0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 10.

Magyar Ködsárkány és zempléni hordók Stuttgartban

Az idei stuttgarti kiállításon több magyar cég is sikeresen mutatkozott be. Nagy kérdés, vajon mivel tudják a magyar gyártók meghódítani a nemzetközi piacokat?

Stuttgartban is jó fogadtatásra talált a Ködsárkány – vagy ahogyan angolul „feliratozták”, a Fog-Dragon – gyártója. Mint Barkai Gábor, a Dolina Kft. kereskedelmi vezetője elmondta, megkönnyíti a helyzetüket, hogy ezen a piacon már referencia üzemekkel rendelkeznek. Az Intervitisen elsősorban a német és osztrák gazdák oldaláról jöttek megkeresések. Az érdeklődésre való tekintettel a gyártás kapacitásának bővítésén dolgoznak, többek között Szerbiában is szeretnének egy üzemet létrehozni.

A világon egyedüli az a metodika, amivel a tavaszi fagy ellen lehet védekezni. Egyes rendszerek az elveszett hőt próbálják meg valamilyen módon visszajuttatni az ültetvénybe, talán ezen a területen a fagyvédelmi öntözés az egyetlen hatékony módszer.

A Ködsárkány a kisugárzást, a hőveszteséget csökkenti azáltal, hogy füstöt és vízpárát juttat az ültetvénybe.

„Kevesen tudják, de a vízpára a legjobb üvegházhatású légnemű anyag”- magyarázta  Barkai Gábor, az albertirsai cég kereskedelmi vezetője. A tavaszi fagyoknál legnagyobb gondot a nyitott égbolt, a felhőzet hiánya okozza. Ezt a kisugárzást szüntetik meg azáltal, hogy vízpárát juttanak a növények közé.”

A tűztérben biomasszát – tuskó, szalmabála, venyige – égetnek el, emellett szükség van vízre és egy – jellemzően 45 lóerős – erőgépre, ami vontatja. Az üzemeltetési költség minimális. A ventillátort a TNT-ről hajtják meg, ami a meleg, vízpárás levegőt kijuttatja az ültetvénybe.

Egyszerű eszközről van szó, s ebben rejlik a nagyszerűsége. Nem véletlen, hogy Magyarországon és külföldön egyaránt jó volt a fogadtatása.

Európában – így Németországban is – több Ködsárkány szolgálja a fagyvédelmet, a szaksajtó is felkapta. Franciaország mellett idén a spanyol piacon is megkezdték a forgalmazását.

Sikeresnek tartja a kiállítást Kalina Gábor is, aki Mádon gyártott hordóival jött meghódítani a nemzetközi piacot. A stuttgarti vásáron második alkalommal vesznek részt, amit nem is annyira németnek, hanem nemzetközi kiállításnak tartanak, ahol grúzokkal, csehekkel, belgákkal is kötöttek már üzletet. Ugyanakkor számukra ez a rendezvény nem csak az eladásról szól, olyan piactér, ahol meg tudják mutatni magukat a hordó kereskedőknek.

Kizárólag zempléni tölggyel dolgoznak. A hegység kitettségével, talaj- és klimatikus adottságaival, sűrű szövetű, tömör faanyagot termel. Véleménye szerint a zempléni tölgy az egyik legnemesebb fafaj, ami lát bőséget és nélkülözést egyaránt.

„A hordó nem szimbólum, hanem eszköz a borász kezében”- hangsúlyozta, aki ennek segítségével építhet karriert. A világon a legkeresettebb méretek a 225 és az 500 literes hordók. Emellett nagy lehetőséget látnak az 50 és a 100 literesekben is. A kisebb méretek készítése nem gépesíthető, s bár a nagy pincészetek nem igénylik, mégis sokan szeretnék a saját házi borukat, pálinkájukat ezekben elkészíteni. Nagyobb igény esetén naponta 50-60 darabot is képesek legyártani.

„Szenvedélyünk a hordó”- magyarázta a kádár, azon dolgoznak, hogy a hazai hordógyártás a terméken túlmutatva egyféle márkahordozó legyen, hiszen a háború előtt csak Tállyán 47 kádár család dolgozott, ma üzemszerűen egyedül a  Kalina működik.

A Dolinum Első Hazai Hordógyár Kft. évek óta visszajáró kiállító Stuttgartban, s ma már leginkább a régi partnerei miatt jelenik meg. A német piacot kiválónak ítélik, áraikat a borászok – főleg a franciákéhoz képest –vonzónak tartják. Ma már az összes hordójuk külföldi borászatokba kerül. A kiállításról kérdezve Mészáros Gyula, a cég ügyvezetője elmondta, bár komoly érdeklődést tapasztalt, de borászok számára kevésbe alkalmas időpont az ősz, tavasszal könnyebben otthagyják a pincét.

A fát 18 hónapig tárolják a gyár udvarán. Ma 16 kádár 100-500 literes tartományban gyártja a hordókat. Ezek nagy része csak borra, mások konyakra, viszkire lettek fejlesztve.

Főbb piacuk Olaszország, Németország, Ausztria és Svájc, de termékeikkel lehet találkozni Japánban csakúgy, mint Ausztráliában.

Egy évtizede dolgozik a gyümölcsfeldolgozó gépek piacán a domaszéki Maurer Gép Kft., de Stuttgartban már második alkalommal állítanak ki, s Németország más vásárain is rendszeres résztvevők. Elsősorban az élemiszeripari szektorban ismertek, azon belül a gyümölcsfeldolgozás területén. Az IVIFHO-ra teljes gyümölcslé gyártósort hoztak, ami a termés fogadásától a palackozásig minden munkafolyamatra kiterjed.

Főként almára speciálizálódtak, de bemutattak magozó és paszírozó gépet is. Hoztak egy lekvárfeldolgozó sort, egy frissen fejlesztett lekvárfőző üstöt, töltővel és pasztörizáló káddal.

Stuttgartban elsősorban a kis- és közép vállalkozások számára mutatkoztak be.

Sikerük titka az innovációban, a felhasználóbarát eszközökben, a magas minőségben rejlik. Termékeiket ma már 30 országban használják, amiből egy Dél-Afrikában is működik, most pedig Ghánában terveznek a magyar és az uniós vezetés támogatásával mangófeldolgozó üzemet kihelyezni.

Nagy lendületet a gyümölcstermesztő családi gazdaságok megerősödése hozta számukra, ahogyan mondják, családi vállalkozásként segítik a családi gazdálkodókat. Egyedülálló fejlesztéseik megkülönböztetik versenytársaiktól. Németországban több gazdaságban is használják az eszközeiket, nem véletlen, hogy a kiállításon sorba álltak az érdeklődők.

Forrás: magyarmezogazdasag