A másik megfigyelt hatás a depressziós tünetek enyhülése volt. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az áfonyát fogyasztó és a placebocsoport között ez utóbbinál nem tudtak statisztikailag jelentős különbséget kimutatni – írja a MedicalXpress. Az előzetes eredmények ezért önmagukban nem bizonyítják, hogy az áfonya fogyasztása csökkenti a depressziós tüneteket. A bélmikrobiom és a hangulat közötti kapcsolat közötti további kutatásokban azonban érdemes lehet tovább vizsgálni ezt a gyümölcsöt.
– mondta a kutatás vezető szerzője, Courtney L. Millar, Hebrew SeniorLife Hinda és Arthur Marcus Öregedéskutató Intézetének kutatója, valamint a Beth Israel Deaconess Orvosi Központ és a Harvard Orvosi Karának adjunktusa.” „Célunk az volt, hogy előzetesen meghatározzuk az áfonyafogyasztás hatását a bélmikrobiomra, az anyagcseretermékekre és a depressziós tünetekre” – tette hozzá.
Hogyan zajlott a vizsgálat?
A kutatásban 65 év feletti, ülő életmódot folytató, enyhe depressziós tünetekkel rendelkező felnőttek vettek részt. A vizsgálat randomizált, kettős vak, párhuzamos csoportos, placebokontrollált kísérleti tanulmányként zajlott.
A résztvevők három hónapon keresztül naponta 48 gramm áfonyaport fogyasztottak. Ez hozzávetőleg két csésze, vagyis mintegy 475 milliliter friss áfonyának felel meg. A kontrollcsoport ugyanannyi placebóport kapott.
A kutatók metagenomikai szekvenálással vizsgálták a bélmikrobiomban található mikroorganizmusfajok és gének mennyiségét. Emellett folyadékkromatográfiával és tömegspektrometriával elemezték a bélből származó, a székletben található rövid szénláncú zsírsavakat. A depressziós tüneteket validált kérdőívek segítségével mérték a beavatkozás előtt és után.
Kis létszámú vizsgálat
A vizsgálatot végül mindössze 18 résztvevő fejezte be. Közülük nyolcan a placebocsoportba, tízen pedig az áfonyát fogyasztó csoportba kerültek. A résztvevők többsége nő és fehér bőrű volt. A placebocsoport átlagéletkora 75 ± 6 év, az áfonyacsoporté pedig 71 ± 4 év volt.
A kutatók nem találtak jelentős változást a bélben élő mikroorganizmusfajok mennyiségében, az úgynevezett MetaCyc anyagcsereútvonalakban vagy a rövid szénláncú zsírsavak szintjében.
Ezek között szerepelt egy olyan enzim, amely a sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokban vesz részt, és kapcsolatban állhat az idegrendszer egyik fontos jelátvivő anyagával. A kutatók szerint a bélmikrobiom működésének és az idegrendszeri folyamatoknak a kapcsolata további vizsgálatokat érdemel.
További kutatásokra van szükség
A kutatók szerint az eredmények egy lehetséges biológiai kapcsolatot jeleznek az áfonya fogyasztása, a bélmikrobiom bizonyos működési folyamatai és a hangulati állapot között. A vizsgálat azonban kis résztvevői létszáma és kísérleti jellege miatt nem alkalmas arra, hogy egyértelmű következtetést vonjon le az áfonya depresszióra gyakorolt hatásáról.
A kutatás eredményei ezért elsősorban hipotéziseket vetnek fel, amelyek megerősítéséhez nagyobb létszámú és hosszabb időtartamú vizsgálatokra lesz szükség.
A tanulmány „A pilot study of daily blueberry intake modulates the gut microbiota enzyme commissions in older, sedentary adults with mild depressive symptoms” címmel jelent meg a The Journal of Nutrition, Health and Aging című tudományos folyóiratban.
