Back to top

Jaj a levéltetveknek!

Új hatóanyagcsoportba tartozó rovarölő szert mutatott be a Bayer, amellyel a kertészek és szőlészek védekezhetnek a levéltetvek, a körte-levélbolha, a kabócák és a molytetvek ellen. A klímaváltozás várhatóan a szúró-szívó kártevők szaporodásával is jár, ezért is nagy jelentőségű egy ilyen fejlesztés.

A meteorológiai adatok is alátámasztják a globális fölmelegedést, ugyanis hazánkban 1901-től kezdve a tíz legmelegebb évből nyolc az utóbbi évtizedben következett be, mondta Lovász Csaba az OMSZ adataira hivatkozva a Bayer Hungária Kft. szakmai tanácskozásán Lajosmizsén. Ez pedig segíti a rovarok szaporodását, becslések szerint többet kell majd védekezni a lepkék, bogarak, atkák és szívókártevők ellen.

Európában a biztonság a fő szempont egy új növényvédő hatóanyag kifejlesztésekor, a hatékonyság csak a második helyen szerepel.

Mind fontosabb az is, hogy kényelmesen és rugalmasan lehessen használni a készítményeket akár virágzásban is, és illeszkedjenek az integrált növényvédelembe. Mindezeket figyelembe véve egyetlen új növényvédő szer hatóanyag kifejlesztése több százezer megvizsgált vegyületet jelenthet.

A Sivanto prime olyan új készítmény, aminek a hatóanyagát természetes eredetű molekulából fejlesztették ki: a kelet-ázsiai, gyógynövényként használt Stemona japonica régóta ismert rovarölő tulajdonságáról is. A Bayer kutatóinak sikerült azonosítani az aktív molekulát és kifejleszteni belőle egy új hatóanyagcsaládot. Az új készítmény előnyös környezeti tulajdonságokkal rendelkezik, az emberre és a beporzókra is kisebb kockázatot jelent, mint az ismert készítmények. Hasznos élő szervezetekre, méhekre nem jelent veszélyt az alkalmazott dózisokban.

A flupiradifuron hatóanyag gyorsan felszívódik és eloszlik a növényben, és érintő hatása is van. Gyorsan utoléri a rejtetten szívogató kártevőket is, aminek különösen a levélsodródást okozó tetveknél van jelentősége. A Sivanto prime olyan segédanyagokkal készült, amelyek jó hidegtűrést, megbízható stabilitást és gyors oldódást tesznek lehetővé. Franciaországban amerikai szőlőkabóca, Németországban az alma levéltetvei elleni hatását vizsgálták: minden eredmény megbízható, a sztenderd hatóanyagokhoz hasonló, vagy esetenként jobb hatékonyságot mutatott.

Hegyi Tamás fejlesztőmérnök mélyebb részletekkel szolgált a Sivano prime-ról.

Hatása azon alapul, hogy a molekula beékelődik a rovarok idegi ingerület-átvivő receptoraiba, és „tartós ingerületet” hoz létre, ami a rendszer hibájához és végül a rovar gyors pusztulásához vezet. Ez a gyors hatás azért is lényeges, mert megelőzhető általa a vírusterjesztés, amiben a levéltetvek jeleskednek.

Hasonló a neonikotinoidok hatása is, de az új molekula nagyon eltérő szerkezetű, ezért a rezisztens rovarokat is elpusztítja.

Az almát több levéltetű károsítja, köztük egy olyan is, amiről sokáig azt hittük zöld alma-levéltetű, de mára kiderült, hogy a zöld almalevéltetű mellett az ellenállóbb spírea-levéltetű is károsít, ami nem érzékeny a foszforsav-észterekre, a piretroidokra, közepesen hat ellene a pirimikarb. A zöld alma-levéltetű pedig gyakran rezisztens a piretroidokkal szemben. A szürke alma-levéltetű soha nem volt könnyű eset, fogalmazott Hegyi Tamás, mert a nyála rendkívül mérgező, szívogatása hajtáspusztuláshoz, csökött növekedésű almákhoz vezet. A besodródott levelek védelmében él, csakúgy, mint a levélpirosító alma-levéltetű. Ezek a kártevők mind leküzdhetők az új készítménnyel, ezért a Bayer technológiai javaslatában akár már a virágzás előtti vagy a virágzásban történő permetezésre is ajánlja a Sivanto-t, a szürke alma-levéltetű ellen.

