Back to top

Kihal a kajszi: kutatás a termesztőkkel együtt

Hazánk egyik legértékesebb gyümölcsét, a kajszit az utóbbi években súlyosan veszélyezteti a fapusztulás. Olyannyira, hogy immár kérdésessé teszi az ültetvények gazdaságos fenntartását.

Ennek a régóta kutatott, de mindeddig megoldatlan problémának a feltárására és megoldására több konzorciumi kutatást indított a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcs- és Dísz­növénytermesztési Kutatóintézete, és folytatódik a Ceglédi Kutató Állomáson zajló nemesítés is.

Európai Innovációs Partnerség pályázat keretében a legnagyobb hazai kajszi-forgalmazó termelői értékesítő szervezettel, a Gyümölcsért Kft.-vel indították el a vizsgálatokat, egyelőre saját erőből. Partnerük még az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete és a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara.

A csonthéjasok európai sárgulása fitoplazma hatására termésérés idején kezdenek hervadni a fák
A Gyümölcsért Kft. nemcsak a mostani pályázat keretében, hanem már évek óta együttműködik a kutatóintézet több munkatársával, a termelői szervezet tagjai ugyanis körülbelül 500 hektár kajsziültetvényt gondoznak, ezért az ő kérdéseikre igyekeznek gyakorlati megoldásokat találni.

A fapusztulás fölmérésére és okainak kivizsgálására 2012-ben szervezték az első tanácskozást Boldog­kő­váralján. A pusztulásért a csonthéjasok európai sárgulása fitoplazmás betegséget okolták,

az évtizedekkel korábban azonosított gutaütés kór­okozó­együttesére ugyanis oda­figyel­nek a termesztők a növényvédelem során. Azóta is több közös rendezvényt, kísérletet folytatott a kutatóintézet és a Gyümölcsért Kft., az idén az érdi és a ceglédi tanácskozás is ilyen volt.

Éveket kell várni

A NAIK és a Gyümölcsért Kft. két közös EIP pályázatának témái (lásd az Európai Innovációs Partnerségről szóló részt) felölelik a kajszitermesztéssel kapcsolatos fontos kérdéseket, az egyikben a termelői szervezet, a másikban a kutatóintézet a konzorciumvezető. Legnagyobb volumenű az alanykísérlet, amivel olyan fajtaalany kombinációkat szeretnének találni, amelyek ke­vésbé érzékenyek a fito­plaz­mára. Foglalkoznak még a be­teg­séget terjesztő szilva-levélbolha elleni védekezési lehetőségekkel, fitoplazmás be­teg­séggel kapcsolatos kutatásokkal, illetve a hazánkban nemrégiben megjelent baktériumos betegség, a Xanthomonas arboricola pv. pruni viselkedésével, terjedésével.

Nem vártak a pályázat elbírálására, megkezdődtek az előkí­sérletek, amelyeket a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesz­tési Kutatóintézet és a Gyümölcsért Kft. finanszíroz.

Annyira égető kérdések ezek a kajszival kapcsolatban, hogy mielőbb megoldást kell találni rájuk,

hangsúlyozta egybehangzóan Lakatos Tamás, a kutatóintézet igazgatója és Szabó Zoltán, aki a tésznél irányítja a kutatásokat. Gyümölcstermesztésben az első eredményekre éveket kell várni, tehát nem lehetett halogatni az első lépéseket.

Összetett alanykísérlet

Boldogkőváralján és Balatonvi-lágoson két évvel ezelőtt már elültettek egy alanykísérletet, amiben a Bergarouge fajtát 11 alanyon vizsgálják. Az első eredmények szerint például a vegetatívan szaporított olasz mira­bolán, a 29C sokkal jobb alanynak bizonyult, mint a ma­gonc mira­bolánok, erősen és egyöntetűen fejlődnek rajta a fák. Erős növekedést váltott ki a GF 677 alany is, mandulán azonban alig nőttek a kajszi­olt­ványok.

