Back to top

Folytatódik az áfacsökkentés - tisztuló termékpályák

Több éve, fokozatosan kerülnek be a kedvezményes áfakörbe az egyes élelmiszercsoportok. Míg az első körben köztes termékekre, így például félsertésre alkalmazták a kedvezményes 5 százalékos áfát, addig mára egy sor fogyasztói cikkre, így például a sertéshúsra, a baromfira, a halra, tojásra, és a tejre is az alacsonyabb kulcs vonatkozik.

A program találkozott az élelmiszeripari szereplők elképzeléseivel, és miközben fehéríti az egyes termékpályákat, a fogyasztói árak csökkenését is eredményezi.

Több éve, fokozatosan kerülnek be a kedvezményes áfakörbe az egyes élelmiszercsoportok. Míg az első körben köztes termékekre, így például félsertésre alkalmazták a kedvezményes 5 százalékos áfát, addig mára egy sor fogyasztói cikkre, így például a sertéshúsra, a baromfira, a halra, tojásra, és a tejre is az alacsonyabb kulcs vonatkozik. A program találkozott az élelmiszeripari szereplők elképzeléseivel, és miközben fehéríti az egyes termékpályákat, a fogyasztói árak csökkenését is eredményezi.

A lakosság megélhetési terheinek csökkentése, valamint a feketegazdasággal szembeni fellépés jegyében és a gazdaság kifehérítése érdekében az alapvető élelmiszerek áfakulcsának csökkentése továbbra is kiemelt prioritás az Agrárminisztérium munkájában. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megtett erőfeszítéseink eredményesnek bizonyultak. Az AM szakmai álláspontja – melyet az érintett ágazatok képviselői is megerősítenek – továbbra is az, hogy a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetének, regionális versenyképességének javítása szempontjából rendkívül fontos lépés volt az alapvető élelmiszerek széles körére kiterjedő áfacsökkentés.

Már a tejre is

A folyadéktejek általános forgalmi adójának fokozatos csökkentése során a következő lépés az ESL (hosszabban eltartható) és az UHT (ultrapasztőrözött) tejek 2019. január 1-jétől történő 5 százalékos áfa körbe vonása volt – emlékeztetett a témában tartott sajtótájékoztatóján a mezőgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt hozzátette, a kormány 2014 óta kiemelten foglalkozik az agrárgazdasági termékek adómérséklésének lehetőségeivel. Az Agrárminisztérium a tej árának csökkenését és az ágazat fehéredését várja az intézkedéstől.

Az új termékkörök áfacsökkenése azért indokolt, mert az ESL tejek 100 százalékban hazai előállításúak és 30 százalékos piaci részesedésűek, az UHT termékek pedig 85 százalékban magyar gyártásúak és körülbelül 60 százalékos mennyiségben fogynak el a polcokról.

A forgalmi adó csökkenése elsősorban a fogyasztók számára hoz majd kedvező változást. A friss tej adómérséklésénél ugyanis bebizonyosodott, hogy az áfacsökkentés szinte teljes mértékben megjelent a fogyasztói árakban, azaz olcsóbb lett a tej. Járulékos előnyként jelentkezhet majd a tej kereskedelmének és forgalmazásának fehéredése, vagy az időről-időre felbukkanó, külföldi, dömpingszerűen megjelenő termékek visszaszorulása.

Feldman Zsolt hozzátette: az Agrárminisztérium szakmai álláspontja továbbra is az, hogy a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetének, regionális versenyképességének javítása szempontjából rendkívül fontos lépés volt az alapvető élelmiszerek széles körére kiterjedő ÁFA-csökkentés. Ma már a sertés tőkehús és belsőség, a tojás, a hal és a friss tej termékpályát is érinti az intézkedés-sorozat.

Több évnyi tapasztalat

Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy az áfacsökkentés csak lépésről-lépésre, a költségvetés teherbíró képességéhez igazodva valósítható meg. Ma már kijelenthető, hogy az áfakulcs csökkentése elősegítette az érintett ágazatok fehéredését, a vidéki munkahelyek megóvását, valamint hozzájárult a lakosság megélhetési terheinek csökkentéséhez.

