Back to top

Kevesebb pénz, nagyobb elvárások, tagállamokra bízott ellenőrzés

A Kaposvári Állattenyésztési Napok szervezői nemcsak látványos közönségcsalogató programokkal, hanem tartalmas, az egyetemi háttérhez méltó szakmai konferenciákkal is várták az érdeklődőket. A rendezvények közös vezérfonala a modern mezőgazdaság, az innováció, a fejlesztések iránya, illetve az új technológiák bemutatása volt. Nem jelentett kivételt ez alól a húsmarhatenyésztők tanácskozása sem.

Minden állattenyésztő számára fontos, hogyan alakulnak a jövőben a támogatások, különösen az uniótól származó közvetlen támogatások. A kérődző ágazat, ezen belül a húsmarhaágazat 2020 utáni helyzetéről a mezőgazdaságért felelős államtitkár adott tájékoztatást a résztvevőknek. Feldman Zsolt elmondta, hogy sajnos, nem tud még konkrét, ágazatokra lebontott támogatásokról beszélni. Nincs még döntés a fő számokról, többnyire csak általános elvek, szándékok mondhatók el a következő költségvetési ciklus szabályozásáról.

Az azonban jól látszik, hogy az unió kevesebb pénzt szeretne mezőgazdasági támogatásokra fordítani. A tervezet szerint 2020 után a közösség teljes költségvetésének már csupán 28,5 százalékát fordítanák agrár- és vidékfejlesztési célokra. Ez a mostani szinthez képest 10 százalékos visszaesést jelentene. 

Ugyanakkor emelni kívánják a gazdálkodókkal szembeni elvárásokat, az ellenőrzéseket pedig a tagállamokra bíznák majd. Az Európai Bizottság jelenlegi javaslata szerint például

már a 100 ezer euró feletti bevételekkel rendelkező gazdálkodóktól is megvonnák a támogatásokat, és az elvonások már 60 ezer eurótól megkezdődnének. Egyszerűbb, a teljesítményt jobban figyelembe vevő támogatási rendszert tervez a bizottság elfogadtatni, amely a modernizációra, a szaktanácsadás javítására, az innovációra és a modernizációra fókuszál.  

Magyarország továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatások jelenlegi szintje ne csökkenjen, ennek érdekében még többletbefizetést is vállalna. A tárgyalások folynak, napi szinten egyeztetnek a szakemberek Brüsszelben, ennek ellenére az új szabályozás valószínűleg csak egy éves csúszással tud indulni – mondta az államtitkár.

Fotó: Feldman Zsolt a Húsmarhatenyésztési Konferencia 2018-on, Kaposváron

Változó feltételrendszerek a húsmarhatenyésztésben

Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja előadásában azokról a célokról, jövőbeni tenyésztési trendekről beszélt, amelyeket a változó piaci, közgazdasági, ökológiai feltételrendszerek állítanak a húsmarhatenyésztők elé. A legfontosabb exportpiacaink elvárásait, fogyasztói igényeit ugyan már jól ismerjük, de például a változó éghajlati körülmények alapjaiban befolyásolják egy-egy fajta versenyképességét. Ez óriási kihívást jelent a tenyésztőknek, hisz olyan tulajdonságok válnak egyre értékesebbé, melyekre eddig nemigen figyeltek a fajta fenntartók.

Már most látszik, hogy újra kell értékelni bizonyos tenyészcélokat, lesznek olyanok, amiket el kell hagyni, és lesznek újak, amiket a jövőben be kell majd építeni. A nemzetközi tenyésztési integráció keretében az eddigieknél sokkal intenzívebben tudjuk felhasználni az extrém éghajlatú országok tenyészbikáinak szaporítóanyagát.

Most már nagyobb lehetőségünk van arra, hogy a spermaforgalomazás révén javíthassuk az állományaink extenzifikációját, illetve a szélsőségesebbé váló időjárást tűrő képességüket.

A klímaváltozás hatása a takarmányozásra

A klímaváltozás természetesen a takarmányozásra is jelentősen kihat. Egyre rövidül például a legeltetési időszak, s hogy ez milyen alternatív takarmányozást tesz szükségessé, arra mutatott példákat előadásában Orosz Szilvia. Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. takarmányozási igazgatója kiemelte, hogy a várható időjárási szélsőségekre tekintettel több lábon kell állni, alkalmazkodni kell a változó körülményekhez, feltételekhez.

A hőség nem csak a növényekre van hatással, az állatok étvágyát is befolyásolja. Az étvágy fenntartását a gabonaszilázsok, rosttartalmuk révén, kiválóan segítik a nyári időszakban.

