Back to top

Növénytermesztés a vadkár vonatkozásában

A vadkár a mezőgazdaságban egy egész éven át tartó jelenség. A vaddisznó kártétele folyamatos, a szarvasállomány-emelkedés pedig prognosztizálta a szarvasok által okozott erdőkár mellett a mezőgazdasági vadkár növekedését. A mezei nyúl és az őz különösen télen rágja meg a repceföldeket, de a taposási kár is jelentős ebben az évszakban.

Különböző alternatívák vannak a megelőzésre, de növénytermesztés tekintetében nincs egyszerű feladata a mezőgazdásznak.

A kultúrnövények termesztésének megválasztásakor (a piaci árviszonyok figyelembevételén kívül) a gazdáknak ajánlott tisztában lennie a környező területek vadsűrűségével és az egyes fajok táplálékválasztásával.

Ha a táplálékkínálat meglehetősen szűk, és valamely kultúrnövény különösen kedvelt, az döntően befolyásolja a kár alakulását és mértékét.

Elejtés után felnyitott bendőtartalom vizsgálatának kimutatásai alapján a pákosztosságáról ismert őz, inkább a zöld leveles növényeket és a szálastakarmányt részesítette előnybe, míg a szarvas a fásszárúakat preferálja, de szívesen fogyaszt kölest és burgonyát is, nyár végén, kora ősszel pedig a kukoricában okoz rágás és taposó kárt. A vaddisznónak, mint mindenevőnek, lényegesen szélesebb spektrumú a táplálékválasztása: a kultúrnövényektől kezdve egészen a rágcsálókig, mindent fogyaszt, az intenzív agrárkörnyezetben viszont főleg kukoricát eszik.

A termeszteni kívánt növényfajok megválasztása meghatározó. Egyfelől vannak a vad számára kifejezetten kedvelt fajok, másrészről eltérő kárérzékenységük és regeneráló képességük. Napjainkban a hazánkban előforduló mezőgazdasági vadkárok 60-80%-a kukoricában keletkezik, ezt követik a gabonafélék és egyéb termények. Ennek megelőzésére és a vadkár elleni védekezésre számos módszer alkalmazható. Kulcsfontosságú feladat a vadállomány megfelelő, a terület vadeltartó képességéhez mért szabályozás. Ennek a feladatkörnek a rendezése után valósulhat meg a vadkárcsökkentés.

Az alábbi eljárásokkal pedig a megelőzés is megvalósítható: megfelelő minőségű és mennyiségű vadtakarmányozás (minden évszakban); hatékony vadföldgazdálkodás, optimális méretű kerítések kiépítése, villanypásztorok telepítése; a károsított növénykultúrából a vad rendszeres elijesztése; intenzív vadkárelhárító vadászat.

Felmérések alapján országos viszonylatban a növénykultúrát ért vadkár a legjelentősebb mértékben Dél-nyugat Magyarországon keletkezett. Ennek oka a magas erdősültségi arányon túl a nagyvadállomány nagysága. A vizsgálatok szerint minél nagyobb az erdősültség az adott területen, annál nagyobb a mezőgazdasági vadkár. Abban az esetben, ha az erdő és a mezőgazdasági terület között erdőszegély létesítése történik, pozitív eredmények születnek a vadkár alakulásában. A vad ugyanis privilegizálja a takarást biztosító területrészeket, ezáltal a mezőgazdasági területnek a szélére merészkedik ki, ami lecsökkenti a területen létrejövő károk elhelyezkedését, mivel nagyságrendileg a káresetek többsége az erdőszegélyhez közel történik.

Mindez nem jelenti azt, hogy a vad nem menne bele a mezőgazdasági tábla közepébe, de az erdőszegély megszűri ennek kiterjedését.

A mezőgazdászok bármilyen növénykultúrával is vetik be földjeiket, a növényfaj megválasztását többkomponensű vizsgálattal ajánlott megelőzni. A vadkármegelőzési terv kialakítása fontosabb, mint a vadkár elleni védekezés, legyen szó bármilyen növényfaj termesztése esetén. Jobb megelőzni a bajt, mint megoldást keresni rá.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megállíthatatlan egyelőre az aranysakál

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Magyar találmány a vadgázolásos balesetek elkerülésére

Évente több ezer bejelentett vadbaleset történik hazánkban, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a feltaláló.

A biotermelés a dánok jövőképe

A statisztikák szerint Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó Európában. A dán statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a tendencia jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is.

Varsó virágba borul és versenyez

Hétfőn kezdődik a legnagyobb lengyel ökofesztivál a Varsó zöldben és virágban elnevezésű mozgalom. Az elmúlt évek alatt a legnagyobb és legszebb fesztivál lett Lengyelországban.

A precíz munka pénzben is megtérül

„Hektáronként akár 10-30 ezer forint profit különbség is elérhető a hagyományos és a precíziós gazdálkodás között”- hangzott el a Magtár Kft. és a az Agro Aim Hungária Kft. által Szolnokon szervezett első közös konferencián. Az előadók által legtöbbet hangoztatott kulcsszavak a tudatosabb gazdálkodás, a tervezhetőség, a hatékonyság növelése, és legfőképp a profit voltak.

Nyáron népszerű az egyszerűsített foglalkoztatás

Ilyen jogviszony a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, ami alkalmi munka keretében létesíthető. Az egyszerűsített foglalkoztatás kedvező adózással és egyszerű adminisztrációval jár.

Sikerágazat a szántóföldi növénytermesztés

A szántóföldi növénytermesztés a magyar mezőgazdaság egyik sikerágazata, pozitívan járul hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, és az elmúlt években számos történelmi rekordot is megdöntött - hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, a XI. Bajai Gabona Partnerség Találkozón.

Június végén kezdődhet az aratás

Az őszi vetésű szántóföldi növények aratása az átlagos éveknek megfelelően június végén, Péter és Pál napját követően kezdődhet az idén is - közölte Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos osztályelnöke az MTI megkeresésére.

Egész szezonban kötelező védekezni a parlagfű ellen

Fontos változás, hogy az idei évtől szigorodott a szabályozás, megszűnt a július 1-jei „türelmi idő” a parlagfű elleni védekezésben. A tulajdonosoknak folyamatosan gondoskodniuk kell arról, hogy ingatlanukon megakadályozzák a parlagfű virágbimbójának kialakulását, majd ezt az állapotot fenntartsák.

Vasárnapra ismét záporok érkezhetnek

Szombatig fokozódik a kánikula, majd vasárnaptól záporos, zivataros idő jön és mérséklődik a forróság. A növények számára már igazán jól jön egy kiadós locsolás, mert a talajok gyorsan száradnak a jelenlegi hőségben. Az alacsonyabb maximum-hőmérséklet az őszi vetések szemképződésére is kedvező hatással lesz. A párásabb, de meleg idő azonban a gombás megbetegedések fokozódását okozhatja majd.