Békés megyében, Elek határában működik egy mangalicasertés- telep. Zárt rendszerű a tartástechnológia, tehát nem szabadon kószálnak az állatok – ennek ellenére úgy kezelik őket, mintha szabadtartásban élnének. Bár erről szó sincs, de az afrikai sertéspestis okán ez a vállalkozás is veszteséget halmoz veszteségre az utóbbi pár hónapban. A telep tulajdonosa a bakonszegi Horizont 98. Kft., amelynek ügyvezetője, Szabó Béla és testvére, Szabó Ferenc, a telep vezetője fogad minket – alapos bemosakodás után.
Az elmúlt 2 hónapban ugyanis a hasított félsertés korábbi 644 forintos kilogrammonkénti felvásárlási árát alaposan orrba vágták: az Olmos-Tóth Kft. 644 forintról 495-re csökkentette 1 kiló mangalica árát (150 forintos visszaesés), míg a mohácsi felvásárlónál most csak 96 forint volt a csökkenés.
Bár teljesen zárt tartásban nevelik a mangalicákat, és arról sem tudnak, hogy Békés megyében volna valahol fertőzés, rögtön a legszigorúbb állategészségügyi biztonsági rendszabályokat léptették életbe velük szemben. Kezdődött azzal, hogy 2 hónapig senkinek nem kellett a mangalica, a hízott sertés még most is ott áll az ólakban. Ezek tartási és takarmányozási költsége azóta is a tulajdonosokat terheli.
Azon már csak én értetlenkedtem, hogy miként lehetséges: 644 forintot nem adnak a mangalica kilójáért, mert, úgymond, baj van az állategészségüggyel – viszont 400–440 forintos felvásárlási árnál ez a kétely megszűnik? Drágábban félünk a fertőzéstől, de olcsóbban már nem érdekes? Kinek-minek az érdeke húzódik meg a háttérben?
Szabó Béla és Szabó Ferenc a tisztánlátás érdekében egy kis számolással kezdi az értékelést. Ma egy darab 140 kilogrammos mangalicahízóból 18 kilogramm szalonnás csontos karaj jön ki. Ha ezt csont nélküli karajban nézzük, az 4,5 kilogramm. A két hátsó comb, amit a serranói sonka készítéséhez használnak, 23 kilogrammot tesz ki együtt, csonttal. A két lapocka 14 kilogrammot nyom. A mangalicatarja csonttal együtt 9 kilogramm, csont nélkül 4,5 kilogramm.
Ennek a hízónak az oldalasa 7 kilogramm, a hasaalja 9 kilogramm, az apróhús 3 kilogramm, a tokaszalonna 2,5 kilogramm (ezt 300 forintért veszik), a szalonna 9 kilogramm (átlagosan 500 forinttal számolják). Így összesen 99 ezer forintot kaphat a feldolgozó. A 140 kilogrammos hízóból hasítva 116 kilogramm félsertés lesz, mert levonják a belsőségeket és a hájat. Ez utóbbit a termelő nem hozhatja el, de a feldolgozó felhasználja. Ha 200 hízóval számolunk, az 6 mázsa hájat, ami egyúttal 6 mázsa zsírt tesz ki. Ez is szép árbevétel. A szállítás és vágás darabonként 15 ezer forintba kerül.
Most a hasított félsertésért az Olmos-Tóth Kft. 495 forintot fizet kilogrammonként, így a teljes árbevétel 57 420 forint. A mohácsi vágóhíd ugyanezért 550 forintot fizet kilogrammonként, ami 63 800 forintot jelent. Átlagosan számolva ez a régi árhoz képest 20 ezer forintos ráfizetést jelent – vagy ennél is nagyobb a veszteség. A másik oldalon ott az előállítás költsége. Szeretnék elérni, hogy még a jelenlegi helyzetben is kapjanak egy hízóért 70 ezer forintot, amitől, valljuk be, meglehetősen távolra kerültek.
Figyelembe kell venni, hogy itt a telepi bázis 813 jószágra érvényes. A hízók állatjólléti támogatása darabonként 2600 forint (ezeknél a leadott mennyiség számít), és kocánként kapnak havi 2100 forint gyógyszertámogatást is. Az ATEV a tetemek elszállítását 100 százalékban magára vállalja, a megsemmisítést pedig 70 százalékban. Ennek a havi költsége összesen 600 ezer forintot tesz ki. Tehát ha minden támogatást figyelembe veszünk, akkor 1 kocára 100 ezer forint jut.
