Vindornyaszőlős kellős közepén, egy sokáig elhagyatott telken tavaly a semmiből nőtt ki egy hatalmas fóliasátor, alatta pedig sok-sok virág. A családi vállalkozás a második évadban már több tapasztalat birtokában végzi a munkát. Miért döntöttek a virágkertészet mellett?
– Régóta gondolkodtunk egy családi vállalkozás beindításán, már csak azért is, mert a férjem és én egyaránt agrármérnök végzettségűek vagyunk. Igaz, Péter élelmiszeripari, én pedig gazdasági oklevelet szereztem, ennek ellenére mindketten elkötelezettek vagyunk a növények iránt. Márpedig soha nem szakadtunk el tőlük, eddigi munkahelyeinken mindig kapcsolatban voltunk velük ilyen vagy olyan formában – idézte fel a kezdeteket Parragi Edina.

Mint elmondta, először – amolyan próbaképpen – gyümölcsössel, dióval és homoktövissel próbálkoztak, de egyik mellett sem kötelezték el magukat.
– Ekkor jött az ötlet, hogy neveljünk virágokat. Bevallom, én már régóta szerettem volna ezzel foglalkozni. Egyébként is úgy láttuk és tapasztaltuk, hogy helyben és a környéken is van igény a virágokra. Az ötletet tettek követték: tervezni kezdtünk, de persze tőkére is szükség volt. Ahhoz, hogy sikerüljön beindítanunk a kertészetet, pályáztunk. Hatalmas öröm volt, hogy a fiatal gazda pályázaton nyertünk, ez megalapozta a vállalkozást. Elkészült a fóliasátor, mi pedig megkezdtük a növények rendelését, majd telepítését.
Első körben jött a krizantém, amit személy szerint nagyon szeretek. Bár legtöbben temetőbe viszik mindenszentekkor, mégis egy színes, vidám virágról van szó. Persze nem titok, a gazdasági érdekek is közrejátszottak a kiválasztásában.
– Aztán a növények sora mindig bővült egy kicsit, főleg ahogy közeledett a tavasz. Egynyári virágok – köztük a muskátli – „költöztek” a fóliánkba, a mi és – nyugodtan mondhatom – a helyiek és környékbeliek nagy örömére. De természetesen mással is próbálkoztunk, például vinkával, büdöskével, begóniával, aztán az árvácskával, hogy legyen megfelelő kínálat őszre is. A tapasztalatok és az igények alapján jócskán kibővítettük a krizantémok sorát.
A csokrosok esetében is bővítettünk, azokból hat-nyolc színt tudtunk ajánlani a vásárlóinknak. Azért fejlesztettünk, hogy minél nagyobb választékot tudjunk nyújtani, és már egy év tapasztalatai megmutatták, hogy nagyjából mik az igények. A hagyományos virágok mellett kisebb számban extrák is megjelentek a választékunkban. Örömmel látjuk, hogy egyre többen viszik a különlegességeket, és nemcsak kinyílva, hanem már bimbósan is. Vagyis adott számunkra az újabb bővítés lehetősége.

Parragi Edina azt mondja, természetesen a lakosság adja a vásárlóik zömét, de az érdeklődők és a megrendelők között már megjelentek önkormányzatok és vállalkozások is.
– Az emberek kertbe, erkélyre, balkonra vásárolnak virágokat, és természetesen sírkertekbe – mondta el. – Az idősebbek inkább a hagyományos növényeket keresik, a fiatalabbak azonban szívesen kipróbálnak különlegességeket, ha virágosításról van szó, vagy akár különféle egyedi variációkat. A falu szépítésére önkormányzatok is szeretnek dekoratív virágokat vásárolni a közterek díszítéséhez, és hasonlóan vannak ezzel a vállalkozások is. Szerencsére egyre több a megrendelésünk, ami egyre több munkát ad nekünk.
Fontos kérdés a mennyiség – és persze a minőség, amiből soha nem szabad engedni. Sokan egyébként előre rendelnek, van, aki már a jövő évi anyák napjára is kért virágot.
Készülnünk kell. Egyébként anyák napjára szokták kérni a legtöbb virágot. Ott van persze a nőnap és a Valentin-nap is, de ezek – főként utóbbi – vidéken nem annyira „virágosak”.
– Visszatérve az anyák napjára, volt olyan kérés, hogy gondoljak ki valami cserepes virágot, ami szép, és éppen akkor virágzik. Nos, az ilyesmit tervezni kell, és egészen pontosan időzíteni. Már tudjuk, hogy egy kertészetben soha nincs megállás, mindig van munka, még télen is. Amint lefut a mindenszenteki virágvásár, kezdődik a jövő év tervezése: év végén már rendelünk a következő esztendőre.
Jócskán akad fizikai munka is a kertészetben. Bár ennek legnagyobb részét a fiatalok maguk végzik, mindkettejük szülei besegítenek – ha nem is magában a növények gondozásában, hanem a házaspár ikreiében.
– A kertészeti tevékenységben a szálas virágok termesztése a csúcs, talán ez jár a legtöbb munkával, ez a legnehezebb – fogalmazott Edina.