Nagy jelentősége van a takarmányok rosttartalmának és a rost lebomlási sebességének. A könnyen emészthető rostok könnyen elbomlanak, és gyorsabban áthaladnak a bendőn – így hamarabb megéhezik az állat –, míg a lassan lebomló rost tovább tartózkodik a bendőben. Ezeket kell egyensúlyban tartani alkalmas rostforrások kiválasztásával, jó tömegtakarmány-stratégiával. A húsmarha számára, az ökonómiai szempontokat is figyelembe véve ,jó rostforrás lehet a rozs és a tritikálé, amelyekben a könnyen lebomló és
a nehezen emészthető rostok kedvező arányban vannak jelen.

Innovatív technológiák

Lukács László az innovatív gazdálkodás lehetőségeiről tartott előadást. Olyan egyedi azonosításon alapuló technológiákról számolt be, amelyek fejlesztésében részben a gazdaságuk is részt vesz. Az új technológiák jól hasznosítható információkkal segítik a gazdálkodókat például az ivarzásról, a párzásaktivitásról, a súlygyarapodásról, a növekedés mértékéről, stb.

Magyarországon még ezek a fejlesztések eléggé gyerekcipőben járnak, de a tengeren túlról már nagyon jól bevált módszereket vehetünk át.   

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Idő, türelem és szaktudás kell az állatok felkészítéséhez

Miniszteri különdíjban részesült az idén színvonalasan kiállított charolais tenyészállataiért az Abaúji Papp Charolais Kft. Ebben az évben a fajtagyőztes charolais tenyészállat ebből a gazdaságból érkezett. A nyertes borjas tehén mellett tizenegy felnőtt nőivarú tenyészállattal és még két borjúval neveztek a hódmezővásárhelyi showbírálatra.

Ilyen még nem volt: izgalmasan alakult a húsmarha tenyészállatok versenye

A fajtagyőztesek végső megmérettetésén, ahol a legjobbak legjobbikát választják ki, holtverseny alakult ki. De miután csak egy nyertese lehet a versenynek, a két állat között új szavazást kellett elrendelni. Végül csupán egy ponttal, de a limousin borjas tehéné lett az ez évi győzelem.

A változásra képtelen fajta elveszti jelentőségét

Dagadó izmok, nagy ráma, vagy vékonyabb csontozat? A küllemi bírálat a legősibb szelekciós módszerek egyike, ám az, hogy mit néz a bíró, mi hány pontot ér, éppúgy függ az aktuális genetikai, technológiai ismeretektől, mint a piaci igényektől. A húsmarhák showbírálata mára sokszínű, sok résztvevős eseményé vált, ahol rangos külföldi bírók értékelik a hazai tenyésztők munkáját, a tenyészállatokat.

Presztízst jelent itt bemutatni a tenyészállatokat

Megnézem, összehasonlítom, végig gondolom, aztán később vagy megveszem, vagy nem – válaszolta az egyik gazda arra a kérdésre, hogy megéri-e akár több száz kilométert is utazni Hódmezővásárhelyre a kiállításért. A nagy múltú seregszemlére a legszebb állataikat hozzák el a tenyésztők, s bár konkrét üzletek itt ritkán köttetnek, az év közbeni vásárlások mögött gyakran ott van a kiállítás élménye.

Legeltetés előtt elvégzendő állategészségügyi kezelések

Minden húsmarhatartó várja, hogy mikor hajthat ki a legelőre, mikor fejeződhet be a teleltetés. Erre azonban fel is kell készülni, érdemes még a telelőhelyen elvégezni néhány fontos beavatkozást az állománynál – javasolja Kovács-Mesterházy Zoltán.

Charolais tenyésztők: fokozni kell a versenyképességet

Egyelőre sok bizonytalanság övezi az állattenyésztéssel kapcsolatos hazai és európai uniós szabályozás változását, de a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete szerint mindenképpen javítani kell a versenyképességet és hatékonyabban kellene felhasználni a tenyésztés-szervezésre kapott magyarországi támogatásokat.

Új utakon a szaporítás - asszisztált reprodukció

A művi szaporítási eljárások térhódítása forradalmasította az állattenyésztést. Napjainkban is tart ez a folyamat, sőt mind nagyobb jelentősége lesz az újabb eljárásoknak, hiszen a termelés gazdaságosságának egyik kulcselemét jelenti.

Új megoldások a húsmarhatartásban

A húsmarhatartás természetközeli, extenzív állattenyésztési ágazat, ezért eddig viszonylag kisebb igény volt a költséges, az intenzív termelésű ágazatokba már korábban megjelent újszerű, digitális technológiák alkalmazására.

Folyamatosan gyarapszik a szarvasmarha-állomány

Az elmúlt egy évben folytatódott a szarvasmarha-állomány 2010 decembere óta tartó növekedése, míg a sertésállomány stagnált, a juhállomány és a tyúkállomány pedig kismértékben csökkent.

A marhahús botrány következményei Lengyelországban

A lengyel marhahús-ágazati tanács közös álláspontot dolgozott ki, hogy ne fordulhasson elő még egy olyan eset, mint ami a közelmúltban Ostrów Mazowieckiben történt a vágóhídon.