Jeff Ziegler korábban, 1990-ben már járt Magyarországon, ráadásul éppen Bólyban, a számítógépes párosítási program bevezetése kapcsán.
A november 20-án Bólyban tartott rendezvényünkön az elismert szakember előadásában arról beszélt, hogyan lehet a modern lehetőségek bevonásával jelentősen növelni a hagyományos tenyésztési programok hatékonyságát. Kiindulásként rögzítette a mindenki számára nyilvánvaló tényt: a mai kor tejtermelője problémamentes („láthatatlan”) tehenet szeretne: olyat, amelyik egészséges, jól eszik, sokat pihen, sok tejet termel számos laktáción keresztül, ennek során gond nélkül szaporítható. A tejtermelés alaptétele nagyon egyszerű: energiabevitelből a tehén mechanizmusai segítségével gazdaságos termék-előállítás.
Az elmúlt évtizedben különösen gyors és forradalmi változások részese az ágazat. Ebben a genetikai fejlődés is meghatározó szerepet vállal. A hagyományos, TPI-szemléletű tenyésztés egyre inkább háttérbe szorul, beépül az állatjóllét-típusú gondolkodás, amely új, a gazdaságos termelést szolgáló indexekben is megfogalmazódik.
Világszerte kedvezőtlen jelenség a hasznos élettartam csökkenése. Sajnálatos, hogy az állományok jellemző összetétele az első-második laktációsok felé tolódik, ezáltal a legnagyobb termelési potenciált hordozó 3-6. laktációt a tehenek kis százaléka éri meg. Ebben az összefüggésben át kell gondolni a manapság jellemző 30 százalék körüli éves selejtezési arányt is.
A genetikára nagy megtérülési rátájú befektetésként kell tekinteni! Kutatási számítások mutatták ki, hogy a nagyobb genetikai érték (pl. Net Merit indexben kifejezve) mennyivel nagyobb invesztíciót ér meg. Ugyanilyen adatok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy mennyivel érdemes többet áldozni nagyobb fertilitású bikaspermára, illetve szexált spermára. A háttérben alapos gazdaságossági számítások állnak!
A genetika világa ma különösen sokakat ejt zavarba. Szerteágazó és bonyolult szakmai, emellett üzleti folyamatok mennek végre sohasem tapasztalt sebességgel, amelyeket még a bennfenteseknek is nehéz követni, nemhogy a termelőknek. Közben a tejtermelő üzemek száma a legtöbb országban, így az Egyesült Államokban is csökken: 2016-ban még 42 ezer tejelő farmot tartottak nyilván, mára ez a szám 40 ezer alá csökkent, a prognózis 2036-ra 20 ezer megmaradót jósol. Nyilvánvaló, hogy csak azok élik túl, amelyek hatékonyan működnek!
Közben a rendelkezésre álló tenyészbikák száma óriási. Amerikai közlések 2018-ban 828 aktív ivadékvizsgált és 2352 aktív genomikus tenyészbikáról szólnak. Hét évvel ezelőtt a kettő összesen 1500 bikát tett ki. Természetesen – ha csak a mennyiséget nézzük – ennyi bika szaporítóanyagára nincs feltétlenül szükség, azonban a sokszínű választás lehetősége így teremtődik meg. A választás segítésében nagy szerepe és felelőssége van a szaporítóanyag-előállítóknak és -forgalmazóknak!
