A probléma súlyát jelzi: a magyar gazdák 31 százaléka 65 év feletti, és mindössze 6 százaléknyian vannak a 35 évesnél fiatalabb gazdálkodók. Az általános vélekedés szerint a hivatásban rejlő jövedelmezőség és karrierlehetőség jelentheti a megoldást. Kiváló példája e szemléletnek a csobaji Ivanics Farm, amelyet Ivanics Imre a rendszerváltást követően hozott létre, s fejlesztett lépésről lépésre. A legfontosabb bővülés azonban csak most következik: jövőre a gazdaság a többi közt modern istállóval és fejőházzal egészül ki, a tejelőmarha-állomány eléri az 500-as létszámot, végül, de nem utolsó sorban pedig a tulajdonos fiainak részvételével erősödhet a telep szakmai irányítása.
„A történet 1986-ig nyúlik vissza, amikor is elhatároztam, hogy vásárolok két vemhes üszőt” – kezdett bele a visszaemlékezésbe Ivanics Imre, miután végigvezetett bennünket a szarvasmarhatelepén, amely bizonyítja: érdemes volt megtenni 32 esztendővel ezelőtt a mostani szemmel nézve aprónak tűnő lépést. Vendéglátónk akkoriban lassanként kezdte bővíteni szarvasmarha-állományát, s a kisebb-nagyobb nehézségek ellenére kitartóan folytatja a megkezdett útját. Mint mondta, volt időszak, amikor az állam a tehenek tartását, máskor pedig azok kivágását támogatta, illetve adódott olyan kényszerhelyzet is, amikor mindent nulláról kellett kezdenie – fertőzés miatt a teljes állományt le kellett cserélnie. Az első mérföldkövet a ’90-es évek közepe jelentette a csobaji telephely megvásárlásával, ahol néhány esztendővel később sikerült elérni a 100 darabos tehénlétszámot, amelyet az első pályázatukon nyert, 100 férőhelyes, 2-szer 6-os, Alfa Laval rendszerű fejőházzal egészítettek ki. Azokban az időkben egyre gyakrabban hangoztatták a szakmabéliek, hogy a 200 tehenes állománynál kevesebbel rendelkező családi vállalkozások hosszú távon nem lesznek életképesek, ami végül be is igazolódott. Ivanics Imre még időben bővített, közben pedig azt érezte, a felvásárlók is elkezdtek egyre inkább odafigyelni gazdaságára. „A 10 ezer kg-os napi termelési átlagot szerettük volna megcélozni, amihez 400 tehénre volt szükségünk” – folytatta a tulajdonos.
Jelenleg az Ivanics Farmon 430 tehenet tartanak, amelyek naponta csaknem 12 ezer liter tejet adnak. Az állomány gondozása mellett 500 hektárnyi szántófölddel is gazdálkodnak. A megtermelt növények kis hányadát értékesítik, jelentős részüket pedig az állatok takarmányozására fordítják – az összes feladatot tekintve 22 ember veszi ki a részét a mindennapi teendőkből. A tulajdonos tapasztalatai szerint manapság egyre nehezebb megtalálni a megfelelő munkaerőt. Ezt szem előtt tartva pedig különösen nagy segítséget jelent számára, hogy két huszonéves fiát be tudja vonni az egyes feladatok szervezésébe. Mint mondta, nagyobbik gyermeke jövőre veheti át a növénytermesztési ágazat irányítását, a kisebbik, még tanuló fia pedig az állattenyésztési területhez már most hozzá teszi a maga tudását és elképzeléseit. Egyebek közt az édesapa vele közösen készítette elő a jövő nyáron elkészülő, 360 férőhelyes, pihenőboxos, 8 nagy ventilátorral felszerelt modern istálló terveit. Ezzel együtt készül majd el a parallel rendszerű új fejőház, illetve egy széna-, valamint egy trágyatároló is. Mindezek a lépések elengedhetetlenek a jövő esztendőben 500-as létszámra bővülő állomány számára, amelynek tagjai Ivanics Imre szavai szerint bizony megérdemlik a törődést. Mint mondta, számára a legfőbb eredmény, ha olyan csapatot tudhat magáénak, amelynek egyedei képesek az 50 literes napi termelési szintre, hiszen ahogy fogalmazott, ez fontosabb, mint hogy néhány rekorderrel rendelkezzen. Persze ez nem jelenti azt, hogy az Ivanics Farm nem büszkélkedhet kimagasló teljesítményű egyedekkel – egészen pontosan hét darab, 100 ezer liter feletti életteljesítménnyel bíró tehén oklevele díszíti a tulajdonos irodájának falát.
Vendéglátónk szerint a jó eredmények eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő genetikai háttér. Éppen ezért részesíti előnyben a nagy genetikai értékű, amerikai származású bikák szaporítóanyagait, amelyekből a Holstein Genetika Kft.-től is rendszeresen vásárol. Jelenleg a Duke, Jedi, Belair és Pizazz nevű tenyészállatok szaporítóanyagát használja, korábban pedig például Mogul, Kingboy, Defender, Headliner vagy éppen Fork spermáját vásárolta. Utóbbiak a genomikus korszak úttörői voltak. „Ennek a technológiának köszönhetően 4-5 évvel hamarabb kaphattunk információkat a bika valószínűsíthető tulajdonságairól, mint azt az ivadékvizsgálat lehetővé tette volna” – beszélt a genomika egyik előnyéről Ivanics Imre, aki nemcsak e téren alkalmaz modern technikákat gazdaságában. Nemrégiben vásárolt új ivarzásmegfigyelő-rendszert, figyelemmel kíséri a takarmányozás legapróbb részleteit, rendszeresen forgat szaklapokat, illetve igyekszik tanulni a tengerentúli szarvasmarha-tenyésztőktől is. Mint mondta, a Holstein Genetika Kft. szervezésében kétszer jutott el eddig az Amerikai Egyesült Államokba, ahol amellett, hogy részt vett a World Dairy Expo-n, Wisconsin állam jó néhány tehenészetét is meglátogathatta. „Míg a magyar gazdák bizonyos területeken jóval felületesebbek, addig az amerikai szarvasmarha-tenyésztők minden részletre és kiadásra odafigyelnek; nem költenek semmi felesleges dologra” – beszélt tapasztalatairól Ivanics Imre. Szavai szerint a Holstein Genetika hitelessége nemcsak a tanulmányutak során, a kint látott bikákat látva nyert megerősítést benne, hanem a magyarországi rendezvényeken is, a meghívott amerikai előadókat hallva. Nekik köszönhetően döntötte el például azt is, hogy az új istállóban az USA-ban is rendszeresített homokalmozást alkalmazza majd. „Egyelőre keresem az erre a célra legmegfelelőbb homokot” – mondta beszélgetésünk végén az Ivanics Farm tulajdonosa, hozzátéve, hogy a tervek megvalósítása utánra már ki is tűzték a legújabb termelési célt, a 12 ezer literes sztenderd laktációs határérték átlépését.
További írások a Holstein Genetika Hírlevél 2018/2 számából
