Back to top

Erdészkéz alkotta Gemenc

Nem ősvadon, nem véletlenül létrejött különleges élőhely, hanem az elmúlt csaknem 150 év tervszerű erdőgazdálkodásának eredménye. Gemencet, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejét a terület akkori tulajdonosai alakították ki a folyószabályozás eredményeképpen, majd az erdészek és a vízügyi szakemberek közös munkája őrizte meg és formálta az elmúlt mintegy másfél évszázadban, és formálja napjainkban is.

A 19. században az emberiség az ipari forradalom vívmányai alapján felismerte, hogy sok esetben képes megelőz- ni, mérsékelni a természeti csapásokat. Hazánkban erre az időszakra tehető nagy folyóink mederszabályozása, mederátvágásokkal és árvízvédelmi töltésekkel való biztonságosabbá és hajózhatóbbá tétele.

A Kalocsai Érsekség döntése

A mai Gemenc térségében 1810-ben kezdődtek meg a dunai mederátvágások, és a munkálatok egészen 1898-ig tartottak. Ezzel egy időben védgátrendszer kialakításába fogtak az árvízmentesítő víztársulatok. Az 1870-es évekre a Duna bal partján már állt a töltések nagy része, a jobb parti töltés nyomvonalának kitűzésében azonban nem született egyetértés a tulajdonosok között. A Szekszárd-Bátai Dunavédgát Társulat 1870–72-ben befejezte a jobb parti töltések megépítését, a munkálatok költségének fedezésére pedig adót, úgynevezett töltésváltságot vetettek ki. Ez azt jelentette, hogy a társaság tagjai – Tolnától Bátáig 10 község és az uradalmak – a tulajdonukban lévő földterület arányában adóztak a munkáért.

Az ártéri erdőben élő világhírű gímszarvasról, vaddisznóról, és a gazdag madárvilágról is mesél a Molnárka tanösvény
Az ártéri erdőben élő világhírű gímszarvasról, vaddisznóról, és a gazdag madárvilágról is mesél a Molnárka tanösvény
A Kalocsai Érseki Uradalom, amelynek birtokai a Duna jobb partján szélesebb-keskenyebb sávban lenyúltak Bátáig, nem kívánt töltésváltságot fizetni, ezért nem csatlakozott a társuláshoz.

A védgátrendszert végül a terület nyugati határán építették meg, így jött létre az a 18 ezer hektáros hullámtéri terület, amelyet ma Gemencként ismerünk.

Ahhoz azonban, hogy a mai igazán különleges és értékes növény- és állatvilág, ez a szinte egyedülálló élő- hely kialakuljon, az érseki uradalom erdészeinek tervszerű és tudatos munkájára volt szükség, amit a későbbi állami erdőgazdálkodók, így jelenleg a Gemenc Zrt. és erdész szakemberei követendő példának tekintettek. A 19. században ezt a vidéket nem borította összefüggő erdő, tehát – több mint száz év távlatából – egyértelműen megállapít- ható, hogy az erdészek gondoskodó szakértelme nélkül Gemenc ma nem lehetne ősvadont idéző, különleges ártéri erdőtársulás.

Gigantikus fák rengetege

Egyre többen ismerik Magyarország legnagyobb, 12 méter törzskerületű fáját, a Pörbölyi Titánt. Ez a mintegy 100 éves csomoros fekete nyár a Móric-Duna partján áll és a tudatos erdőgazdálkodás szép példája. Az érsekség erdészei a természetes erdőfelújítás technológiáját választva, sarjaztatással hoztak létre új erdőket. A Pörbölyi Titán esetében arról van szó, hogy a letermelt fa tuskójáról négy sarj növekedett, melyek azután teljesen összenőttek. Ez a fa azonban csak egy a sok óriás közül, hiszen ezen a területen számos nyár, fűz, tölgy, kőris és juhar törzskerülete meghaladja az 5 métert. A felelős erdőgazdálkodás eredményeként az elmúlt 25 évben – ha csak a száz évesnél idősebb erdőállományok területét nézzük – meghatszorozódott az öreg erdők területe.

A 90 és 100 év közötti korosztály területe a háromszorosára, a 80 és 90 éveseké pedig másfélszeresére nőtt. A gemenci erdőgazdaság különös hangsúlyt fektet arra, hogy mindenhol megőrizze az utókor számára a hagyásfákat és -facsoportokat, famatuzsálemeket.

