Minden állattenyésztő számára fontos, hogyan alakulnak a jövőben a támogatások, különösen az uniótól származó közvetlen támogatások. A kérődző ágazat, ezen belül a húsmarhaágazat 2020 utáni helyzetéről a mezőgazdaságért felelős államtitkár adott tájékoztatást a résztvevőknek. Feldman Zsolt elmondta, hogy sajnos, nem tud még konkrét, ágazatokra lebontott támogatásokról beszélni. Nincs még döntés a fő számokról, többnyire csak általános elvek, szándékok mondhatók el a következő költségvetési ciklus szabályozásáról.
Ugyanakkor emelni kívánják a gazdálkodókkal szembeni elvárásokat, az ellenőrzéseket pedig a tagállamokra bíznák majd. Az Európai Bizottság jelenlegi javaslata szerint például
Magyarország továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatások jelenlegi szintje ne csökkenjen, ennek érdekében még többletbefizetést is vállalna. A tárgyalások folynak, napi szinten egyeztetnek a szakemberek Brüsszelben, ennek ellenére az új szabályozás valószínűleg csak egy éves csúszással tud indulni – mondta az államtitkár.
Változó feltételrendszerek a húsmarhatenyésztésben
Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja előadásában azokról a célokról, jövőbeni tenyésztési trendekről beszélt, amelyeket a változó piaci, közgazdasági, ökológiai feltételrendszerek állítanak a húsmarhatenyésztők elé. A legfontosabb exportpiacaink elvárásait, fogyasztói igényeit ugyan már jól ismerjük, de például a változó éghajlati körülmények alapjaiban befolyásolják egy-egy fajta versenyképességét. Ez óriási kihívást jelent a tenyésztőknek, hisz olyan tulajdonságok válnak egyre értékesebbé, melyekre eddig nemigen figyeltek a fajta fenntartók.
Most már nagyobb lehetőségünk van arra, hogy a spermaforgalomazás révén javíthassuk az állományaink extenzifikációját, illetve a szélsőségesebbé váló időjárást tűrő képességüket.
A klímaváltozás hatása a takarmányozásra
A klímaváltozás természetesen a takarmányozásra is jelentősen kihat. Egyre rövidül például a legeltetési időszak, s hogy ez milyen alternatív takarmányozást tesz szükségessé, arra mutatott példákat előadásában Orosz Szilvia. Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. takarmányozási igazgatója kiemelte, hogy a várható időjárási szélsőségekre tekintettel több lábon kell állni, alkalmazkodni kell a változó körülményekhez, feltételekhez.
Nagy jelentősége van a takarmányok rosttartalmának és a rost lebomlási sebességének. A könnyen emészthető rostok könnyen elbomlanak, és gyorsabban áthaladnak a bendőn – így hamarabb megéhezik az állat –, míg a lassan lebomló rost tovább tartózkodik a bendőben. Ezeket kell egyensúlyban tartani alkalmas rostforrások kiválasztásával, jó tömegtakarmány-stratégiával. A húsmarha számára, az ökonómiai szempontokat is figyelembe véve ,jó rostforrás lehet a rozs és a tritikálé, amelyekben a könnyen lebomló és a nehezen emészthető rostok kedvező arányban vannak jelen.
Innovatív technológiák
Lukács László az innovatív gazdálkodás lehetőségeiről tartott előadást. Olyan egyedi azonosításon alapuló technológiákról számolt be, amelyek fejlesztésében részben a gazdaságuk is részt vesz. Az új technológiák jól hasznosítható információkkal segítik a gazdálkodókat például az ivarzásról, a párzásaktivitásról, a súlygyarapodásról, a növekedés mértékéről, stb.
Magyarországon még ezek a fejlesztések eléggé gyerekcipőben járnak, de a tengeren túlról már nagyon jól bevált módszereket vehetünk át.