Az agroerdészet, vagy más szóhasználattal agrárerdészet a mező- és erdőgazdasági lehetőségeket ötvözi sokféle formában. Egyre inkább előtérbe kerül, ami nem is csoda, mert számos lehetőséget kínál a gazdálkodóknak. A jól megtervezett és kialakított agroerdészeti rendszerek kedvezően hatnak az adott táj jellegére környezet- és természetvédelemi szempontokból, ugyanakkor a gazdaságosságot figyelembe véve is előnyösek.
Nézzük a lehetőséget a szelídgesztenye (Castanea sativa) „szemszögéből”. A gesztenye azon fajaink közé tartozik, amelyeknél könnyen megvalósíthatók az ökológiai szemléletű termesztési módok, a többfunkciós hasznosítás. Jól illeszkedik a napjainkban egyre hangsúlyosabb, a természettel harmonikus, környezetkímélő gazdálkodást igénylő elvárásokhoz. A hagyományos gazdálkodással művelt gesztenyéseinkben nem új keletű a különböző hasznosítási lehetőségek ötvözése, a kettős vagy többfunkciós hasznosítás.
A gesztenyefás legelők, gesztenyés legelőerdők nagy múltra tekintenek vissza egyes vidékeken. A haszonállatok – például juhok – számára gazdag, árnyat is nyújtó legelőt adhat, ahogy a vadállomány számára is táplálékot és élőhelyet szolgáltat egy-egy gesztenyés terület. Az erdőgazdálkodás szempontjából a gesztenye értékes faanyag, illetve színesítheti, gazdagíthatja az erdei faállományt.
A gesztenyések aljnövényzete igen gazdag, különböző gyógynövények is előfordulnak benne. Nagyobb hangsúlyt fektetve az értékesebbnek ítélt gyógynövényfajokra – amelyek jól érzik magukat a gesztenyésben – még jövedelmezőbben hasznosíthatjuk a területünket.
Értékes gyümölcsök is színesítik a természetközeli gesztenyeállományokat, ilyen fajok például a szamóca, a málna, a szeder. Egy száz éve készült fotó címe (ribizliszüret a nagymarosi gesztenyésben) is érzékelteti, hogy az agroerdészet ezen formájának is van hagyománya a szelídgesztenyéseinkben. A klímaváltozást is figyelembe véve – például a napégés elkerülése – érdekes és gazdasági haszonnal kecsegtető lehetőség egyes bogyósgyümölcsök telepítése gesztenyés területen. A gazdag választékot kínáló erdei gyümölcseink mellett köztesnövényként zöldségfélékkel is lehet próbálkozni, vannak erre is jó példák. A fák által a talajerózió csökkenése, a talaj nagyobb biodiverzitása is kedvezően hat az ilyen jellegű hasznosítás során.
A szelídgesztenye egészsége szempontjából a fa és a gombák közötti mikorrhizakapcsolat igen jelentős és fontos, ugyanakkor gazdasági szerepe sem elhanyagolható. Egyes gazdálkodók elmondása szerint a gesztenyésükben található ehető gombatermés legalább olyan fontos számukra, mint maga a gesztenye. Portugáliában például külön tiltótábla hívja fel a gesztenyés felé járók figyelmét, hogy gombát gyűjteni tilos. A tinórufélék közül az ehetők, a rókagomba, és egyéb ízletes gombák nemcsak a biodiverzitás szempontjából gazdagítják a gesztenyéseket, de növelik a hasznosítási lehetőségeket is. Tehát, a mikorrhizakapcsolat nemcsak egészségesebb gesztenyést eredményez, hanem fontos kiegészítő jövedelmet is a gazdálkodók számára.
A szelídgesztenyések tájesztétikai szerepe is jelentős, ezért a rekreáció, felüdülés, a turizmus szempontjából is komoly értékek.
Károly Róbert például sétálóutakat és arborétumot létesített a nagymarosi gesztenyésekben, már akkor fölfedezve, hogy az ízletes termés mellett a tájban és a hatalmas fákban gyönyörködni is érdemes.
Főleg virágzáskor tűnik ki pompájával környezetéből a szelídgesztenyés, olyankor ráadásul méhlegelőként is növeli gazdasági jelentőségét, bővíti hasznosíthatóságát. A szemet gyönyörködtető gesztenyevirágzásnak bizony hangja is van, a méhek szinte fürdenek a virágokban. A gesztenyeméz sok szempontból különleges, igen előkelő helyet foglal el a mézek között. A méhek szerepe tehát – a köztes növényfajoktól is függően – még összetettebb, jelentősebb.
A gesztenye agrárerdészeti hasznosítása tehát gazdasági, környezet- és természetvédelmi, tájesztétikai, turisztikai és társadalmi szempontokból egyaránt figyelemre méltó. Lehetőség, alternatíva lehet a többfunkciós, egészséges termékeket környezetkímélően termelő gazdálkodásban. Főleg azokon a területeken lehet jelentős ez a gazdálkodási forma, ahol a szelídgesztenye jól érzi magát, viszont a mezőgazdasági termelés csak kevésbé gazdaságosan oldható meg például a terepadottságok, a nem megfelelő talaj és egyéb okok miatt.
Kevesebb károsítóTovább növeli a többfunkciós, többszintes gazdálkodás, az agrárerdészet természetvédelmi és gazdasági értékét, hogy a területen a gesztenyefák ideális élőhelyet adnak a károsítók fogyasztóinak, ragadozóinak, parazitoidjainak, ezáltal gazdagabb, egészségesebb ökoszisztéma alakul ki. Ennek következtében kevesebbet kell költeni a köztesek növényvédelmére, így gazdaságosabban termelhetők egészségesebb termékek. A kialakult mikroklíma további előnyökkel jár, az árnyat adó fáknak köszönhetően kevesebb a feltalaj vízvesztesége, a lombozat véd az erős napsugárzástól, csökkenti a szél erejét, ezáltal is enyhíti a szélsőséges időjárás kártételét. |
youtube://v/SVm_c2Q-bJA
