Back to top

Kihal a kajszi: kutatás a termesztőkkel együtt

Hazánk egyik legértékesebb gyümölcsét, a kajszit az utóbbi években súlyosan veszélyezteti a fapusztulás. Olyannyira, hogy immár kérdésessé teszi az ültetvények gazdaságos fenntartását.

Ennek a régóta kutatott, de mindeddig megoldatlan problémának a feltárására és megoldására több konzorciumi kutatást indított a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcs- és Dísz­növénytermesztési Kutatóintézete, és folytatódik a Ceglédi Kutató Állomáson zajló nemesítés is.

Európai Innovációs Partnerség pályázat keretében a legnagyobb hazai kajszi-forgalmazó termelői értékesítő szervezettel, a Gyümölcsért Kft.-vel indították el a vizsgálatokat, egyelőre saját erőből. Partnerük még az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete és a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara.

A csonthéjasok európai sárgulása fitoplazma hatására termésérés idején kezdenek hervadni a fák
A Gyümölcsért Kft. nemcsak a mostani pályázat keretében, hanem már évek óta együttműködik a kutatóintézet több munkatársával, a termelői szervezet tagjai ugyanis körülbelül 500 hektár kajsziültetvényt gondoznak, ezért az ő kérdéseikre igyekeznek gyakorlati megoldásokat találni.

A fapusztulás fölmérésére és okainak kivizsgálására 2012-ben szervezték az első tanácskozást Boldog­kő­váralján. A pusztulásért a csonthéjasok európai sárgulása fitoplazmás betegséget okolták,

az évtizedekkel korábban azonosított gutaütés kór­okozó­együttesére ugyanis oda­figyel­nek a termesztők a növényvédelem során. Azóta is több közös rendezvényt, kísérletet folytatott a kutatóintézet és a Gyümölcsért Kft., az idén az érdi és a ceglédi tanácskozás is ilyen volt.

Éveket kell várni

A NAIK és a Gyümölcsért Kft. két közös EIP pályázatának témái (lásd az Európai Innovációs Partnerségről szóló részt) felölelik a kajszitermesztéssel kapcsolatos fontos kérdéseket, az egyikben a termelői szervezet, a másikban a kutatóintézet a konzorciumvezető. Legnagyobb volumenű az alanykísérlet, amivel olyan fajtaalany kombinációkat szeretnének találni, amelyek ke­vésbé érzékenyek a fito­plaz­mára. Foglalkoznak még a be­teg­séget terjesztő szilva-levélbolha elleni védekezési lehetőségekkel, fitoplazmás be­teg­séggel kapcsolatos kutatásokkal, illetve a hazánkban nemrégiben megjelent baktériumos betegség, a Xanthomonas arboricola pv. pruni viselkedésével, terjedésével.

Nem vártak a pályázat elbírálására, megkezdődtek az előkí­sérletek, amelyeket a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesz­tési Kutatóintézet és a Gyümölcsért Kft. finanszíroz.

Annyira égető kérdések ezek a kajszival kapcsolatban, hogy mielőbb megoldást kell találni rájuk,

hangsúlyozta egybehangzóan Lakatos Tamás, a kutatóintézet igazgatója és Szabó Zoltán, aki a tésznél irányítja a kutatásokat. Gyümölcstermesztésben az első eredményekre éveket kell várni, tehát nem lehetett halogatni az első lépéseket.

Összetett alanykísérlet

Boldogkőváralján és Balatonvi-lágoson két évvel ezelőtt már elültettek egy alanykísérletet, amiben a Bergarouge fajtát 11 alanyon vizsgálják. Az első eredmények szerint például a vegetatívan szaporított olasz mira­bolán, a 29C sokkal jobb alanynak bizonyult, mint a ma­gonc mira­bolánok, erősen és egyöntetűen fejlődnek rajta a fák. Erős növekedést váltott ki a GF 677 alany is, mandulán azonban alig nőttek a kajszi­olt­ványok.

Az alanykísérlet jelentősége azért nagy, mert különböző az ellenálló képességük a fito­plaz­mával szemben és eltérően alkalmazkodnak a különböző termőhelyekhez. Fontos tulajdonságuk még a sarjadzási hajlam, mert a szilva-levélbolha és a kajszi­himlő vírust terjesztő levéltetvek is jobban szeretik a mira­bolán-sarjat, mint a kajszit. Ilyen alanyok az őszibarackok és a Wavit szilva, de nem alkalmasak minden talajra. Az őszibarack a levegősebb talajt szereti, a Wavit pedig gyenge növekedést vált ki, ezért jobb talajokra való. Francia példára közbeoltást is végeztek GF 677 alanyon, őszi­barack törzzsel, amivel az egyes kajszifajták és a GF 677 közti összeférhetetlenséget lehet kikü­szöbölni. A GF 677 erős növekedésű alany, újratelepítésre is alkalmas. Borsodban vörös szilvákat is szelektáltak, mert a gönci termőtájban valaha sok kajszit szilvaalanyon termesztettek, és a kutatóintézetben kórokozó­men­te­sítették, szaporították azokat.

