0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A hőstressz okozta károk enyhítése

A hőstressz – súlyosságától függően – többféle hatással lehet a reprodukciós folyamatokra. Leglátványosabb hatásai közé tartoznak az ivarzási viselkedés intenzitásának csökkenése; az alacsony termékenység, nem utolsó sorban pedig az abnormális ivar- és embrionális sejtek előfordulásának növekvő gyakorisága.

A laktáló tehenek takarmányozáshoz kapcsolódó hőtermelése bonyolultabbá teszi a testhőmérséklet szabályozását, növeli a hőstresszre való érzékenységet.

A technológiai szakemberek és a tenyésztők óriási erőfeszítéseket tesznek a bevezetőben említett problémákból származó károk csökkentésére. Költséges árnyékolókkal, zuhanyfejekkel, párásítókkal és ventilátorokkal látják el az istállókat. A szaporodásbiológusok pedig újabb és újabb mesterséges termékenyítési programokat dolgoznak ki, ilyen például az időzített termékenyítés vagy vakon termékenyítés. Ezzel az eljárással próbálják az ivarzási tünetek intenzitásának csökkenéséből adódó megfigyelési problémákat kiküszöbölni. Ezek a programok is nagyon költségesek, és folyamatos hormonfelhasználással járnak. Bár a vemhességi eredmények nem javulnak, de lényegesen több termékenyítést indukálnak, így összességében több borjú születik.

Embrióprogramok

A Kaposvári Egyetemen a hőstressz okozta szaporodásbiológiai problémák csökkentésére vonatkozó kutatásainkat – speciális helyzetünkből adódóan – más szemszögből közelítjük meg. Vizsgálatainkat a tüszőfejlődésre, a petesejt érésére, az embriók fejlődésére, azok minőségére és a beültetést követő vemhességi eredményekre irányítjuk. Értékeljük a degenerált embriók és petesejtek arányát az egészséges embriókhoz képest, továbbá a mesterséges termékenyítés és az embrió átültetés eredményességét – a vizsgálatban résztvevő öt üzemben.

Kutatásunk során első lépésben a donorok embriótermelését vizsgáltuk, a termékenyítést követő 6-7. napon, az embriók kinyerése – mosása – után ugyanis vizuálisan választ kapunk a kérdéseink egy részére.

Az embrióprogramok során a kijelölt donor állatokat az ivari ciklus közepén, a sárgatest (CL) fázisban, folliculus stimuláló hormonnal (FSH) kezeltük – szuper ovuláltattuk – 4 napon keresztül, 12 óra különbséggel. A kezelés 3. napján PGF2‑ (Estrumate) IM biztosítottuk a sárgatest oldódását. Ezt követően donorjaink 48-72 óra múlva folyattak, majd 3×1 adag spermával 12 óránként inszemináltuk őket. Az embriók kinyerése az első inszeminálást követő 7. napon történt. A képleteket, keresés és összegyűjtés után, Petri-csészében, Leica sztereo mikroszkóppal 70-szeres nagyításnál minősítettük az IETS (Nemzetközi Embrióátültető Társaság) előírásának megfelelően, a következő osztályokba sorolással:

  • I. osztályú – hibátlan, friss ültetésre és fagyasztásra is alkalmas (1. fotó)
  • II. osztályú – kis hiba, néhány elhalt sejt lelökődött (ami nem több, mint 10%), friss ültetésre és fagyasztásra is alkalmas (2. fotó)
  • III. osztályú – a sejtek 20-30 százaléka elhalt, lelökődött, csak friss ültetésre alkalmas (3. fotó)
  • IV. osztályú – degenerált – a sejtek elhaltak vagy szétestek, a sejtek közötti kapcsolat megszűnik (4. fotó)
  • Petesejt – nem termékenyült petesejt, szabályos morfológiával (5. fotó/1)
  • Degenerált petesejt – szabálytalan alakú, széteső maggal (5. fotó/2).

Munkánk során 486 donor mosását értékeltük, összesen 5679 kinyert képlet minősítésével. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a hasznosítható és nem hasznosítható (petesejt, degenerált) embriók száma hogyan változik az év folyamán a különböző hónapokban.

A mosásonkénti hasznosítható embrióátlag egész évben elfogadható szinten van: 6,7-9,7 db között, ami végig a nemzetközi átlag feletti (6,5). Érdekes, hogy júliusban a legmagasabb a petesejtek (4) és a degenerált embriók (2,7) száma, de a hasznosítható embriók átlaga is magas (7,8). Ez annak köszönhető, hogy hőstresszes időszakban magasabb a szuperovulációs válasz is – 14,5 (éves átlag: 11,7). Valószínűleg a nagyon rövid ivarzási tünetek és ovulációs időszak ellensúlyozható a háromszori gondos termékenyítéssel. Mintegy előrevetíthetjük, hogy a normál termékenyítéseknél a körültekintően megválasztott inszeminálási időpont sokat javíthat az eredményeken.

