Back to top

Zsinórban ötödször nagydíj: a juhtenyésztés élvonalában

A Vad Andrea-Barna Miklós házaspár története arra utal, nincs igaza a közmondásnak, ők „próféták lehettek a saját hazájukban”. Hódmezővásárhely melletti tanyájukban juhokat tenyésztenek, és az idén sorrendben ötödször nyerték el a gazdanapok Juhtenyésztési Nagydíját.

A Vad Andrea-Barna Miklós házaspár közvetlen környezetéből is megkapja a méltó elismerést. Ráadásul távolabbról is, más állattenyésztési kiállítások is sikert hoztak számukra.

A díjak mögött rengeteg kiállított, és sok pontot kapott juh van. A lista. 2014: ekkor állítottak ki először Hódmezővásárhelyen, Juhtenyésztési Nagydíj. 2015: újabb hódmezővásárhelyi nagydíj, emellett Vad Andrea az év juhtenyésztője lett. 2016: Juhtenyésztési Nagydíj, és Állattenyésztési Nagydíj Hódmezővásárhelyen, Juhtenyésztési Nagydíj Debrecenben és Kaposváron. 2017: Juhtenyésztési Nagydíj Hódmezővásárhelyen, különdíj az OMÉKon. 2018: Juhtenyésztési Nagydíj Hódmezővásárhelyen.

Anyajuhok a kifutón
Ki az a Vad Andrea?

Andrea az egészségügyben dolgozik, aneszteziológiai szakasszisztens, Miklós a magyar juhszövetség Békés-Csongrád megyei régióvezetője. A juhállomány Andrea nevén van, ő seperi be a díjakat, de abban, hogy ezt elérte, jelentős szerepe van Miklósnak. Három fiúk van, Ákos 18, Ádám 13, Árpád 2 éves.

A tanyájukon egy embert foglalkoztatnak, a munka nagyrészét a család végzi el. Ile de france, és berichon du cher fajtákat tenyésztenek, de Ákos javaslatára magyar merinó állományt is kialakítanak.

A francia fajták törzstenyészetek, rövidesen a magyar merinó is az lesz. Négy éve villámcsapásként érte a szakmát a hír: Vásárhelyen a juhtenyésztés nagydíját az ismeretlen Vad Andrea nyerte el. A győzelem fölényes volt. Sem a bírálók, sem a közönség nem tudta, ki az a Vad Andrea, és nem ismerték állatait sem. Azóta más a helyzet, a tenyésztő háttere közismertté vált, állatai ránézésre felismerhetők a jószemű bírálók számara. Már nem olyan könnyű jó eredményt elérni, mint ismeretlenül, ráadásul nem megengedhető, hogy szó érje a ház elejét! Miután Miklós a juhszövetség alkalmazottja ő maga és munkatársai is nagyon vigyáznak arra, hogy vitathatatlan legyen a döntésük.

„Még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy az eredményeink a beosztásom, és nem a színvonalas tenyésztői munkánk miatt születnek.” – mondja Miklós.

A más helyzet hamar beigazolódott, mert 2015-ben csak kevéssel győztek, 2016-ban még szorosabb lett az eredmény. Tavaly, és az idén azonban meggyőzővé vált a fölényük az általuk tenyésztett két fajtákban. A nagydíj a küllemi pontszámokban dől el, a legeredményesebb kiállítóknak jár. Aki elnyeri ezt a szakmai elismerést az jelzést kis kap: tenyésztői munkáját tekintve jó úton jár. Vad Andreáék 2018-ban 13 pontot értek el a kiállított állataikkal, de ezt csak akkor értékelhetjük igazán, ha hozzátesszük. a második helyezett 7 pontot kapott. Fölényes győzelem. Ráadásul nő a francia húsfajtákat tenyésztők száma, az idén már például nyolc tenyésztő állított ki ile de france jerkéket. Több a versenytárs.

Kint a tanyán a család apraja nagyja
A tenyésztő hatása

Az erősségünk az, hogy saját állományunkat fejlesztjük tovább – avat be a részletekbe Miklós. Vannak, akik úgy próbálnak erősíteni, hogy külföldről hoznak be tenyészállatot. Nálunk az ile de france magyar tenyészetből vásárolt állatokból fejlődött látványos állománnyá. Igaz régebben Szlovákiából vettünk kost, de a díjat nyert állatok mind saját tenyésztésűek. Ez nem is történhet másként, mert az, aki mindig csak más tenyészetekből vásárol, nem tenyészt, hanem csak szaporít, fenntartva a genetikai sokszínűséget. Miklósék a legjobb termelésű anyáktól nemcsak jerkét állítanak be, hanem kosokat is.

Egy ilyen anyának – kiváló kos ivadékával termékenyítve – lehet egy háremből akár 30 nőivarú unokája is.