Ha meggondoljuk, hogy 30 évvel ezelőtt a tenyésztést szolgáló fő szelekciós index (TPI) csak a tejmennyiség és a küllem javítására terjedt ki, elképesztő a mai indexek összetettsége, amely a genomika térhódításának és az ezzel járó szemléleti átalakulásnak tudható be. A legfőbb indexek egymáshoz való viszonya jól tükrözi a változást: a mai TPI 46% termelést, 26% küllemet és 28% egészségi tulajdonságokat tartalmaz. A Net Meritben 40%-ra nőtt az egészségi paraméterek súlya, a legmodernebb Dairy Wellness Profit indexben pedig 58%! Ez utóbbi 67%-ban szerepelteti magát a Net Merit összetevőit, és 33%-ban egészíti ki azt úgynevezett tehén-wellness (25%) és borjú-wellness (8%) mutatókkal. Ezek már kiterjednek a tőgygyulladás, a méhgyulladás, a magzatburok-visszatartás, az oltógyomor-helyzetváltozás, a sántaság és a ketózis iránti hajlamra, illetve borjak esetében az életképességre, a hasmenés és a légzőszervi betegségek iránti fogékonyságra. A termelés 32%, a reprodukció 6%, a hasznos élettartam, tejminőség, elléslefolyás 19% részesedésével szemben a küllem mindössze 10% szerephez jut. Utóbbiban tükröződik az a felismerés, hogy adott küllemi megjelenési forma nem feltétlenül utal az adott testrész (pl. lábak) tartósságára. A küllem megítélése ma már (a showtenyésztést részben leszámítva) a funkció, a hasznosság szemszögéből értékelendő. Ebben az összefüggésben emelkedik ki a 7H12788 FRAZZLED tenyészbika kiváló wellness-képességeivel. Esetében olyan áttörést hozó apaállatról van szó, mint amilyen O-Man volt évekkel ezelőtt.
A genetikai előrehaladást leíró képlet számlálójában szereplő szelekciós pontosság és szelekciós intenzitás értéke rendkívüli mértékben megemelkedett. (A szigorú kiválogatást jelzi, hogy a Select Sires évente 5000-nél is több bika genomtesztje alapján dönt 225 bika tenyésztési programba állításáról.) A harmadik komponens, a genetikai diverzitás ennek némiképp áldozatul esik: a legjobb kombinációk térhódítása beszűkíti a pedigréket. Ugyanakkor a genomvizsgálatok sokkal több állatot és szélesebb körből tudnak bevonni a látótérbe, ami megadja az esélyét értékes új vonalak megtalálásának. A mesterséges termékenyítő vállalatok felelőssége is, hogy a napi forgalmazási verseny ellenére keressék ezeket a lehetőségeket. Frazzled vagy Modesty esete bizonyítja, hogy általuk új koncepciók is felépülhetnek, ma még nem látható üzleti előnyöket hozva.
Az említett képlet nevezőjében szereplő generációs intervallum, elképesztő mértékben csökkent az elmúlt évtizedben: a pedigrék többségében ma már egészen fiatal szülők szerepelnek, genomtesztjeik eredménye alapján korai életkorban kijelölve a továbbtenyésztésre. Így fordulhat elő, hogy akár hat egymást követő nemzedék legyen aktív a Select Sires telepén. A hat nemzedék születési éve között 14 év az eltérés, ezen belül az utóbbi öt nemzedék között mindössze nyolc!
A genomvizsgálatban meghatározott genetikai struktúrák értékelése egyre bővülő, ivadékvizsgált hím- és nőivarú referencia-populáció segítségével történik, amely jelenleg 41 ezer bika és 540 ezer tehén adataiból áll, de 1,5 millió üsző bevonására várunk.
A holstein-fríz fajta genetikai előrehaladása egyre fokozódó ütemű. Ezt mutatja a Net Merit indexben megfigyelhető trend: (a bikák termelésbe állásának dátuma alapján számítva,) a kétezres évek második felében évente 37 NM $ volt az átlagos előrelépés, ami a 2010-es évek első felében évi 75 NM $-ra nőtt, a 2015 óta eltelt években pedig már átlagosan 83 NM $!
Azok számára, akik úgy gondolnák, hogy a genetikai fejlődés megtorpan, illetve a mai állományok már elég nagy képességeket hordoznak, az előadó megdöbbentő adattal szolgált: Tudjuk, hogy ma az 1000 $ körüli Net Merit érték magasnak számít. Nos, egy kutatási projektben elkészítették a holstein-fríz populációban létező legjobb haplotípusokból (haplotípus: a fenotípusnak az a része, amelyet a kromoszómán szorosan kapcsolt gének határoznak meg) összerakott „szuper tehén” genetikai modelljét, amelynek Net Merit értéke 7304 $!
