Back to top

Gipszet a szántóföldre

Azt hinnénk, hogy aki két évtizede gipsszel foglalkozik az a vakolás és a gipszkartonozás nagy szakértője. Warren Dick azonban a gipsz egészen más felhasználási formáját vizsgálja ennek az anyagnak: a szántóföldi hasznosítását.

„A gipsz remek forrása mind a kalciumnak, mind a kénnek, melyre a növényeknek a megfelelő hozam érdekében szükségük van.” - mondja Dick.

A gipsz por formájában is kijuttatható a termőföldre, vagy feloldható az öntözővízben.
A gipsz por formájában is kijuttatható a termőföldre, vagy feloldható az öntözővízben.
Fotó: Warren Dick
„Arra is rájöttünk, hogy számos más tulajdonságát is javítja a talajoknak: segíti a vízfelvételt és csökkenti az eróziót. Emellett csökkenti a talajból a foszfor kimosódását a folyókba és tavakba is, valamint javítja a gyümölcsök és zöldségek minőségét, számos más pozitív hatás mellett.”

A gipsz egy olyan ásványi anyag, mely a talajban természetes módon előfordul, és bányászható is. Azonban Dick kutatása kifejezetten arra a gipszre koncentrál, amely a szénerőművekből származik. Ez az úgynevezett füstgáz-kéntelenítés során keletkező gipsz., mivel arra használják, hogy a szén égetésekor keletkező füstből kivonja a ként, ezzel csökkentve a légszennyezést.

„Az ebből visszamaradó gipsz jó minőségű.”  - állítja Dick.

„A gipsz-szemcsék kicsik és egyforma méretűek, ami eléggé reaktívvá teszi őket. Ez pedig pozitív a mezőgazdaság szempontjából. Számtalan tanulmánnyal azt is megállapítottuk, hogy biztonságosan felhasználható a növénytermesztéshez. Tehát ahelyett, hogy hulladékként tárolnánk felhasználhatjuk a szántóföldeken, így két legyet ütünk egy csapásra.”

A gipsznek magas a kalcium- és kéntartalma. Ehhez jön hozzá az is, hogy a kémiai felépítése ezt a két ásványi anyagot könnyen felvehetővé teszi a növények számára – szemben más, elterjedt kalcium- és kéntartalmú műtrágyákkal. Kémiai szempontból a gipsz kalcium-szulfát. Gyakran összekeverik a mészkővel, ami viszont kalcium-karbonát.

A gipsz csak kevéssé változtatja meg a talaj pH értékét, mégis elősegíti a gyökérzet fejlődését, különösen a savasabb talajoknál, még akkor is, ha nincs jelentős befolyással a kémhatásra. Ennek oka, hogy

a gipsz semlegesíti az oldatható alumínium gyökérnövekedésre gyakorolt mérgező hatását.

Az alumínium természetes módon fordulhat elő a talajokban, és a növények számára általában nem jelent gondot. Azonban ha savasabb kémhatásúvá válik, akkor az alumínium a növények számára hozzáférhetővé válik, ami vagy visszaveti a növekedést, vagy el is pusztítja őket.

Egy másik bónusz, ami a gipszet kívánatossá teszi, hogy közepesen oldható anyagról van szó. Ez azt jelenti, hogy a kalcium mélyebben a talajba kerülhet, mint a mészből. Ezzel mélyebb rétegekben is gátolja a gyökerek alumínium felvételét, és segíti a jobb növekedést. Amikor nagyobb gyökérzet fejlődik mélyebbre tud hatolni a talajban, több vizet és ásványi anyagot képes felvenni a növény, még a szárazabb időszakokban is.

Ugyan csak közepesen oldható, mégis remek kénforrást jelent számos termesztési időszakon keresztül.

A kutatások alapján az így bekerült kén nemcsak a kijuttatás évében érhető el a növények számára, hanem még további 1-2 évre rendelkezésre áll, attól függően, hogy eredetileg milyen mennyiségben juttatták ki.

A gipsz mint kéntrágya hasznosnak bizonyult kukoricánál, szójánál, lucernánál és a kanolánál (egy repcéből nemesített olajnövény).