A piaci tisztulást és növekvő fogyasztási kedvet eredményező adócsökkentések első állomása az élő- és félsertések 2014-ben bevezetett áfájának mérséklése volt, amely rendkívül pozitív hatással járt:

érezhetően tisztult a piac, nőtt az élősertés felvásárlása, élénkült a tenyészállatok forgalma, nőtt a sertéstartók száma.

A Kormány áfacsökkentési programja 2015. január 1-jétől az élő és vágott szarvasmarha, juh, valamint kecske áfakulcsa 5 százalékra csökkentését követően 2016. január 1-jével új szintre lépett. A sertés tőkehúsok 5 százalékos áfakörbe vonásával ugyanis a köztes termékek után immár a végső fogyasztókhoz is elérő áfacsökkentés valósult meg, amely a tapasztalatok és a rendelkezésre álló hivatalos adatok alapján beváltotta a jogalkotói és ágazati elvárásokat.

Az áfacsökkentés eddigi intézkedéseinek tapasztalatait értékelve a Kormány 2017. január 1-jével 5 százalékra csökkentette a friss folyadéktej, a baromfi hús, valamint a tojás áfakulcsát, 2018. január 1-jétől az étkezési hal és a sertésbelsőségek, 2019. január 1-jétől – pedig a hosszan-friss azaz ESL illetve az UHT tejek áfája csökkent 5 százalékra.

2022-ig fordított áfa

Január 1-jétől 2022. június 30-áig meghosszabbodik a fordított forgalmi adózás alkalmazása az üvegházhatású gázok, valamint az acélipari termékek mellett a gabonafélékre és az olajos magvakra is – közölte az Agrárminisztérium az MTI-vel. A tájékoztatás szerint az Európai Unió december 31-éig tette lehetővé a tagállamoknak, hogy a gabonafélékre és az olajos magvakra fordított adózást alkalmazzanak. A fordított adózás azt jelenti, hogy az adót a termék vásárlója fizeti meg az állam részére, a számlát az általános forgalmi adó felszámítása nélkül állítják ki, az adót majd a vevőnek kell befizetnie.

Közölték, a fordított adózást eddig az Európai Bizottság egyedileg engedélyezte és kellett hozzá a többi tagállam támogatása is, azonban a múlt év októberében az EU olyan szabályozást fogadott el, amely tagállami hatáskörbe utalja ennek a döntésnek a lehetőségét. Ez tette lehetővé, hogy Magyarország a továbbiakban is alkalmazza a gabonánál a fordított áfa-fizetést.

Az agrártárca szerint az áfa-fizetés megfordítása azért hatékony eszköz, mert nem csökkenti a költségvetés bevételeit, ugyanakkor hatásosan növeli az ágazat átláthatóságát. A gabona-, olaj- és fehérjenövény szektorokban 2012-ben bevezetett fordított forgalmi adó rendszere jelentősen javította piaci viszonyokat. A korábban az ebből fakadó mintegy 30 százalékos feketegazdaság lényegében megszűnt. A gabonaszektor is támogatta az adózásfajta meghosszabbítását –tette hozzá az agrártárca.

Továbbadta a kereskedelem

Az alapvető élelmiszerekre vonatkozó eddigi áfacsökkentések egy átlagos négyfős családnál éves szinten 40–50 ezer forintos megtakarítást is jelenthettek. Az Agrárminisztérium tapasztalatai szerint az alapvető élelmiszerek körében eddig végrehajtott áfacsökkentések megjelentek a fogyasztói árakban, azok későbbi emelkedését minden esetben a piaci viszonyok alakulása, illetve az előállítás során felmerülő költségek változása okozta. Áfacsökkentés nélkül minden érintett ágazatban magasabb árakkal találkoznánk.

Jó példa erre a sertéshús, ahol 2016. január 1-jével történt áfacsökkentésnek köszönhető, hogy az alapanyagárak növekedése ellenére a sertéscomb fogyasztói ára 2015 vége óta nem érte el az akkori decemberi 1500 forint/kilogramm árszintet, az elmúlt hónapokban alig haladta meg a 1200 forint/kilogrammot.

