Magyarországon minden lehetőség adott az ökológiai gazdálkodás fejlődéséhez, mondta köszöntőjében Jordán László, a NÉBIH növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese.
Hangsúlyozta, hogy a fenntartható gazdálkodás irányába ható európai törekvésből adódóan évről-évre mind több növényvédő szer kerül kivonásra, illetve használati korlátozásra, így a hagyományos gazdálkodás lehetőségei egyre szűkülnek. Jordán László véleménye szerint Magyar Biokultúra Szövetség 35 éve tartó tudatos és következetes munkája mellett a jelenlegi támogatáspolitika is ösztönzően hat a gazdálkodókra, hogy az ökológiai termelésre álljanak át.
Baktay Borbála, a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ igazgatója elmondta, hogy az ökológiai növénytermesztésben jóval több faj és fajta termeszthető, mint amennyi jelenleg kultúrába van vonva. Az intézetben 1200 kultúrnövény és vadon élő rokon fajainak 53 ezer fajtáját őrzik. A biogazdálkodókat génbanki magminták közreadásával segítik. 2012 óta magyarországi és kárpát-medencei termesztésre alkalmas 500 faj 7000 fajtáját vizsgálják szabadföldi körülmények között.
A tanácskozáson előadás hangzott el az ökogazdálkodás jelenlegi és várható támogatásiról. December 21-ig nyújtható be pályázat az ökogazdálkodásra való áttérés vagy annak fenntartására igényelhető támogatásra, aminek keretösszege 12 milliárd forint. Ennek legfontosabb elemeiről és a korábbiakhoz képesti változásokról Mezei Dávid, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkára beszélt.
Az eseményen megelevenedett a hazai szervezett biokultúra mozgalom elmúlt 35 éve, ami alatt számos rendezvény, kiadvány született, és több szakmapolitikai siker is segítette az ágazat fejlődését.
Meghallgathattuk az ökológiai gazdálkodás szabályozásának történetét, amiben a Magyar Biokultúra Szövetségnek nagy érdeme van. Emellett a 2021. január elsején életbe lévő új uniós ökorendelet néhány fontos pontját is megismerhettük.
Tájékoztatás hangzott el a Kárpát-medencében őshonos haszonállat-fajták élőhelyen történő megőrzését célzó Székely Géngyűrű programról.
Megtudhattuk, hogy mai szennyezett világunkban már-már létfontosságú az ellenőrzött biotermékek fogyasztása és az ökológiai gazdálkodás kiszélesítése.
Választ kaphattunk arra is, hogy honnan kerülhet szermaradék a bioélelmiszerekbe, és valós-e az a félelem, hogy a nem vegyszerezett biotermékek gombatoxin-tartalma magasabb a hagyományos élelmiszerekénél.
Részletes tájékoztatás hangzott el az okszerű növényvédelmet segítő feromoncsapdák fejlődésének elmúlt 40 évéről, és megismerkedhettünk egy új termékkel is, amellyel hasznos rovarokat telepíthetünk a kertekbe.
Díjazottak
A Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület tagjaiból álló szakértő zsűri az idén az Év Bioterméke Szakmai díjat, az érzékszervi bírálat mellett a jelölések helyessége, a praktikus csomagolás és más szakmai szempontok alapján az idén Hencz Imre által készített a Bio Feketeribizli Bornak ítélet oda. A biopiacon történt kóstoltatás alapján a közönségdíjat a Gyöngyösi és Társai Kft. által gyártott Dr. Ganolife termékcsalád bio süngombát tartalmazó Nyugodt percekért teakeveréke nyerte el.
A biokultúra népszerűsítésében hosszú éven át jelentős munkát végző, illetve az adott tudományágban kimagasló eredményeket elért szakembereknek kétévente odaítélt Pro Biokultúra díjat az idén dr. Szalai Zita, a SZIE Kertészettudományi Kar Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékének docense, Bognár Éva, a Biodinamikus Közhasznú Egyesület titkára, Csarnai Erzsébet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőre, valamint Szólláth Tibor ökogazdálkodó, Hajdúnánás polgármestere kapta.
A 31. Biokultúra Tudományos Nap témáiról részletesen a Magyar Mezőgazdaság és a Kertészet és Szőlészet lapokban olvashat.