Így tudják rögzíteni állományukban a legjobb tulajdonságokat, és végsősoron ez az állattenyésztés célja. Mitől függ egy fajta népszerűsége? Könnyű lenne kijelenteni, hogy az értékétől, csak éppen nem lenne igaz. Szerepe van ebben a divatnak, a véleményvezérek szerepének, hitelességének, és annak is, hogy az adott fajtát kik tenyésztik. Miklós emlékeztet arra, hogy 5-10, és talán még több évvel ezelőtt is a suffolk juhfajta nagy népszerűségnek örvendett, mert voltak olyan neves tenyésztői, mit Hajnal János, Barcsik Gabriella, Strapek László, Garai Tamás. Ők komolyan vették a tenyésztői munkát és szép állatokat mutattak be. Hatásukra sokan kezdtek el suffolkot tenyészteni.

A piac ma azt követeli meg, hogy egyforma, fehér színű, jó húsformákat mutató bárányokat kínáljon a juhtartó.

Csak az tudja könnyen eladni, akinek ilyen bárányai vannak. A felvásárlók nem szeretik például a cigája bárányt. Az átvevő vágóhíd számol: egy 30 kilós cigája bárányból jó, ha 14 kiló csontoshús származik. Egy húshasznú fajtával történő keresztezésből 16-17 kiló. A 3 kilogrammos különbség 20 százalék. A kérdés csak az, többet fizet-e érte a felvásárló. A régióvezető szerint sajnos ma még nem, de legalább átveszi, a színes gyapjas vágóbárányt viszont gyakran visszautasítja a vevő. A biztonságos értékesítés mellé a nagyobb árat a termelőknek kell kiharcolniuk. Egyre nő a kereslet a nagysúlyú bárány iránt.

A 30 kilogrammnál is súlyosabb bárányokat Ausztriába szállítják Magyarországról.

Nyílt tehát az olasz piac mellet egy másik, és az a felfogás is megváltozni látszik, hogy nem érdemes a bárányt nagy súlyúra hizlalni, mert többe kerül a leves, mint a hús, kevesebb pénz kapató érte, mint amennyibe a takarmány kerül. Ma egy 35 kilós bárányért 30 ezer forintot kap a gazda, egy 25 kilósért 10 ezerrel kevesebbet, miközben a hízlalás többletköltsége 5000 forint. Egy hónap alatt ezen az üzleten 5000 forint többletet lehet keresni bárányonként.

Fehérödik a gazdaság

A juhászat lényege, hogy minél több „báránykilógrammot” tudjon értékesíteni a gazda. Ezt két tulajdonság, a szaporaság és a báránykori súlygyarapodás határozza meg. A szaporaság a Vad- Barna tenyészetben fajták szerint a következő: ile de france 1,8, berichon du cher 1,4, merinó 1,25. Ennyi bárány születik egy anyára vetítve évente, normál takarmányozás mellett, és mindenféle technikai beavatkozás (például ivarzásszinkronizálás) nélkül. Az anyai tulajdonságok mellett a nagy báránykori súlygyarapodás is jellemző a két fajtára. A francia fajták mellett a magyar merinó is termékenyíthető szezonon kívül. A termékenyítés sikerességét nagyban befolyásolja az időjárás, de nagy különbségek lehetnek az egyes évek között is.

Miután Miklósék tenyészállatot állítanak elő, az anyajuhok nem sűrítve, hanem évente egyszer ellenek.

A cél az, hogy lerövidüljön három hétre az ellés időszaka. Nagy az ikerellés aránya főleg az ile de france fajtánál. Ha három bárány születik, a harmadikat olyan anyával neveltetik fel, amelyik csak egyet ellett. Jó a báránynevelő képessége a fajtának.

„Az idei 220 ellett anya mindegyikével sikerült bárányt felneveltetnünk. Ehhez minden juhászfortélyt bevetettünk.”

A téli egyszeri ellésre azért tértek át, mert a tenyészállat piac erre az időszakra tevődik. A kosokat éves korban, január végén, február elején veszik meg a gazdák, így áprilisban be tudják adni a támogatási igényeket. A 160 ezer forintos „A” minősítésű kosért 120 ezer forint támogatás jár, a „K” minősítésűért 90 ezer, a kosbárányért 40 ezer forint. Az éves korú kosok természetesen minősítettek, velük a gazda azonnal űzetni tud. A kostámogatásra csak rövid ideje számíthatnak a gazdák, előnyei elvitathatatlanok. Általa nő az állattenyésztés színvonala és tisztul a piac. „Mindenről számla készül, csak így igazolható az állatbeállítás” – mondja Andrea.

„A növénytermesztésben is tisztább kép alakul ki. Mi a takarmány 80 százalékát vásároljuk, és mindenről számlát kérünk.