A Cegléden nemesített kajsziknak kimagaslóak a beltartalmi értékeik
Az idén tavasszal újabb nagyszabású kísérletet állítottak be több termőhelyen. A legnagyobb és legösszetettebb kísérlet Cegléden létesült 7 alany és 16 nemes kombinációiból másfél hektáron.

Az alanyok szilva, kajszi, őszibarack, barackmandula és mirabolán fajúak, a nemes fajták közt megtalálhatók a ceglédi fajták, a Magyar kajszi fajtakör, valamint világfajták is. További kombináció a szemzési magasság: gyökérnyakba 20, illetve 40 centiméter magasságban. A ceglédi telepítés füvesített sorközű, öntözött, 5×3 méter térállású, javított váza koro­nával.

A szemzési magasságot azért vizsgálják külön, mert francia kísérletben a magasan szemzett oltványok sokkal kevésbé fertőződtek, mint a normál magasságban szemzettek, igaz, ott a Pseudomonas volt a pusztulás legfőbb oka.

Immunizálás

Az MTA ATK Növényvédelmi Kutatóintézettel közösen a baktériumos betegséggel kapcsolatosan kutatnak, valamint ígéretes a hipovirulens fito­plaz­ma­törzsekkel való beoltás, amivel Süle Sándor kísérletezik. Öreg, egészséges kajszi­fákból szedtek oltóvesszőket Gönc és Pomáz környékén, és úgy vitték át a feltételezett hipo­virulens kórokozót a beteg növényekre. Ez a módszer ha­son­lít a szelídgesztenye beoltására, ami már bizonyítottan jó megoldás a kéregrák leküzdésére. Azt is feltételezik, hogy ez az immunizálás akkor is működik, ha a fák már kigyó­gyultak a betegségből és nincs bennük kórokozó.

A fitoplazmák jellegzetessége, hogy télen a gyökérbe húzódnak, a legjobban július–augusz­tusban lehet kimutatni a kórokozót a növényekből. Osztrák kísérletben azt találták, hogy nyári szemzéssel 70 százalékban lehet átvinni a kórokozót, téli kézben-oltással viszont csak 20 százalékban.

Nagyon fontos az adatfelvé-telezés a betegség terjedésének, súlyosságának fölmérésére, ezért a termesztőknél minden évben följegyzik a fák fajtáját, korát, alanyát, művelését, az alkalmazott növényvédelmet és a fapusztulás mértékét. Ebből az adathalmazból a fajták ellenálló képességére lehet következtetni. Kevéssé pusztul például a Goldrich és a Tardif de Valen­ce, viszont elég érzékenynek mutatkozik a Kioto, a Ber­ga­rouge és a Bergecot. Az együttműködés keretében a fapusztulásért felelős más kórokozókat is vizsgálnak.

Az előtérben második nyaras Bergarouge fák Myrobalan 29C alanyon, utána a sorban mandula alanyon

Mikroszaporítás

Termesztők tapasztalata szerint sokszor egymás melletti fák pusztulnak ki, ami fölveti a gyökérátvitel lehetőségét. Ennek vizsgálatára kezdtek fito­plaz­más és egészséges egyedek laboratóriumi fönntartásával foglalkozni.

Preininger Éva elmondta, hogy a kutatóintézet állami feladatként kór­oko­zó­mente­síti a fajtákat, illetve rendszeresen föl kell újítani a központi törzsültetvény állományát, amire szövettenyésztési módszereket alkalmaznak. In vit­ro szövettenyészetben kis növényeket hoznak létre, azokat hőkezeléssel mentesítik a kórokozóktól, a hajtáscsúcsból pedig me­risz­té­matenyészetet készítenek, ami már biztosan nem tartalmaz himlővírust, sem más kórokozókat. Ebből a tenyészetből teljes növény­két nevelnek föl, majd 10-20 egyedre szaporítják és nö­vény­házban gondozzák tovább. Ezekből ültetik ki a pre­bázis egyedeket izo­látor­háló alá a központi törzsültetvénybe.

A fitoplazma- és himlővírus-kísérletekhez hasonló mód­szerekkel tartanak fönn biztosan beteg és biztosan egészséges nö­vény­kéket. Próbálkoznak ugyanis a vírusmentesítés kémiai módszereivel is, ahhoz pedig fertőzött kísérleti növényre van szükség.