A nem termékenyült petesejtek átlaga programonként 2,37 db, a legkevesebb áprilisban volt (1,6 db), a legmagasabb pedig július és január hónapokban (4 db). Az 1. ábrán jól látszik, hogy a hőstressznek tulajdoníthatóan júliusban a petesejtek száma kiugróan magas. Ugyanez látható december végén és január első felében, ami a hideg, a kevés fény és talán az ünnepek alatti termékenyítési kedv hiányával magyarázható.

A degenerált embriók száma egész évben az 1 db/program körüli mértéket mutatja, kivéve a júliust, amikor majdnem háromszorosa (2,7 db/program) az éves átlagnak. Igazolva azt a tényt, hogy a fiatal embriók nagyon érzékenyek a hőmérséklet-változásra.

IVF-embriók

Munkánk második lépésében a vizsgálatban részt vevő öt telep mesterséges termékenyítéseinek eredményességét vizsgáltuk 2017-ben és 2018-ban. Ezeken a telepeken ebben a két évben 181 db import fagyasztott IVF (in vitro előállítású) embriót is beültettek, az összes termékenyítések száma pedig 19 610 volt.

A 2. ábra önmagáért beszél. Az egyébként kiugró termelésű öt telep termékenyítési eredményei (t.i. 3,1) némileg az országos alatt (3,5) vannak. Külön vizsgáltuk az üszők vemhesülési eredményeit (t.i.: 2,2), mivel az embriókat is üszőkbe ültettük. A termékenyítési eredmények tekintetében mind az országos, mind az öt telep adatai hasonló tendenciát mutatnak, egyértelmű a június végétől szeptemberig tartó hőstressz hatása. Megközelítik, sőt júliusban át is lépik a 4-et.

Végül a fagyasztott IVF-embriók a várakozásnak megfelelően bizonyítottak: a velük elért vemhességi index még a legkritikusabb időszakban is 2 alatt maradt (1,7). Ez 30 százalékkal jobb az üsző (2,2) és 100 százalékkal jobb a tehén termékenyítési indexnél (3,5).

Az IVF-embriók világszintű térnyerése az elmúlt években nyilvánvaló, az IETS adataiból az derül ki, hogy a számuk is növekszik, ahogy a világon beültetett összes embrión belüli arányuk is. Ez 2016-ban mintegy 86,8 százalék volt. Messze a legtöbb IVF-embriót Dél-Amerikában termelik és ültetik be, ahol a hőstressz fokozottan van jelen (Afrika embriótermelése elhanyagolható mértékű). Az említett térségekben már tapasztalták, hogy a forró hónapokban katasztrofális mesterséges termékenyítési eredmények helyett eredményesebb az embrióátültetés.

Hamarosan elérhető

A hagyományosan előállított in vivo embriók ára azonban magas. Ez a tény eldöntötte, hogy a sokkal gazdaságosabban előállítható IVF-embriók jelenthetik a megoldást. A laboratóriumi tenyésztési kultúrák rohamos fejlődése és az IVF-embriók fagyaszthatósága is lehetővé tette ilyen mértékű térnyerésüket. Két kereskedelmi ág bontakozott ki. Az olcsóbb megoldás a vágóhídon kinyert petesejtek szexált spermával történő tömeges termékenyítése. Ezek eredményessége meghaladja a mesterséges termékenyítéssel elérteket. A másik módszer, amikor OPU (ovum pick-up) aspirációs technikával petesejteket szívnak le fiatal, nagy értékű üszőkből. A módszer legnagyobb előnye, hogy már 6 hónapos kortól alkalmazható. Csúcsbikákkal termékenyítve, lehetőleg a versenytársakat megelőzve hoznak létre magas genomikus tenyészértékű egyedeket.

A Kaposvári Egyetem is ilyen nagy értékű embriókat vásárolt, az ebből született üszők már túl vannak az első embrióprogramon. A négy fiatal csúcsüszőből 50 darab embriót sikerült kinyerni. Az így előállított genetikai bázis, valamint az egyetem tejelő magyartarka és murray grey nukleusz állománya adja a hamarosan elkészülő IVF-laboratóriumunk alapprogramját. Jó hír a tenyésztő kollégáink számára, hogy 2019 nyarán már minden bizonnyal hozzájuthatnak az általunk előállított IVF-embriókhoz. A beültetést az üzemek saját szakemberei végzik, már megkezdtük a nagy katéterezési tapasztalattal rendelkező állatorvosok és inszeminátorok ezirányú képzését.

Zubor Tibor, Pósa Roland, Horváth József, Vigh Zsófia, Nagyné Kiszlinger Henrietta, Húth Balázs
Kaposvári Egyetem

A kutatási témát a GINOP-2.3.4-15 projekt finanszírozza.

A felhasznált szakirodalom a szerzőknél megtekinthető.

Az országos termékenyítési adatok forrása: Nébih

Együttműködő gazdaságok: Körös 2000 Kft. Szeg halom, Bos-Frucht Kft., Bárdibükk, Nemzeti Ménes birtok és Tangazdaság Zrt., Mezőhegyes, Lajos komáromi Tejtermelő Kft., Lajoskomárom, Kaposvári Egyetem fészerlaki szarvasmarhatelepe

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: Magyar Mezőgazdaság