Dr. Kemény Gábor mb. főigazgató bevezetője után Kürthy Gyöngyi igazgatóhelyettes tartott részletes előadást az AKI eddigi kutatási eredményeiről.
A beszámoló során elhangzott, hogy noha a felmért élelmiszeripari cégek kétharmada saját bevallása szerint képes megadni a nála keletkező élelmiszer-hulladékok mennyiségét, ezt nem érzik jelentős problémának,a technológiával járó természetes folyamatnak tekintik. Ugyanakkor jóval súlyosabban ítélték meg a probléma súlyosságát a nagyobb cégek, mert esetükben nagyobb mennyiségek keletkeznek, melynek volumenéről és értékéről pontos nyilvántartást vezetnek, illetve azon alágazatban működő cégek, ahol állati melléktermékek keletkeznek a gyártási folyamat során.
A kutatásból az is kiderült, hogy a cégek több mint 80 százaléka nem érez semmilyen külső elvárást a társadalom, hatóság, fogyasztók részéről az élelmiszer-veszteségek mérséklésével kapcsolatban, inkább belső motivációk, azon belül is elsősorban az anyagi megfontolások miatt igyekeznek csökkenteni hulladékaikat.
A felmérés rámutatott arra, hogy az élelmiszerfeldolgozók számos akadályozó tényezővel szembesülnek, amennyiben jó hasznosítási lehetőséget keresnének keletkező élelmiszer-hulladékaiknak: ezek többsége szabályozási kérdés, de emellett jelentős kihívást jelent az is, hogy a melléktermékeknek nem alakult ki valós piaca, nincs megfelelő a láncszerű együttműködés az érdekeltek között. A kutatók végső következtetése az volt, hogy az élelmiszer-hulladékok csökkentésében, illetve jobb hasznosításában csak akkor lehetne áttörést elérni, ha az élelmiszer-veszteségekkel kapcsolatos szabályozásban alapvető szemléletváltozás történne: olyan ösztönzők kellenének, hogy a cégeknek megérje a termelődő hulladékok elkerülése, a veszteségek minél jobb hasznosítása.
