szabályozásokban foglalt rendelkezések megismétlése nem szükséges, illetve nem is lehetséges a hazai jogszabályokban, azonban a változó EU-s jog alapján a tagállami jogalkotás alapvetően három dolog miatt mindenképp indokolttá és szükségessé is vált.
Egyrészt meg kell teremteni a közösségi jog hazai alkalmazásához szükséges tagállami jogot, a jogharmonizációs folyamat keretében az alapvető eljárási kérdéseket is szabályozzák.
Másodsorban meg kell alkotni azokat a jogi kereteket, melyek a közösségi jog által nem szabályozott állatfajták tenyésztésszervezési szabályait tartalmazzák, hiszen az EU-s jog csak a szarvasmarha, bivaly, zebu, juh, kecske, ló, szamár és sertés fajok fajtáinak tenyésztését szabályozza. Ezért az „egyéb”, közösségi jog által nem szabályozott állatfajtákra teljes nemzeti szabályozást szükséges kialakítani, mely természetesen nem ütközhet az EU egyéb szabályaival, főként a versenyjogi szabályaival.
Harmadrészt meg kell említeni, hogy huszonöt év minden jogi szabályozás tekintetében hosszú idő, így az állattenyésztési törvény életében is. Az állattenyésztési törvény és azok – sok esetben szintén egy-két évtizede megalkotott – végrehajtási rendeletei mára már „megértek” a megújításra.
A szaktárca jelezte, hogy a fentiekre tekintettel a jelenleg hatályos állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényt és végrehajtási rendeleteit 2018. november 1-én egy új, korszerű tenyésztésszervezést és az állatgenetikai erőforrások védelmét szabályozó joganyag váltja fel.
A változó EU-s szabályok alapján a közösségi jog hazai alkalmazásához szükséges új állattenyésztési törvény-tervezetét az Agrárminisztérium készíti el.
Ezen konzultációs szakaszban valamennyi érintett szakmai- és érdekképviseleti szervezetnek, valamint a tenyésztési hatóságnak is kiemelkedő szerepet szánnak.
A szaktárca tájékoztatása szerint a jogalkotási folyamat során arra törekszenek, hogy a hazai szakjogszabályok száma a lehető legkevesebb legyen, azok pedig korszerű, előremutató rendelkezéseket tartalmazzanak.
Ami a hazai tenyésztés-szervezés értékeinek és a hazai tenyésztők érdekeinek megvédését illeti, a kormányzati szándék az, hogy hazai állatgenetikai erőforrásaink ne szűküljenek be, azok fenntartását külföldi tenyésztőszervezetek ne veszélyeztessék. Az EU rendelet alapján, a határon átnyúló tenyésztőszervezeti tevékenységekre lehetőséget kell biztosítani, az azonban csak és kizárólag szabályozott keretek között, a hazai tenyésztési hatóság kontrollja mellett lesz lehetséges.
Fentieken túl elmondható, hogy a határon átnyúló tevékenységek lehetőségét a védett őshonos állatfajtáink esetében előnyként is felfoghatjuk, hiszen ez lehetővé fogja tenni, hogy egy magyar tenyésztőszervezet a környező EU tagállamokban is törzskönyvezési tevékenységet folytathasson, ennek keretében egy adott fajta fenntartására kidolgozott hazai tenyésztési program előírásait (fajtaleírás-fajta standard törzskönyvezés, tenyésztés, apaállat használat stb.) más EU tagállamban is érvényesíthesse.
Ezúton is szeretnénk tehát megerősíteni, hogy a tárca a törvény-javaslatot az őszi törvényhozási időszakra tervezi benyújtani, ehhez kapcsolódik majd a végrehajtási rendelek módosító csomagja is – jelentette ki a minisztérium.


