Back to top

Vannak még lehetőségek az exportban

Kedvező kamatozású hitelkonstrukciók, biztosítások és egyéb eszközök érhetők el abban a termékkörben, amellyel az EXIM az exportpiacokra való kilépésre bátorítja a magyar mező- és élelmiszergazdaság szereplőit – hangzott el a témában rendezett szakmai konferencián Bábolnán. A magyar adottságok jók, de sokat kellene még javítani a termelékenységen, a versenyképességen és a termékek feldolgozottsági szintjén.

A hozzáadott érték növelése, az export élénkítése, a versenyképes magyar vállalkozások külpiacra jutásának fontossága voltak a fő témái annak a konferenciának, amelyet az EXIM szervezett Bábolnán a múlt héten. Az esemény a mezőgazdasági és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokat célozta meg.

Az agrárvállalkozások hitelállománya 2015 óta évi 350 milliárd forint körül alakul. Ennek 77,2 százalékát tették ki a forinthitelek 2017-ben, 22,8 százalékát pedig a devizahitelek.

Ugyanebben az évben a forinthitelek 90 százaléka éven túli, 10 százaléka pedig éven belüli hiteltermék volt – mondta el a rendezvényen Ponevács-Pana Petra. A Külgazdasági és Külügyminisztérium beruházások ösztönzéséért felelős helyettes államtitkára, a Magyar Export-Import Bank Zrt. felügyelőbizottságának tagja előadásában kiemelte: az agrárium aránya a GDP-ben enyhén nőtt az elmúlt 5 évben, 3 és 4 százalék között alakult. Az agrárszektor kibocsátása, valamint a mező- és az élelmiszergazdaság exportja és importja is nőtt. Utóbbi egyenlege azonban nagyjából változatlan maradt, továbbra is mintegy 700 milliárd forint, bár növekszik. Amin lehetne még javítani, az a termékek feldolgozott­sági foka, hiszen a közepesen vagy annál magasabb szinten feldolgozott termékek exportjával tovább lehetne javítani az egyenleget.

Jákli Gergely: a program a teljes agrárvertikumot lefedi

A termelékenységen és a feldolgozottság fokán egyaránt lehetne javítani – mondta el előadásában Tarpataki Tamás. Az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára kijelentette: a termelékenység mind munkaerőegységre, mind hektárra vetítve elmarad a potenciáltól. Ugyan­akkor ez egyben lehetőséget jelent a továbblépésre – összegezte a folyamatokat a politikus. Megjegyezte: a rendszerváltást követő években a mezőgazdasági termelésben kiemelkedően nagy szerepet kapott a növénytermesztés, míg a munka- és sok esetben tőkeigényesebb állattenyésztés visszaszorult. Ma ennél jóval kiegyensúlyozottabb a helyzet, de a szántóföldi növénytermesztés még mindig a teljes kibocsátás hozzávetőleg 40 százalékát teszi ki. Részben emiatt a magyar agrárium még mindig túlnyomórészt alapanyagokat exportál. Ebből a kategóriából ki kell lépni és arra kell törekedni, hogy a feldolgozás itthon történjen meg.

A kormány arra törekszik, hogy a hazai vállalkozásoknak stabil piaci és együttműködési rendszert, kiszámítható támogatási környezetet biztosítson – tette hozzá a helyettes államtitkár.

A mezőgazdaság közeljövőjét meghatározó trendek közül kiemelte a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció szerepét.

Az eseményen részletesen ismertették az EXIM elérhető konstrukcióit is. Mint ismert, az EXIM termékpalettájának jelentős átalakítása lehetővé tette, hogy 2018 második félévétől a feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket exportálók és azok első körös beszállítói is finanszírozhatóak legyenek. Az Eximbank a refinanszírozott exportélénkítő lízing konstrukcióval most először tud kedvező feltételekkel forrást biztosítani például mezőgazdasági gépek lízingjéhez. Az exportélénkítő hitelprogram keretében lehetőség nyúlik továbbá maximum 3 éves futamidejű forgóeszközhitelek és akár 10 éves futamidejű beruházási hitelek igénybe vételére a mezőgazdasági és feldolgozott élelmiszeripari kkv-k közé sorolható exportőr vállalkozások és azok beszállítói számára.