Az alanykísérlet jelentősége azért nagy, mert különböző az ellenálló képességük a fito­plaz­mával szemben és eltérően alkalmazkodnak a különböző termőhelyekhez. Fontos tulajdonságuk még a sarjadzási hajlam, mert a szilva-levélbolha és a kajszi­himlő vírust terjesztő levéltetvek is jobban szeretik a mira­bolán-sarjat, mint a kajszit. Ilyen alanyok az őszibarackok és a Wavit szilva, de nem alkalmasak minden talajra. Az őszibarack a levegősebb talajt szereti, a Wavit pedig gyenge növekedést vált ki, ezért jobb talajokra való. Francia példára közbeoltást is végeztek GF 677 alanyon, őszi­barack törzzsel, amivel az egyes kajszifajták és a GF 677 közti összeférhetetlenséget lehet kikü­szöbölni. A GF 677 erős növekedésű alany, újratelepítésre is alkalmas. Borsodban vörös szilvákat is szelektáltak, mert a gönci termőtájban valaha sok kajszit szilvaalanyon termesztettek, és a kutatóintézetben kórokozó­men­te­sítették, szaporították azokat.

A Cegléden nemesített kajsziknak kimagaslóak a beltartalmi értékeik
Az idén tavasszal újabb nagyszabású kísérletet állítottak be több termőhelyen. A legnagyobb és legösszetettebb kísérlet Cegléden létesült 7 alany és 16 nemes kombinációiból másfél hektáron.

Az alanyok szilva, kajszi, őszibarack, barackmandula és mirabolán fajúak, a nemes fajták közt megtalálhatók a ceglédi fajták, a Magyar kajszi fajtakör, valamint világfajták is. További kombináció a szemzési magasság: gyökérnyakba 20, illetve 40 centiméter magasságban. A ceglédi telepítés füvesített sorközű, öntözött, 5×3 méter térállású, javított váza koro­nával.

A szemzési magasságot azért vizsgálják külön, mert francia kísérletben a magasan szemzett oltványok sokkal kevésbé fertőződtek, mint a normál magasságban szemzettek, igaz, ott a Pseudomonas volt a pusztulás legfőbb oka.

Immunizálás

Az MTA ATK Növényvédelmi Kutatóintézettel közösen a baktériumos betegséggel kapcsolatosan kutatnak, valamint ígéretes a hipovirulens fito­plaz­ma­törzsekkel való beoltás, amivel Süle Sándor kísérletezik. Öreg, egészséges kajszi­fákból szedtek oltóvesszőket Gönc és Pomáz környékén, és úgy vitték át a feltételezett hipo­virulens kórokozót a beteg növényekre. Ez a módszer ha­son­lít a szelídgesztenye beoltására, ami már bizonyítottan jó megoldás a kéregrák leküzdésére. Azt is feltételezik, hogy ez az immunizálás akkor is működik, ha a fák már kigyó­gyultak a betegségből és nincs bennük kórokozó.

A fitoplazmák jellegzetessége, hogy télen a gyökérbe húzódnak, a legjobban július–augusz­tusban lehet kimutatni a kórokozót a növényekből. Osztrák kísérletben azt találták, hogy nyári szemzéssel 70 százalékban lehet átvinni a kórokozót, téli kézben-oltással viszont csak 20 százalékban.

Nagyon fontos az adatfelvé-telezés a betegség terjedésének, súlyosságának fölmérésére, ezért a termesztőknél minden évben följegyzik a fák fajtáját, korát, alanyát, művelését, az alkalmazott növényvédelmet és a fapusztulás mértékét. Ebből az adathalmazból a fajták ellenálló képességére lehet következtetni. Kevéssé pusztul például a Goldrich és a Tardif de Valen­ce, viszont elég érzékenynek mutatkozik a Kioto, a Ber­ga­rouge és a Bergecot. Az együttműködés keretében a fapusztulásért felelős más kórokozókat is vizsgálnak.

Az előtérben második nyaras Bergarouge fák Myrobalan 29C alanyon, utána a sorban mandula alanyon

Mikroszaporítás

Termesztők tapasztalata szerint sokszor egymás melletti fák pusztulnak ki, ami fölveti a gyökérátvitel lehetőségét. Ennek vizsgálatára kezdtek fito­plaz­más és egészséges egyedek laboratóriumi fönntartásával foglalkozni.