Az áfacsökkentéssel érintett ágazatok az adóteher mérséklésén kívül megkapnak minden olyan uniós és hazai pénzügyi támogatást, amelyek a tiszta és versenyképes termelés, feldolgozás alapjait megszilárdítják. Az adó- és támogatáspolitikai intézkedéseket a teljes ellátási lánc minél hatékonyabb védelme és működése érdekében egyéb intézkedések is kiegészítik, mint például az EKÁER rendszer bevezetése, tökéletesítése, az online- pénztárgépek használatának széles körben történő előírása, vagy − a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és piaci szereplők kiszűrésére − a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal által végzett komplex és célzott ellenőrzések.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság / Pénzmag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vírushelyzetben sem lettek sokkal környezettudatosabbak a magyarok

A világjárvánnyal sokunk bizonyára átértékelte világszemléletét, az élethez való viszonyát. Jól látható a világ társadalmi, gazdasági, természeti törékenysége, ahogy egyik napról a másikra a feje tetejére állt az eddig oly szokványosnak vélt lét. A pandémia mellett mind jelentősebb problémaként megjelenő klímaváltozással szemben a globális környezetvédelmi intézkedések lehetnek megoldások.

Nagyon közel a határidő: január 31-ig kell befizetni az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat

2021. január 31. napja, azaz vasárnap a 2020. évi bevalláshoz kapcsolódó élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletének fizetési határideje.

Az átlagos hozam az államnak és a gazdáknak is komoly kihívás

Az őszi betakarítású szántóföldi növények tavalyi átlaghozama komoly kihívás elé állította Szlovákiában nemcsak az agrártermelőket, hanem az államot is. A szélsőséges időjárás immár ötödik éve jelentősen csökkentette a hozamokat. Az óriási szárazságot meg-megszakító özönvízszerű esőzések és a tavaszi fagy alaposan megtizedelték a termést.

A svájci csokoládégyárnak is bevételkiesést okozott a pandémia

A koronavírus-járvány 2020-ban rányomta a bélyegét Lindt & Sprüngli csokoládémanufaktúra eladásaira. A tavalyi év első felében több mint 6%-os csökkenés történt az értékesítésben, melyhez az utazási és egyéb járványügyi korlátozások nagymértékben hozzájárultak.

Ezért jó piacozni Pécsett

Szinte minden finomságnak története van! Csodájára járnak a házikenyérnek, a lekvárnak, a füstölt májasnak. A házitojásosnál szüntelenül kígyózik a sor, a mangalicából készült disznósajt pillanatok alatt elkél, a méhészek ismerik a méz minden előnyös hatását, a háziasszonyok pedig rendkívül kísérletező kedvűek! Alig várom, hogy visszatérhessek egy jó nagy kosárral a pécsi termelői piacra.

Egy ágyban az ellenséggel - Miért háziasítottuk a farkast?

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

Földimogyoró – hazai nemesítésből

A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban. Homokos területeken már sikerrel vizsgázott a növény, 2 tonnás hektáronkénti terméssel számolnak a zákányszéki gazdák. A Balla Zoltán által nemesített földimogyorók 2021-ben államilag elismert fajtává válhatnak.

Az e-tejkereskedelem trónjára tör az Arla Európában

Az Arla célja, hogy a tejágazat e-kereskedelmi vezetője legyen Európában. Terveik szerint a következő öt évben megdupláznák eladásaikat az online platformon keresztül, mely 600 millió eurót jelentene. Dániában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában 9700 tejtermelő közös tulajdonosa az Arla-nak.

Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Világtalálkozó

Közös nyilatkozattal zárult a kilencven ország részvételével megrendezett 13. Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világfórum (GFFA), amelynek munkájában Magyarország is aktív szerepet vállalt.

A tejágazat is szenved a járványtól

A szlovák tejtermelők már többször is nehéz helyzetbe kerültek, és ez történt velük a koronavírus-járvány első hulláma alatt is. Egyebek között hiány alakult ki a számukra létfontosságú fertőtlenítőből, amellett a munkaerőhiány is sok fejtörést okozott nekik. A járvány teljesen felforgatta az árutermelést, és a tejtermelőknek minél gyorsabban igazodnia kellett a körülmények változásához.