Az elmúlt 25 évben a száz évesnél idősebb erdőállományok területe meghatszorozódott
Az elmúlt 25 évben a száz évesnél idősebb erdőállományok területe meghatszorozódott

Ezek nem csak csodálatosak, értékesek is, mert biztosítják a genetikai sokféleség megőrzését, a génállomány megtartását, a magról történő szaporodást, miközben számos állatfajnak nyújtanak élőhelyet.

Nem véletlen például, hogy a fokozottan védett fekete gólyák olyannyira ragaszkodnak Gemenchez, hogy mai tudásunk szerint a világon itt élnek legnagyobb sűrűségben. A mintegy 40 pár a természetes vagy természetszerű erdőrészekbe építi fészkeit.

Szinte minden esetben a legidősebb, legnagyobb fákat választja ki „otthonául”, a leggyakoribb fészektartó fák a 80-100 évesnél idősebb kocsányos tölgyek. Gemencen az elmúlt évtizedekben nem változott a fészkelő párok száma, ez azt mutatja, hogy az élőhely megfelel a faj igényeinek.

Az erdőgazdaság munkatársai, a foglalt fészkek köré vont védőzónákban az erdészeti tevékenységek időszakos át- szervezésével, valamint az egyre forgalmasabb turistaút- vonalak áthelyezésével teremtenek nyugodt környezetet a madarak számára a költési időszakban.

A sokoldalú erdei vasút

A nosztalgiaszerelvényeket Rezét gőzös húzza
A nosztalgiaszerelvényeket Rezét gőzös húzza
A Gemenci Erdei Vasút azon kevés magyarországi kisvasutak egyike, amely a bakancsos, kerékpáros és a vízi turisták kiszolgálása mellett az erdőgazdálkodást is segíti, illetve az árvíz megérkezése előtti utolsó pillanatokig a mentésből is kiveszi a részét.

A kisvasút is jól példázza az évszázados és tudatos erdőgazdálkodást. Mattanovics Károly, a Kalocsai Érseki Uradalom erdő- mestere 1914-ben javasolta, hogy a nehéz útviszonyok miatt erdei vasutat kellene építeni Gemencen, mivel az első világháborúban az igavonó lovak zömét bevonultatták. A kisvasúti pálya kivitelezésére az uradalom megkötötte a szerződéseket, így 1915-ben már használták a 2,5 kilométer hosszú erdei vasutat.

Több kisebb-nagyobb vasútvonal megépítése után a Gemenci Erdei Vasút jelenlegi pályaszakaszának első vonala 1957-ben készült el, majd 1966-ra összekötötték a különböző szakaszokat. Így jött létre a mostani fővonal jelentős része.

Nagy népszerűségnek örvend a turisták körében az erdei vasút, hiszen a Gemenc déli kapujából, Pörbölyről, az erdőgazdaság ökoturisztikai központjából induló menetrendszerinti járatok megállóhelyei nemcsak csodálatos ártéri tájakkal, hanem különleges kiállításokkal is várják a kirándulókat. Nagyrezéten, a megállótól néhány perces sétára van az erdészház szomszédságában álló Gemenc Méhészeti Gyűjtemény, ahol a Baja és Körzete Méhész Klub Egyesület közreműködésével mutatják be a méhészet tárgyi emlékeit. A legizgalmasabb azonban belesni az üvegfalú kaptárokba, ahol valódi méhcsaládok élnek és szorgoskodnak.

Nyárilegelő megállótól indulnak a vízitúrázók
Nyárilegelő megállótól indulnak a vízitúrázók

Az országban egyedülálló feladatot lát el a Nyárilegelő megálló, a vízitúrázók itt bocsátják vízre a kisvonat speciális teherkocsijain ideszállított kenukat.

Sokan keresik fel az ország legnagyobb fáját, a Pörbölyi Titánt
Sokan keresik fel az ország legnagyobb fáját, a Pörbölyi Titánt
Lassi állomáson az egykori halászok, hajómolnárok mesterségét bemutató kiállítás, valamint gyermekbarát erdei pihenőpark várja a kirándulókat. Innen indul az interaktív Molnárka tanösvény, amely 2014-ben elnyerte az Év ökoturisztikai létesítménye díjat. A 11 állomásból álló, bő két kilométeres sétaút érdekes információkat nyújt a Gemenci erdő történetéről, az ártéri erdőben élő világhírű gímszarvasról, a vaddisznóról, a madárvilágról, az erdei virágokról, gombákról, az itt élő fekete dióról és egyéb fa- fajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról is. A tanösvény egyik megállóján, az időszakos vízjárású Malomtelelő-tó partján madármegfigyelő toronyból fürkészhetjük a környéket, kis szerencsével akár réti sast és fekete gólyát is láthatunk.

