0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 28.

Bővült a napi fogyasztási cikkek magyarországi piaca

Európa-szerte stabil a kiskereskedelem teljesítménye: a kontinens 2018 harmadik negyedévi 3,7 százalékos bővüléséhez a töretlen fogyasztói bizalom és az alacsony infláció is hozzájárult. Ehhez az eredményéhez képest a magyar kiskereskedelem több mint kétszer gyorsabb ütemben, 7,6 százalékkal bővült a vizsgált időszakban, ezzel tartja bérelt helyét a top 3-ban.

Csak Törökországban és Finnországban regisztrált magasabb forgalmat a Nielsen „Growth Reporter” című, negyedévenkénti európai elemzése.

Töretlen a hazai kiskereskedelem lendülete: A mennyiségi eladás 3,4 százalékkal nőtt az előző év utolsó negyedévéhez képest a magyar kiskereskedelemben, Európában ez az érték 1 százalék volt. A hazai élelmiszereket, háztartási vegyi árukat és kozmetikumok piacát érintő árszínvonal-növekedés a vizsgált időszakban 4,2 százalékon állt, míg Európában az értékbeli növekedés fő motorja volt: 2,7 százalékkal növekedett az árszínvonal-változás hatására a piac.

A hazai élelmiszerpiac összességében értékben 7,3 százalékkal bővült, míg 8,9 százalékos növekedési ütemével a vegyi áruk piaca még erre is rávert.

„Habár a legutóbbi negyedéves adat 0,2 százalékponttal elmarad a második negyedév dinamikájától, teljes éves összevetésben továbbra is gyorsulást látunk. A júniusi 7,4 százalék után szeptemberrel bezárólag 8,0 százalékkal növekedett a hazai FMCG-piac.” – mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. „A tavalyi negyedik negyedév kiugróan erős volt (8,2 százalékos növekedéssel), így nagy kérdés lesz, hogy ezt sikerül-e hasonló mértékben túlszárnyalnia az idei év végi szezonnak.”

Kontinensünk huszonegy vizsgált országa közül mindegyiknél bővülést regisztrált a Nielsen. A legnagyobb arányú növekedést, a korábbi negyedévi adatokhoz hasonlóan, ismét Törökországban mérték (+21,0 százalék), őt követi Finnország (+7,6 százalék) és Magyarország (+7,6 százalék).

A lista további alakulása: Lengyelország (+5,9 százalék), Hollandia (+3,8 százalék) és Egyesült Királyság (+3,5 százalék). A lista végén Ausztria (+0,8 százalék), Dánia (+1,0 százalék) és Csehország (+1,0 százalék) áll.

Az európai kiskereskedelem növekedését – az eurózóna GDP-csökkenése dacára – a stabil fogyasztói bizalom (Európában átlagosan 87 pont) és a folyamatos, enyhe áremelkedés eredményezte; a 3,7 százalékos negyedévi eredmény a legmagasabb érték 2012 óta. Az éves infláció mértéke az Eurostat szerint Európa-szerte stabilan +1,7 százalékon áll, hasonló értéket várnak 2019-re is.

Nyugat-Európában erős nyarat tudhatott maga mögött a kiskereskedelem, amelyhez a világbajnokság és enyhe infláció is hozzájárult. Ezzel a mennyiségi növekedés mértéke visszaállt az elmúlt másfél évre jellemző 1 százalék körüli értékre.

Ami a jövőt illeti: a kevésbé kedvező külső tényezők okán az utóbbi idők gazdasági lendülete valamelyest kezd alábbhagyni. A politikai bizonytalanság és az olaj emelkedő ára nagyobb költségeket, magasabb rezsiszámlákat, drágább utazásokat, ró a fogyasztókra. Mindezek miatt elképzelhető, hogy Európában hamarosan tetőzik a kiskereskedelem bővülése.

A kiskereskedelem értékbeli növekedési üteme néhány európai országban 2018 harmadik negyedéve 2017 harmadik negyedévéhez viszonyítva, százalékban:

 

Értékbeli változás

Árszínvonal változás

Mennyiségi változás

Európai átlag

3,7 2,7 1,0

Ausztria

0,8 0,8 -0,0

Dánia

1,0 -0,3 1,3

Csehország

1,0 3,6 -2,6

Olaszország

1,3 1,3 -0,0

Svájc

1,5 2,1 -0,6

Görögország

2,0 0,5 1,5

Franciaország

2,1 2,0 0,1

Szlovákia

2,2 1,8 0,4

Németország

2,3 1,8 0,5

Belgium

2,4 2,9 -0,5

Portugália

2,8 2,2 0,6

Írország

3,1 0,4 2,7

Svédország

3,1 1,3 1,9

Norvégia

3,2 2,4 0,7

Spanyolország

3,2 2,0 1,2

Egyesült Királyság

3,5 1,6 1,9

Hollandia

3,8 1,4 2,4

Lengyelország

5,9 2,0 3,9

Magyarország

7,6 4,2 3,4

Finnország

7,6 2,3 5,3

Törökország

21,0 18,9 2,1

 

Forrás: Nielsen