Nehezen leküzdhető kártevő a körte-levélbolha, amit ugyancsak jól irt a Sivanto. Egy permetezés természetesen nem elég a körte-levélbolha leküzdésére: először envidorral alapozzuk meg a védelmet, aztán virágzáskor használjuk a Sivanto prime-ot, majd a nagyon hatékony és hosszan védelmet nyújtó Moventót.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Átlépte a félmilliót a regisztrált horgászok száma

Immáron félmilliónál is több regisztrált horgászt tartanak számon Magyarországon. A MOHOSZ elektronikus kártyaigénylő-rendszerében egy fiatal egyetemista töltötte fel adatait 500 ezredikként, mindezért cserébe értékes jutalomban részesült. A regisztrációt ugyanakkor azok számra sem akadály, akik a személyes ügyintézést helyezik előtérbe.

Ezt az ételt dobjuk ki leggyakrabban

Többnyire olyan ételt vásárolunk, amire valóban szükségünk van, emellett a többség rendszeresen figyeli a lejárati időt, és nem dob ki még le nem járt ételt – derül ki a K&H lakossági kutatásából. Ha mégis lejár a szavatossági idő, akkor leginkább zöldség, gyümölcs, tejtermék, felvágott és pékáru landol a kukában.

Több csokoládét adott el Amerikában a svájci gyártó

A svájci Lindt & Sprüngli növelte forgalmát és profitját az idei első fél évben.

Cukormentes étcsokoládét fejlesztett a Nestlé

A Nestlé bemutatta 70 százalékos étcsokoládé termékét, mely szinte teljes mértékben kakaógyümölcsből készült és nem tartalmaz hozzáadott cukrot.

A burgonyatermesztés és a klímaváltozás

A 2018-at megelőző 15 évben megtriplázódott a burgonya ára Magyarországon, ráadásul évről évre kevesebb burgonya is terem itthon. 2019-ben már áprilisra elfogyott a hazai termés a boltokból, és import áru adja a dráguló kínálatot.

Lengyelország, a ribizli nagyhatalom

A legnagyobb ribizli termelő az Európai Unióban Lengyelország, a világon pedig a dobogó második fokán áll, egyedül Oroszország előzi meg.

Matricával a minőségért

Ismét dinnyekóstolóra várták a pécsieket a Kossuth téren. A Nemzeti Agrárkamara Baranya Megyei Szervezete és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete szervezésében került sor idén az évente megrendezésre kerülő eseményre, ami nagy érdeklődés mellett zajlott le.

Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

Évente 1.3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a világon. Az elpazarolt élelmiszerek nemcsak több hulladékot jelentenek, hanem elpazarolt energiát és szükségtelen üvegházhatású gázkibocsátást is. Számos módszer van arra, amellyel a háztartások kis odafigyeléssel csökkenthetik a kidobott élelmiszer mennyiséget és ezzel pénzt is spórolhatnak.

Fagyvédelem légkeveréssel

A globális klímaváltozás hatására gyakoribbak a különböző időjárási szélsőségek, amelyek a gyümölcstermesztésben is erőteljesen éreztetik hatásukat. A legnagyobb pusztítást a tavaszi fagyok okozzák, amelyek ellen csak korlátozottan lehet védekezni. Olyan új fagyvédelmi technológiát mutatunk be, amelyről még nincsenek hazai tapasztalatok, működéséről, hatékonyságáról külföldi szaklapokból tájékozódhattunk.

Mitől pöttyös a kajszi?

Az idei év kedvező volt a kajszibarack számára, sem fagy, sem virágzáskori esők nem veszélyeztették az egészségét. Akkor mitől lett mégis sok pöttyös gyümölcs? Éppen a virágzás körüli száraz, meleg időjárás tréfálhatta meg a gyanútlan kerttulajdonosokat.