A veszettség megelőzhető

Néhány afrikai és ázsiai országban a veszettség még mindig komoly gondokat okoz főként a nagyobb populációban élő kóbor kutyák miatt. Védekezés hiányában házi kedvenceink és haszonállataink is megfertőződhetnek. A vírusos megbetegedés az állatok és az ember központi idegrendszerét támadja meg. Amint a kór kifejlődik a szervezetben, végzetes kimenetelű mind emberekben, mind pedig az állatokban. A WHO becslése szerint évente 59 000 ember hal meg veszettség miatt, ami azt jelenti, hogy naponta 160 ember esik áldozatául a világ egyik leghalálosabban fertőző vírusának. A halálesetek 40 százaléka gyerekeket érint. A világ legszegényebb régióiban Afrikában és Ázsiában körülbelül 15 millió embert kezelnek veszettség-gyanús állattal való érintkezés miatt.

A veszettséget a vírussal fertőzött állatok terjesztik egymás között, azonban harapás útján átterjedhet az emberekre is. Kelet-Közép-Európában leggyakrabban a rókák hordozzák a halálos vírust. A magyar állategészségügyi szolgálat évente kétszer vakcinázza a rókaállományt.

A veszettség miatti halálesetek 95%-át kutyák okozzák, amelyek legtöbbször a veszett vadállatokkal való érintkezés során fertőződhetnek meg. Hazánkban a 40-es évek óta kötelező a kutyákat nyilvántartani és veszettség ellen beoltani, így a megbetegedés jelentősen visszaszorult, azonban a NÉBIH összesítése szerint Magyarország sem veszettségmentes, minden éven előfordul pár eset. Utoljára 1994-ben történt emberi halálozás veszettség miatt.

A fertőzés elterjedésének megelőzése érdekében a magyar jogszabály a három hónaposnál idősebb kutyák veszettség elleni rendszeres védőoltását írja elő. A macskák esetében a védőoltás nincs szabályozva, de erősen javasolt.

- mondta Kopasz Gábor, a Boehringer Ingelheim állatgyógyászati üzletágának vezetője, a veszettség elleni küzdelem világnapja kapcsán. Hozzátette, hogy a betegség terjedését az állatorvosok, kisállat-tulajdonosok, a haszonállat tartók, valamint a kormányzati és civil szervezetek, egészségügyi hatóságok együttműködése révén lehet megelőzni.

A veszettséget nagyon nehéz diagnosztizálni. A betegségre jellemző tünetek közé tartozik a hirtelen megváltozott viselkedés és folyamatosan súlyosbodó bénulás, továbbá az izgatott, agresszív viselkedés vagy fásultság.

Vadállatoknál intő jel az embertől való félelem hiánya. Ha ilyen esettel találkozunk a helyi hatósági állatorvost, vagy pedig a helyi vadászati hatóságot kell értesíteni. A rendellenesen viselkedő vaddal minden kontaktust kerülni kell.

Ha veszett állat embert harapott meg, a sebet azonnal tisztítani és fertőtleníteni kell, majd hívjunk orvosi segítséget. Amennyiben az állat gazdája jelen van, kérjük el az állat oltási könyvét, amennyiben kóbor állatról van szó, mindenképpen konzultáljunk orvosunkkal, hiszen veszettség elleni posztexpozíciós sorozatoltásra lehet szükségünk.