– Munkaerőigényes, és a növényvédelemnek is kiemelt figyelmet kell szentelni benne. A fóliasátrunk 500 négyzetméteres, és bár léteznek ennél jóval nagyobbak, elmondható, hogy a munka ebben is állandó és sok.
A gyomirtást – és minden más munkát, amit csak lehet – kézzel végezzük, és próbálunk minél kevesebb vegyszeres növényvédelmet alkalmazni, hogy ne terheljük se a növényeket, se a fóliát.
De nem lehet teljes mértékben kikerülni, már csak azért sem, mert a krizantémnak például rengeteg kártevője és betegsége van, és elengedhetetlen a védekezés ellenük. Kéthetente be kell iktatni a növényvédelmet, bár próbáljuk kitolni ezeket az időpontokat, ahogy csak tudjuk. Aztán ott van a rendszeres öntözés. Ezt a munkát egyedül nem lehetne elvégezni. A férjem napközben dolgozik, munka után tud segíteni. Szerencsére a család is közreműködik a munkában.
Annak ellenére, hogy sok a munka, és hogy a feladatok nagy precizitást követelnek, a Parragi Kertészet tulajdonosai fejlesztésben és bővítésben gondolkodnak.
– A virágok mellett jövőre megjelennek nálunk a paprika- és paradicsompalánták, hogy igazodjunk a helyi igényekhez. Úgy láttuk, ezekből hiány van a térségben, pedig szükség volna rájuk, hiszen a környéken majdnem mindenkinek van – ha nem is túl nagy – zöldségeskertje. Úgy gondoltuk, hogy e téren is kínálunk néhány különlegességet a hagyományos fajták mellé.
Egyébként a nyitva tartási időben is próbálunk az emberekhez igazodni, hiszen tudjuk, hogy este, a munka után, vagy hétvégén érnek rá palántát – illetve virágot – vásárolni.
A piac sok esetben nem jelent megoldást számukra, hiszen szabadságot nem vesznek ki a kedvéért, a munkahelyükről pedig nem tudnak kimenni vásárolni. Ezt már csak azért is tudjuk, mert hasonló cipőben jártunk annak idején. Ezért is gondoltuk úgy, hogy megoldást keresünk erre a problémára.
Parragi Edina hangsúlyozta: nem bánták meg, hogy belekezdtek a fóliás vállalkozásba.
– Az első időszak több szempontból is nehéz volt, mára azonban már sokmindenben szert tettünk tapasztalatokra – tette hozzá. – Úgy látjuk, szükséges a bővítés, ezért szeretnénk beüzemelni még egy fóliasátrat. Ennek megalapozottságát az igények is igazolni látszanak:
idén az összes krizantém és árvácska elfogyott, sőt, jóval többet is el tudtunk volna adni belőlük.
Fontos a bővítés azért is, hogy a növények helyét tudjuk kijelölni, eddig ez nem volt a legideálisabb. Az új fóliával ez a kérdés is megoldódhat. A munka ettől nem lesz kevesebb, de úgy látjuk, hogy eddigi tapasztalatainkat felhasználva, a minőséget és a megfizethető árakat megtartva mégis könnyebbé válik a dolgunk ezeknek a terveknek a megvalósításával, és szó szerint fel tudjuk virágoztatni a kertészetünket.