A mikroszaporítás egyébként a csonthéjas alanyoknál nagy tömegben alkalmazott gyakorlati eljárás, hogy egységes növekedésű, garantáltan egészséges alanyokat kínálhassanak a faiskolák.

Fontos a fajta

Cegléden Mendel Ákos vette át a kajszinemesítést, aki új célokat is megfogalmazott. Ter­mé­szetesen megőrzik Nyujtó Ferenc és Kerek Mária Magdolna munkájának eredményeit, tovább vizsgálják a meglévő hibridanyagot, és felhasználják a további nemesítéshez. A ceglédi fajták finom ízükről és viszonylagos ellenálló képességükről ismertek, ezeket a tulajdonságokat mindenképp meg kell tartani, de gyümölcsméretben, szép megjelenésben és pulton tarthatóságban fejleszteni kell a fajtákat. A termesztők érdekét szolgálja, hogy könnyen kezelhető és legalább vírus­toleráns fákat hozzanak létre, ezért a szülőfajták közül az egyik toleráns vagy rezisztens az új keresztezésekben. A jó íz és a kimagasló beltartalom meg­őr­zésére pedig az egyik szülő mindig ceglédi fajta, ahhoz keresnek a célnak megfelelő partnert. Ebben együttműködnek a Gyümölcsért Kft.-vel, ahol sok új fajtáról rendelkeznek tapasztalatokkal.

A magyar kajszik legnagyobb, külföldön is elismert előnye a beltartalmuk, lekvár- és párlatfőzésre nagy a kereslet irántuk.

A külföldi nemesítők ugyan gyorsan dolgoztak, rengeteg az új kajszi, de fő céljuk a szép külső, a jó tárolhatóság és a nagy méret volt, ezért elvesztették a jó ízvilágot. Relatív hátrányunk így vált most előnnyé, mondja Mendel Ákos.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

Használjuk ki a drónok adta lehetőséget vagy lemaradunk – mondják az EU-s mezőgazdasági szereplők

A mezőgazdasági szereplők arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy frissítse a rovarirtók fenntartható használatáról szóló irányelvet (SUD), és engedélyezze peszticidek drónos légi permetezését – derül ki az EURACTIV tudósításából.

Váratlan zavarok a meggypiacon

Július második hetére több tényező hatására bedugult a meggypiac, derül ki a FruitVeB legfrissebb elemzéséből. Bár a tavalyi kevés terméshez mérhető a hozam, a szüretkor érkező esők, a magas induló árak és a fajták együttérése komoly gondot okoz. Ráadásul erős antraknózisfertőzés ütötte föl a fejét, ami lehetetlenné tette az értékesítést.

A rizs csökkentheti a vérnyomást

A magas vérnyomás hatalmas népegészségügyi probléma. Ha nem kezelik idejében, látási problémáktól a szívbetegségen át a vesebetegségig rengeteg egészségügyi kockázata lehet.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

Továbbra is zárva Németország legnagyobb húsfeldolgozója, egyre zsúfoltabbak az állattartó telepek

Válságtanácsot szorgalmaz a szövetségi állatorvosi kamara, mivel továbbra sem folyik termelés a Tönnies koronavírus-gócponttá vált üzemében, így napi több tízezer darabbal csökkent Németország vágóhídi kapacitása. Sürgősen megoldást kell találni az állattartó gazdaságok és az állatok érdekében – hívják fel a figyelmet.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Kőporral hintenék be a földeket, hogy megkössék a szén-dioxidot

A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.

Egyre több helyen kínálnak magyar görögdinnyét

Ha nyár, akkor dinnye. Az idén azonban lassan köszönt ránk a nyári meleg, és a hűvös, csapdékos idő miatt a dinnyeszezon is később indul. A folytatás remélhetően jobb lesz, és úgy tűnik, importnyomásra is kevésbé kell számítaniuk a termelőknek. Horváth Vivientől, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete titkáráról kértünk helyzetjelentést.

Meglepetés zöldborsóból, de küzdelmes a betakarítás

Az Agro Marketing ’95. Kft. 1500 hektáron integrál zöldborsótermelést. Ez a 12 ezer hektárra tehető hazai vetésterület 12-13 százaléka, tehát meghatározó része. Évek óta szervezik a zöldborsó és a csemegekukorica előállítását, munkájuk nélkülözhetetlen, a szakma elismeri. Kis József tulajdonos ügyvezetővel a termesztés idei feltételeiről, nehézségeikről és küzdelmeikről beszélgettünk.