Az EXIM (a bank és a biztosító intézménypárosa) 2015 elején hirdette ki agrárstratégiáját, amely szerint kiemelt szerepet szánnak az agrárágazat finanszírozásának. Az agrárgazdaságnak komoly a tőke- és a forgóeszközigénye. Az ágazatban működő vállalkozások, a gazdálkodók legfontosabb igénye az éven belüli és a tartós forgóeszköz-finanszírozás, valamint a fejlesztésekhez, a beruházásokhoz és a birtokrendezéshez kapcsolódó finanszírozás.

Az Exportélénkítő Program keretében fix kamatozású konstrukcióként elérhető forgóeszköz- és beruházási hitel, valamint lízingfinanszírozás. Az Exportélénkítő Program forrásai elősegítik a cégek kijutását új exportpiacokra, és akár közvetlen, akár közvetett bekapcsolódásukat a nemzetközi értékláncba. A program keretében ezek a banki termékek gyorsabban, rugalmasabban és szélesebb körben, ágazati megkötés nélkül elérhetőek. A forrás igénylése akár a vállalkozások számlavezető bankjánál is elindítható.

Jákli Gergely, az EXIM vezérigazgatója előadásában hangsúlyozta: „Az Exportélénkítő Program termékeivel a teljes agrárszektor vertikumát lefedik.” Az EXIM által refinanszírozott kereskedelmi banki hitelállomány átlagkamata ez évben 1,73 százalék volt. Ezek olyan fix kamatozású hitelkonstrukciók voltak, amelyek a vállalkozások kiszámítható és hatékony gazdasági működését, továbbá nemzetközi versenyképességük növekedését segítik elő – tájékoztatott a vezérigazgató.

A rendezvényen Budai Zoltán, a Bábolna Tetra Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Marosi Gábor, a Woodstock Kft. ügyvezető igazgatója is megosztotta exporttapasztalatait a konferencián részt vevőkkel.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A baromfiágazat költött a legtöbbet beruházásra tavaly

Csaknem 168 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre a 19 munkavállalónál többet foglalkoztató élelmiszeripari cégek tavaly - közölte az előzetes adatokat az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A legtöbb, 30 milliárd forintot meghaladó beruházás a baromfifeldolgozó ágazatban volt.

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Szőlő és bor a római kortól napjainkig

A szőlő és a bor mindig nagyon fontos volt a Balatonnál, és így van ez ma is – mondja Gyanó Szilvia néprajzkutató, aki ezt a témát kutatja. Nemrég jelent meg publikációja a Borkommunikáció című szakmai kötetben.

Egyre kedvezőbbek a világgazdasági kilátások a cégvezetők szerint

A bizonytalan geopolitikai hangulat ellenére is világszerte optimisták a cégvezetők a makrogazdasági kilátásokkal kapcsolatban – állapítja meg az EY legfrissebb, 2900 felsővezető megkérdezésével készült tőkebizalmi elemzése – olvasható a cég Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében.

Új külpiaci távlatokat nyithat a magyar agrárdigitalizáció

Az Agrárminisztérium kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az agrárpálya vonzóvá tételével, új, digitális tudás, készségek, szemlélet elősegítésével támogassa a gazdálkodást választó vidéki fiatalokat.

Családi öntözőrendszert adtak át Somodoron

A Vidékfejlesztési Program kiemelt szerepet szán az öntözésfejlesztés ösztönzésére. Az 50 milliárd forint keretösszegű pályázati forrásból megvalósuló beruházások termelékenyebb gazdálkodást, jobb jövedelmezőséget, biztosabb jövőt ígérnek a gazdálkodóknak – fogalmazott Feldman Zsolt, a somodori Gabriella-major öntözőrendszerének ünnepélyes átadásán.

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

Logisztikai központ és takarmánygyár

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének társaságában avatta fel a topolyai ipari parkban a KITE Zrt. logisztikai központját és a csantavéri Gebi Kft. újonnan kiépített, nagy kapacitású napraforgó-tárolóit és feldolgozóüzemét.

Robottraktor Japánból - videó

A G20 szervezetben részt vevő országok mezőgazdasági miniszterei számára mutatott be egy robottraktort a múlt héten a japán Iseki cég. A munkagép nem igényel üzemeltetőt, és megfelelően reagál az akadályokra.

A becsületes kereskedelem 1,6 milliárd eurót ér Németországban

A Fairtrade teremékek forgalma Németországban az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt átlépve az 1,6 milliárd eurós határt.