Preininger Éva elmondta, hogy a kutatóintézet állami feladatként kór­oko­zó­mente­síti a fajtákat, illetve rendszeresen föl kell újítani a központi törzsültetvény állományát, amire szövettenyésztési módszereket alkalmaznak. In vit­ro szövettenyészetben kis növényeket hoznak létre, azokat hőkezeléssel mentesítik a kórokozóktól, a hajtáscsúcsból pedig me­risz­té­matenyészetet készítenek, ami már biztosan nem tartalmaz himlővírust, sem más kórokozókat. Ebből a tenyészetből teljes növény­két nevelnek föl, majd 10-20 egyedre szaporítják és nö­vény­házban gondozzák tovább. Ezekből ültetik ki a pre­bázis egyedeket izo­látor­háló alá a központi törzsültetvénybe.

A fitoplazma- és himlővírus-kísérletekhez hasonló mód­szerekkel tartanak fönn biztosan beteg és biztosan egészséges nö­vény­kéket. Próbálkoznak ugyanis a vírusmentesítés kémiai módszereivel is, ahhoz pedig fertőzött kísérleti növényre van szükség.

A mikroszaporítás egyébként a csonthéjas alanyoknál nagy tömegben alkalmazott gyakorlati eljárás, hogy egységes növekedésű, garantáltan egészséges alanyokat kínálhassanak a faiskolák.

Fontos a fajta

Cegléden Mendel Ákos vette át a kajszinemesítést, aki új célokat is megfogalmazott. Ter­mé­szetesen megőrzik Nyujtó Ferenc és Kerek Mária Magdolna munkájának eredményeit, tovább vizsgálják a meglévő hibridanyagot, és felhasználják a további nemesítéshez. A ceglédi fajták finom ízükről és viszonylagos ellenálló képességükről ismertek, ezeket a tulajdonságokat mindenképp meg kell tartani, de gyümölcsméretben, szép megjelenésben és pulton tarthatóságban fejleszteni kell a fajtákat. A termesztők érdekét szolgálja, hogy könnyen kezelhető és legalább vírus­toleráns fákat hozzanak létre, ezért a szülőfajták közül az egyik toleráns vagy rezisztens az új keresztezésekben. A jó íz és a kimagasló beltartalom meg­őr­zésére pedig az egyik szülő mindig ceglédi fajta, ahhoz keresnek a célnak megfelelő partnert. Ebben együttműködnek a Gyümölcsért Kft.-vel, ahol sok új fajtáról rendelkeznek tapasztalatokkal.

A magyar kajszik legnagyobb, külföldön is elismert előnye a beltartalmuk, lekvár- és párlatfőzésre nagy a kereslet irántuk.

A külföldi nemesítők ugyan gyorsan dolgoztak, rengeteg az új kajszi, de fő céljuk a szép külső, a jó tárolhatóság és a nagy méret volt, ezért elvesztették a jó ízvilágot. Relatív hátrányunk így vált most előnnyé, mondja Mendel Ákos.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A búza védelme és a trójai faló

A talajban élnek olyan baktériumok, amelyek segíthetnek védekezni a kártékony fonalférgek ellen, ám eddig még nem találtak módot e baktériumok hatékonyságának kiaknázására a nagyüzemi növényvédelem terén.

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.

Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők

A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.

Több mint 8 százalék szerint a Föld lapos

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) pszichológusai azt vizsgálták, hogy a lakosság milyen mértékben dől be a tudománytalan állításoknak és az összeesküvés-elméleteknek.

A csapadék mellé a meleg is megérkezett

A csapadék már nem hiányzik a talajokból, és a hétvégén lassan a meleg is megérkezett, amire az intenzív fejlődésben levő vegetációnak most igen nagy szüksége van. Az előttünk álló héten is folytatódik, a mérsékelten meleg, záporokkal, zivatarokkal tarkított időjárás.

Állatgyógyászat: középpontban az antibiotikum rezisztencia és a Brexit

Magyarországon üléseztek az Európai Unió állatgyógyászati készítmények engedélyezésével foglalkozó szakemberei.

Lengyelország 100 ezer tonna étkezési almával nyithatja a szezont

A hatalmas lengyel almakészletek nem csökkennek olyan gyors ütemben, mint amennyire kellene. Április 1-jén Lengyelország frissalma-készlete még 665 ezer tonna volt. Ha csak az olasz és német készletet hozzáadjuk, akkor az már több mint 1,5 millió tonna.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.