Éltető ártér

A Forgó-tó nádasában megbúvó tanösvény
A Forgó-tó nádasában megbúvó tanösvény
Gemenc északi kapujából, a Keselyűsi Fogadóépülettől is megközelíthetjük kisvasúttal az erdőt. A Gemenc-Dunapart megálló igazi ökoturisztikai közlekedési csomópont. Gyönyörködhetünk a lassan hömpölygő Dunában, felszállhatunk az erdőgazdaság sétahajójának időszakos járatára, vagy végigjárhatjuk a Forgó-tó nádasában megbúvó madárlesre vezető tanösvényt.

Az itt élő emberek számára Gemenc az elmúlt évszázadokban az életet jelentette. Otthont adott békeidőben és búvó- helyül szolgált veszély esetén. Biztosította az élelmet, az építőanyagot, a használati tárgyak alapanyagait.

Ez volt a legnagyobb kincs régen, aminek szerencsére ma is sok adományát élvezhetjük. Az egyik legnagyobb ilyen gasztronómiai-kulturális érték a vízimolnárok kedvelt étele, a tájegységre jellemző bajai halászlé.

Gemenc tehát összetett érték: természeti és kultúrtörténeti kincs, védendő ökoszisztéma, európai szintű szolgáltatásokat nyújtó és magas színvonalú ökoturisztikai infrastruktúrával rendelkező terület, tudományos kutatások alapjául szolgáló egyedi erdei életközösség.

Sipos Sándor
vezérigazgató-helyettes

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Gyerekeket lepett meg az erdészet és a motoros csoport

Az EGERERDŐ Zrt. és a Szelíd Motorosok facebook csoport tavasszal meghirdetett plüssállat gyűjtési akciója sikerrel zárult, mely az erdőgazdaság tavaszi véradónapjával lett összekapcsolva. A segítő kezet nyújtó emberektől, erdészektől és a civil lakosságtól több száz plüssállat gyűlt össze Egerben.

Keress rengeteget!

Hol vannak erdők Magyarországon? Minden fás terület erdő? Milyen erdőterületen járok? Magántulajdonban van-e a terület? Milyen turistautak vannak az erdőben? Védett területen haladok? Erre a kérdésrengetegre ad válaszokat az Erdőtérkép (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/).

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.

Családbarát kirándulások a Vértesben

A Vértes területének túlnyomó többsége természetvédelmi oltalom alatt áll. A déli, délnyugati része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez, az északi az Észak-Vértesi Természetvédelmi Területhez tartozik. Ezen felül magas az EU ökológiai hálózatához (Natura 2000) sorolt területek aránya, és itt létesült hazánk első natúrparkja, a Vértesi Natúrpark.

Az apróvad volt a középpontban

A mezei nyúl állomány felmérésének lehetőségeiről, illetve az intenzív apróvad-gazdálkodás modelljeiről rendeztek vadászati konferenciát május 10-én a hódmezővásárhelyi XXVI. Alföldi Állatenyészési és Mezőgazda Napokon. A konferencián a magyar apróvad helyzetéről kaptak tájékoztatást az érdeklődők.

Madarak és fák napi hétvége

A hosszú csapadékmentes időszak után számottevő eső hullott az erdeinkben. A melegebb kitettségű erdőkben szinte minden fa levélbe borult, melyek zsenge színeivel társulnak a talajszinten megbúvó fehér, sárga, lila virágok. A turistautak járhatók, de helyenként sárosak.

A 93 éves Attenborough üzenete a világnak

Tegnap ünnepelte 93. születésnapját Sir David Attenborough, akinek hála milliók ismerhették meg a minket körülvevő világot. Az utóbbi időben neki köszönhetően különösen nagy visszhangot kapott az óceánokban és tengerekben felhalmozódott óriási mennyiségű műanyaghulladék. Most azonban szokatlan kéréssel fordult az emberekhez.