0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Kevesebb pénz, nagyobb elvárások, tagállamokra bízott ellenőrzés

A Kaposvári Állattenyésztési Napok szervezői nemcsak látványos közönségcsalogató programokkal, hanem tartalmas, az egyetemi háttérhez méltó szakmai konferenciákkal is várták az érdeklődőket. A rendezvények közös vezérfonala a modern mezőgazdaság, az innováció, a fejlesztések iránya, illetve az új technológiák bemutatása volt. Nem jelentett kivételt ez alól a húsmarhatenyésztők tanácskozása sem.

Minden állattenyésztő számára fontos, hogyan alakulnak a jövőben a támogatások, különösen az uniótól származó közvetlen támogatások. A kérődző ágazat, ezen belül a húsmarhaágazat 2020 utáni helyzetéről a mezőgazdaságért felelős államtitkár adott tájékoztatást a résztvevőknek. Feldman Zsolt elmondta, hogy sajnos, nem tud még konkrét, ágazatokra lebontott támogatásokról beszélni. Nincs még döntés a fő számokról, többnyire csak általános elvek, szándékok mondhatók el a következő költségvetési ciklus szabályozásáról.

Az azonban jól látszik, hogy az unió kevesebb pénzt szeretne mezőgazdasági támogatásokra fordítani. A tervezet szerint 2020 után a közösség teljes költségvetésének már csupán 28,5 százalékát fordítanák agrár- és vidékfejlesztési célokra. Ez a mostani szinthez képest 10 százalékos visszaesést jelentene. 

Ugyanakkor emelni kívánják a gazdálkodókkal szembeni elvárásokat, az ellenőrzéseket pedig a tagállamokra bíznák majd. Az Európai Bizottság jelenlegi javaslata szerint például

már a 100 ezer euró feletti bevételekkel rendelkező gazdálkodóktól is megvonnák a támogatásokat, és az elvonások már 60 ezer eurótól megkezdődnének. Egyszerűbb, a teljesítményt jobban figyelembe vevő támogatási rendszert tervez a bizottság elfogadtatni, amely a modernizációra, a szaktanácsadás javítására, az innovációra és a modernizációra fókuszál.  

Magyarország továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatások jelenlegi szintje ne csökkenjen, ennek érdekében még többletbefizetést is vállalna. A tárgyalások folynak, napi szinten egyeztetnek a szakemberek Brüsszelben, ennek ellenére az új szabályozás valószínűleg csak egy éves csúszással tud indulni – mondta az államtitkár.

Változó feltételrendszerek a húsmarhatenyésztésben

Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja előadásában azokról a célokról, jövőbeni tenyésztési trendekről beszélt, amelyeket a változó piaci, közgazdasági, ökológiai feltételrendszerek állítanak a húsmarhatenyésztők elé. A legfontosabb exportpiacaink elvárásait, fogyasztói igényeit ugyan már jól ismerjük, de például a változó éghajlati körülmények alapjaiban befolyásolják egy-egy fajta versenyképességét. Ez óriási kihívást jelent a tenyésztőknek, hisz olyan tulajdonságok válnak egyre értékesebbé, melyekre eddig nemigen figyeltek a fajta fenntartók.

Már most látszik, hogy újra kell értékelni bizonyos tenyészcélokat, lesznek olyanok, amiket el kell hagyni, és lesznek újak, amiket a jövőben be kell majd építeni. A nemzetközi tenyésztési integráció keretében az eddigieknél sokkal intenzívebben tudjuk felhasználni az extrém éghajlatú országok tenyészbikáinak szaporítóanyagát.

Most már nagyobb lehetőségünk van arra, hogy a spermaforgalomazás révén javíthassuk az állományaink extenzifikációját, illetve a szélsőségesebbé váló időjárást tűrő képességüket.

A klímaváltozás hatása a takarmányozásra

A klímaváltozás természetesen a takarmányozásra is jelentősen kihat. Egyre rövidül például a legeltetési időszak, s hogy ez milyen alternatív takarmányozást tesz szükségessé, arra mutatott példákat előadásában Orosz Szilvia. Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. takarmányozási igazgatója kiemelte, hogy a várható időjárási szélsőségekre tekintettel több lábon kell állni, alkalmazkodni kell a változó körülményekhez, feltételekhez.

A hőség nem csak a növényekre van hatással, az állatok étvágyát is befolyásolja. Az étvágy fenntartását a gabonaszilázsok, rosttartalmuk révén, kiválóan segítik a nyári időszakban.

Nagy jelentősége van a takarmányok rosttartalmának és a rost lebomlási sebességének. A könnyen emészthető rostok könnyen elbomlanak, és gyorsabban áthaladnak a bendőn – így hamarabb megéhezik az állat –, míg a lassan lebomló rost tovább tartózkodik a bendőben. Ezeket kell egyensúlyban tartani alkalmas rostforrások kiválasztásával, jó tömegtakarmány-stratégiával. A húsmarha számára, az ökonómiai szempontokat is figyelembe véve ,jó rostforrás lehet a rozs és a tritikálé, amelyekben a könnyen lebomló és
a nehezen emészthető rostok kedvező arányban vannak jelen.

Innovatív technológiák

Lukács László az innovatív gazdálkodás lehetőségeiről tartott előadást. Olyan egyedi azonosításon alapuló technológiákról számolt be, amelyek fejlesztésében részben a gazdaságuk is részt vesz. Az új technológiák jól hasznosítható információkkal segítik a gazdálkodókat például az ivarzásról, a párzásaktivitásról, a súlygyarapodásról, a növekedés mértékéről, stb.

Magyarországon még ezek a fejlesztések eléggé gyerekcipőben járnak, de a tengeren túlról már nagyon jól bevált módszereket vehetünk át.   

Forrás: magyarmezogazdasag.hu