A vázolt felvetések alapján számos újszerű teendője lesz a tenyésztőknek, ha élni szeretnének (kénytelenek lesznek!) a genetika adta lehetőségekkel! Új szemléletű döntéseket kell hozni az állományuk létszámával, összetételével, a selejtezés és utánpótlás, a hasznosítás mikéntjével kapcsolatban! Ennek során az ivarspecifikus szaporítóanyag használatának optimalizálása, a genetikára fordított pénzösszeg újragondolása, a legális biotechnikai eszközök alkalmazása is felmerül.
Célszerű lesz elkészíteni az üsző- és tehénállomány genomikai értékelését, analizálni kell az évjáratonkénti előrelépést a komplex tenyésztési indexek és egyes, a hasznosság érdekében kiemelkedően fontos mutatók szempontjából. Mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy javítsa a tehenenkénti napi tejhozamot, a szaporasági rátát (Pregnancy Rate), a vemhesülési arányt (Conception Rate), csökkenteni az üres napok számát (szervízperiódus) és az egészségi okok miatti kényszerű selejtezést! Mindezekhez a megfelelő genetika használata – az említettek alapján – óriási segítséget nyújt a genomikus információk révén!
Az állomány genetikai átvilágítása (herd audit) ráirányítja a figyelmet arra, hogy adott mutatóban milyen hihetetlen különbség mutatkozik a legjobb és leggyengébb 25% között. Vizsgálhatjuk ezt a tejtermelő képesség (GPTAM) szerint, de talán még fontosabb például a DPR (Daughter Pregnancy Rate, a leányok újravemhesülési hajlandósága) alapján. Telepi szinten elképesztő összegekben fogalmazható meg a különbség a legjobb és leggyengébb állományhányad hatékonysága közötti különbség a szaporasági ráta (PR), az üres napok száma, illetve az első és többedik termékenyítések eredményessége figyelembe vételével!
Az erőfeszítések kiemelt iránya napjainkban az egészséges, ellenálló tőgy (tágabb értelemben egészséges szervezet) kialakítása. A szomatikus sejtpontszám (SCS) hosszabb ideje használt indikátora az ellenállóbb tőgynek, és a kétezres évek közepe óta sikerült is ebben a paraméterben lényeges javulást elérni. Most azonban rendelkezésre áll már a genomikusmasztitisz-rezisztencia vizsgálat (PTAMast), így új lendületet kaphat az ezirányú szelekció. Van is mit tenni ezen a területen, hiszen a tőgygyulladás továbbra is a legköltségesebb betegség a tehenészeti telepeken! A pár éve tartó kezdeti erőfeszítések első eredményei már láthatók az átlagos PTAMast-indexérték javulásában.
A világ országaiban számtalan indexszel találkozunk. A legtöbb ország tenyésztő szervezeteinek megvan a maguk elképzelése arról, hogy milyen tulajdonságokat és milyen súllyal vonjanak be az indexükbe. Amellett, hogy az amerikai Net Merit, és különösen a még modernebb szemléletű DWP index (lásd korábban!) minőségi eszközt jelentenek, kiváló lehetőség kínálkozik ki-ki számára, hogy a saját tenyésztési indexét, a saját állományára vonatkozóan megalkossa. Ez nagy körültekintést igényel, utána pedig következetes teendőt nemzedékről nemzedékre! A World Wide Sires partnerei rendelkezésére áll az a számítógépes program, amellyel ilyen egyedi index szerkeszthető, és a bikaválasztás a konkrét üzemi célok mentén optimalizálható.
A World Wide Sires (Select Sires) a maga tevékenységi területén megteremti a lehetőségét annak, hogy Ön kiemelkedhessen!
Összeállította: Süpek Zoltán
További írások a Holstein Genetika Hírlevél 2018/2 számából