Nehezményezik is a gazdák, mert eddig csak nagyon kevesen adtak számlát. Most viszont rá vagyunk kényszerülve, hogy mindenkitől megköveteljük, mert csökkentenünk kell a nyereséget. Így fehérödik a gazdaság!” – teszi hozzá, törzsgyökeres vásárhelyiként Miklós. Összesen 270-280 olyan nőivarú egyed van a Vad tanyán, amelyik után támogatás jár. Ebből 135 ile de france, 115 berichon du cher, a többi magyar merinó. Emellett 320 olyan állatot nevelnek, amelyek közül a jerkék értékesítése ősszel, a kosoké a jövő év elején esedékes. Összesen 600 olyan állatot etetnek, amelyek közül a kosok 60, a jerkék 40-50 kilogramm súlyúak. A tanyához 3,5 hektár gyep és 5 hektár szántó tartozik. A telepen nincs hely több állat számára, a takarmánytermelésre pedig idő nincs.

Egy szép berichon kos, Miklós bemutatásában
Közel a tanyához az egyetem

A jövő a minőségi tenyészállat előállításban, a jelenlegi színvonal növelésében rejlik. A jelszó: még több bárány, még intenzívebb gyarapodás. „A mi munkánk eredménye, a tőlünk vásárolt tenyészállatok javító hatása az árutermelő tenyészetekben mutatkozik meg. A cél az, hogy aki tőlünk tenyészállatot vesz, az jobban járjon, mintha máshol vásárolt volna. Egy biztos: a tenyészállat nevelés nagy figyelmet kíván. Ha apró hibákat elkövet az ember, abból már jelentős károk származhatnak!” Andrea és Miklós legidősebb fia, Ákos az idén érettségizett a vásárhelyi Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskolában, emelt szinten. „Maradok ötöd évre is, biológiából leérettségizem, és felvételizek a Szegedi Tudományegyetem Hódmezővásárhelyi Karára. Itt a tanyán mindent szívesen elvégzek, a körmözés az én önként vállalt feladatom az egész állományban. Elléskor is itt vagyok. Minél többet van itt az ember, annál több gyakorlati ismeretet szerez.

Ezt nem lehet könyvből megtanulni. Juhtenyésztő szeretnék lenni, és főképp mezőgazdász. Hobbim is van, galambot tenyésztek, postagalambokat reptetek, és fociedző szeretnék lenni.”

Elképzelhető, mekkora örömmel gondolnak a jövőre az olyan szülők, akinek legnagyobb fiúk, Ákos az idei hódmezővásárhelyi összejövetelen a legszebb magyar merinó növendékkost mutatta be a nagyközönségnek? A juhok kiállításra való felkészítésérő szóló dolgozatával olyan pályázatot nyert, amellyel havi 50 ezer forint ösztöndíj jár, ha felvételre jelentkezik és felveszik a Szegedi Tudományegyetem helyi karára. Ottmarad-e a szülei által kialakított gazdaságban, vagy a tudomány, a kutatás jobban érdekli majd, és Szegeden, Pesten, vagy akár Bécsben talál témát és munkát magának?

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem akar helyreállni a vadhúspiac

A pandémia hullámait, a HoReCa-szektor-bezárásokat, a határzár miatt a külföldi bérvadásztatásból származó bevételkiesést, az évek óta tartó ASP-járványt mind megérezte a vadgazdálkodási ágazat, ami a lőtt vad piaci árában is megmutatkozott. Telített hűtőházakról, a külföldi felvevőpiac változásáról is beszámolt kiadónknak Tapasztó Sándor, a VADEX Zrt. felvásárlási osztályvezetője.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

Vácduka lesz a Nemzeti Vágta előfutamainak következő állomása

Július 31-én, szombaton Vácdukán mérkőznek meg egymással a legjobb helyi lovasok a budapesti Nemzeti Vágtán való indulás jogáért. A település már másodszorra rendez Elővágtát.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Napenergiával működő takarmányozó robot

Közösen fejlesztett napenergiát hasznosító elektromos takarmányozó robotot a Lemmer Fullwood az osztrák Hetwin céggel.

Többletforrásban részesülnek az állattartók

A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István tárcavezető.

„Berúgott” bivalyok hívták fel a figyelmet az illegális itallerakatra

Egy csapat becsípett bivaly leplezett le egy illegális itallerakatot Indiában, miután az állatok ittak a vályújukban lévő vízből. A rend­őrség összesen 101 üveg szeszes italt foglalt le a bivalykarámban, és letartóztatott három farmert illegális alkoholárusításáért Gujarat államban, számolt be a The Times of India.

Óriási a beruházási kedv

Hatalmas a pályázati hajrá a magyar mezőgazdaságban, még a költségvetési ciklus elejét, a 2014-15-ös éveket is meghaladja a gazdálkodók beruházási kedve – mondta el Szigeti Tamás, aki néhány hete támogató okiratot vett át Nagy István agrárminisztertől, de profi pályázatíróként is jelentősek a tapasztalatai.