A gipsz segítheti a talajszerkezet javítását is. Sokan úgy tekintenek ugyanis a talajra, mint egy állandó közegre. A valóságban azonban ez egyveleg, melyben vannak élő és élettelen részek, talajmikrobák, valamint pórustér és víz sajátos komplexe alkotja. Az összetétele folyamatosan változik, például heves esőkkel járó viharok után, szántásnál, vagy éppen a növények tápanyagfelvétele következtében. A növénytermesztőknek megfelelően kell gazdálkodniuk a földjeikkel annak érdekében, hogy minden évben jó termést adjanak.

A talaj struktúrájának javítása sok gyakori mezőgazdasági problémára megoldást jelenthet.

A gipsz segítségével csökkenthető az erózió mértéke, mivel a talaj több vizet képes felvenni eső után, így csökken a lefolyás. Emellett segíti az átszellőzést és a víz átszivárgását is a talajprofilon.

Egy korábbi tanulmány azt is bebizonyította, hogy a gipsz segíti a víz mozgását a talajban a dréncsövek felé. A kén kimosódását is csökkenti.

Az, hogy hogyan kell kijuttatni a földre a gipszet attól függ, milyen hatást kívánnak elérni vele a gazdák.

A finom porrá őrölt gipszet fel lehet oldani az öntözővízbe, és azzal kijuttatni. De lehetséges a gipszet a talaj felszínére szórni vetés előtt vagy betakarítás után, mezők esetében kaszálás után. Ha talajmunkákra is szükség van (a talaj kondíciójától függően), akkor a gipsz bedolgozható ennek során a mélyebb rétegekbe is.

Ugyan a gipszet a mezőgazdaság már több mint 250 éve alkalmazza, a jótékony hatásait még mindig tanulmányozzák a kutatók. Azonban

a szénerőművekből kikerülő gipsz felhasználásával meg lehet spórolni a bányászatot, illetve a hulladékkezelés problémáját.

Ugyan a gipsz nem old meg minden mezőgazdasági kérdést, de bizonyítottan jó ásványianyag-forrás és javítja a talaj szerkezetét is.

Warren Dick az Ohio Állami Egyetem professzor emeritusa 2018 novemberében mutatta be az Amerikai Agronómiai Társaság (American Society of Agronomy) és az Amerikai Növényvédelmi Tudományos Társaság (Crop Science Society of America) által rendezett egyeztetésen a kutatási eredményeit a gipsz szántóföldi felhasználásának pozitív hatásairól.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Csutkában az egészség

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói az élelmiszerekben található, az emberi bélrendszer egészséges működése szempontjából hasznos baktériumoknak az emberi egészségre gyakorolt hatását keresték.

Jelentős összeggel támogatják a NAIK kutatását

Három év alatt összesen 780 millió forintos támogatást kap a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ a Tématerületi Kiválósági Programjának keretében. A támogatással a NAIK fehérjetakarmány-programját ismerték el.

Bizakodóak a magyar mezőgazdasági vállalkozások

Alapvetően bizakodó hangulat jellemzi a magyar mezőgazdasági vállalkozásokat: a cégek idén a vásárlói kereslet növekedésére számítanak, ugyanakkor kevesebben, de nagyobb volumenben terveznek beruházásokat – derül ki a Budapest Bank Agrár Gazdasági Indexéből.

Gyuricza Csaba: tudás- és technológia export segíthetné az afrikai országokat

Segély helyett tudás- és technológia exporttal kellene segíteni az aszály sújtotta afrikai országokat - jelentette ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Az eddigi legnagyobb szabású SMARTFARM-ra készülnek

Szűk egy hónap múlva kezdetét veszi a SMARTFARM - Magyarország legnagyobb precíziós szántóföldi bemutatója, a Bábolnai Gazdanapok programjainak "zászlóshajója". A rendezvényen, amely az eddigieknél hosszabb, így tartalmasabb is lesz, a szakma legjelesebb képviselői vesznek részt ezúttal is - lássuk, mivel készülnek idén!

Megszűnik a hőség és csapadék is öntözi a talajokat

Az utóbbi napok forró, száraz időjárása megviseli a szántóföldeken és a gyümölcsösökben dolgozókat, de a hőségben az állatok és növények is fokozott gondoskodást igényelnek.

A komlótermesztés újraindítását támogatással ösztönzik

Megjelent a komlóültetvény létesítéséhez igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű támogatásról szóló rendelet.