Ugyanakkor egyetlen koca termelésbe állítása 250 ezer forintba kerül. Furcsaság, hogyha egyszerre hatot fial, abból négy kan lesz és kettő koca, és ebből a kettőből sem mindig lehet tenyészállat. Évente 10 darab malaccal számolnak kocánként, ehhez 1,8- es fialási fordulót tudnak elérni. A fialási átlag egyébként 6,5 darab, a választási átlag 5,4 darab az eleki telepen. Az elhullás a fiaztatóban 10 százalékos, a süldőnevelőben és a hizlaldában 2–2 százalékos. A vakcina 21–23 hétig hatásos, ami az intenzív fehérsertéseknél elegendő, de a mangalicánál az F1-eknél 38–42 hét a hízlalási idő, tehát a vakcinázással is kétszer kell számolni.
Gazdasági abrakkal hizlalják a mangalicákat. Ebben egyharmados arányban szerepel az árpa. Az F1-eknél 1 kilogramm élősúlyhoz 3,7 kilogramm takarmányra van szükség, míg a tisztavérű állományban az 1 kilogramm élősúlyra jutó tápfelhasználás meghaladja a 7 kilogrammot. Minden egyes F1-hízó felneveléséhez 500 kilogramm takarmány kell, aminek az ára 40 ezer forint. Ehhez képest kapnak most 57–63 ezer forintot 1 darab jószágért.
Ezen felül ott vannak az egyéb költségek, járulékok, adók, amik tovább drágítják a költségeket. Az áramdíj meghaladja az 1 millió forintot havonta, és a gázköltség is túllépi az 1 millió forintot minden hónapban.
Ami jó hír a növénytermesztőknek, az nem jó hír a takarmányfelvásárlóknak. Tavaly az árpa tonnáját 32–34 ezer forintért vették meg, idén 42–45 ezer forintot kellett fizetniük érte. A takarmány minőségű őszi búza tavaly 38 ezer forintba került, most ezért is 45 ezer forintnál többet kérnek.
Törzskönyvezett szőkemangalica-kocából 813-at tartanak, és 722 szopós malac szerepel a nyilvántartásukban, ez az állat 42 napos koráig tart. A süldőkor a 42-től a 100. napig érvényes, ezekből most 2069 található a telepen. A hízó 100–270–300 napos korig tart, ezekből most 4196 tartózkodik az ólakban. Ezek az adatok az F1-állományra vonatkoznak. Tartanak még 17 kant, amelyekből 6 szőke mangalica, továbbá a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületétől, az Olmos-Tóth Kft.-től és a hódmezővásárhelyi Hódmezőgazda Zrt.-től vásároltak 11 duroc kant. Koca-előállítással ők maguk foglalkoznak. Búgatáskor az anyakocák 20 százalékát tiszta vérben kell fenntartani, az előállíthatóság megtartása érdekében.
Ha a kocák árát nézzük, az kb. 200 millió forintot jelent, és a hízók összértéke is eléri a 190 millió forintot. Ott van még a süldőállomány, aminek az összértéke 40 millió forint, és a malacok is kb. 3,5 millió forintos értéket képviselnek.
Ilyenkor fölvetődik a kérdés, hogy mit lehet tenni? Megállni nem lehet, ennek az állománynak a kifuttatása 1,5 év. Ám ha év végéig nem történik valami kedvező lépés, akkor nincs más megoldás, mint a fajtaváltás, és ők is áttérnek a fehér hússertésre. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Ha a Horizont 98 Kft. abbahagyja a mangalicák hizlalását, akkor a hivatalos adatok szerinti teljes hazai kocaállomány 10 százaléka, a hízósertések 40 százaléka pillanatok alatt eltűnik. Nehéz döntés lenne ez, de hiába olyan jó minőségű és olyan prémium termék a mangalica minden része, nem tehetik meg, hogy a veszteséget magukra vállalják. Ott a telephely: annak ára van, annak a fenntartása költséges. A korszerűsítés vagy a váltás legalább 700–800 millió forintba kerülne. Mivel a Horizont 98 Kft. csak önerőből valósíthat meg bármit is, ugyanis nem jogosultak a különböző pályázatokon való részvételre, mert a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételük nem éri el az árbevételük 50 százalékát.
Ettől ma nagyon távol van ez az ágazat. Nem ingyen pénzre, nem is segélyre számítanak, hanem arra, hogy valaki megérti az ő speciális helyzetüket. Mangalicát hasonló nagyságrendben – az Olmos-Tóth Kft.-t leszámítva – senki nem tart Magyarországon, ezért elképzelhetőnek tartanák a különleges elbánást. Megoldást jelentene például, ha az október közepén esedékessé váló különböző támogatások kifizetését előbbre hoznák, mert az rendbe tenné a pillanatnyilag rendezetlen és ráfizetést mutató pénzforgalmukat. Kis jó szándék, némi empátia megoldás lehetne évi 8 ezer mangalicahízó megmentésére és a tenyészet további fenntartására.
