A talaj nélküli rendszerek közül hazánkban a gyökérrögzítő/közeges változatot alkalmazzák a gyakorlatban. Annak is két változata van: a konténeres és a táblás/tömlős megoldás. A szakirodalom szerint elég sok anyag szóba jöhet gyökérrögzítőként, a gyakorlatban viszont már csak néhányat alkalmaznak.
A közegeket eredetük alapján két fő csoportba sorolhatjuk, szerves és szervetlen, azaz ásványi eredetűekre.
A szerves anyagok közül a tőzeg és a kókuszrost, az ásványi anyagokból a kőzetgyapot, a perlit, valamint palántanevelésben a magok takarására használt vermikulit a legelterjedtebb.
Hogy melyik termesztőközegnek mik az előnyei, melyikből milyen típusok állnak a hazai kertészek rendelkezésére, az kiderül a Kertészet és Szőlészet 47. számának Termesztőközegek mellékletéből.
Szerzőink részletesen bemutatják a kőzetgyapot, a kókuszrost és a farost kertészeti felhasználásának lehetőségeit, és tanácsokat adnak a használatukhoz.
