Back to top

A málna betegségei

A málna ízletes, vitaminokban gazdag gyümölcsének köszönhetően kertünk egyik legkedveltebb növénye, manapság a legjelentősebb bogyós gyümölcsünk. A méhészetben a málna nektárja magas, 36-70 százalékos cukortartalma miatt a méhek számára is megbecsült mellék-tápanyagforrás. Termesztésének biztonsága, sikere elsősorban a bokrok tápanyag-ellátottságától, egészségi állapotától függ.

A betegségek közül elsősorban a vesszőbetegségektől és a szürkepenészes termésrothadástól kell a málnát megvédeni. A kiegészítő agrotechnikai, mechanikai eljárásoknak is igen nagy szerepük van a károsítók leküzdésében. Hatékony gyomirtással, a talaj rendszeres művelésével, a letermett, illetve a beteg sarjak, vesszők eltávolításával és megsemmisítésével megelőzhető a kórokozók nagyobb mértékű elszaporodása. Ültetvénytelepítés előtt ajánlott a talajfertőtlenítés is. Fontos még, hogy termő málnában megakadályozzuk a cserebogarak betelepedését.

A kora tavasztól késő őszig tartó fertőzésveszély miatt a gombabetegségek ellen rendszeresen védekezni kell a tenyészidő alatt, lehetőleg összekapcsolva a kártevők elleni célirányos védekezéssel. (A málna kártevőit a Kerti Kalendárium 2018. január-februári számában ismertettük.)

Élettani ok

A fagyás okozta vesszőelhalás fagyzugos területeken termesztett málnásokban egyes években akár 70-80 százalékos kárt is okozhat. Súlyos fagyveszéllyel azokban az években lehet számolni, amikor a február végi, március eleji hőmérséklet kedvez az életfolyamatok megindulásának, de egy hirtelen érkező mínusz 10 °C körüli lehűlés következtében a szállítószövetekben jégkristályok képződnek, és a vesszők a mechanikai nyomás következtében keletkezett hajszálrepedések miatt szétnyílnak. A fagytól ily módon károsodott vesszők elhalnak, így abban az évben nem hoznak termést. A málnatő azonban életképes marad. E veszély miatt fagyzugos területre ne telepítsünk málnát.

Több vírus együtt

A málnamozaik betegségnél a leveleken főként tavasszal, határozott szegélyű, szögletes vagy szabálytalan alakú sárgászöld foltok, levélsárgulás látható.
A málnamozaik betegségnél a leveleken főként tavasszal, határozott szegélyű, szögletes vagy szabálytalan alakú sárgászöld foltok, levélsárgulás látható.
A málnamozaik betegséget több vírus okozza, és a málnaültetvényekben ma már mindenütt ismert. A leveleken főként tavasszal, határozott szegélyű, szögletes vagy szabálytalan alakú sárgászöld foltok, levélsárgulás látható, és gyakran torzulás is megfigyelhető. A málnabokrok elseprűsödnek, vékony, gyenge hajtásokat hoznak, és termőképességük is csökken.

A fertőzési források a beteg anyatövek, ahonnan a kórokozók a szaporítóanyaggal vihetők át.

A legfontosabb terjesztői azonban a levéltetvek. A betegség elleni védekezés egyetlen lehetősége a vírusmentes szaporítóanyag. A vírusvektor levéltetvek ellen is rendszeresen kell védekezni.

Gombás betegségek

Tavasz végén, nyár elején a fiatal vesszőkön barna, kékeslila foltok keletkeznek, és gyorsan kiterjednek. Ezt a betegséget különböző gombák okozzák, amelyek a vesszőkön telelnek át.

Az elzinoés vessző- és levélfoltosság a hajtásvégek tömeges elhalását okozza
Az elzinoés vessző- és levélfoltosság a hajtásvégek tömeges elhalását okozza
Az elzinoés vessző- és levélfoltosság előfordulása főleg csapadékos, párás időben várható. A betegség a hajtásvégek tömeges elhalását, az asszimilációs felület csökkenését okozza. A málnafajták fogékonysága eltérő a betegséggel szemben.

A sűrű, gyomos ültetvény, a sok csapadék, a zárt, mély fekvésű termőhely kedvez a betegség terjedésének.

A málna didimellás vesszőfoltossága a növény egyik legelterjedtebb betegsége.
A málna didimellás vesszőfoltossága a növény egyik legelterjedtebb betegsége.
A málna didimellás vesszőfoltossága a növény egyik legelterjedtebb betegsége. A nem kellőképpen gondozott málnásokban a bokrok gyors leromlását okozza. A Malling Promise és a Malling Exploit fajta erősen, a Nagymarosi közepesen, míg a Findus kevésbé érzékeny rá.

A málna leptoszfériás vesszőfoltosságát okozó kórokozó elsősorban gyengültségi sebparazita, és mint ilyen, főleg a sínylődő málnatöveket fertőzi meg. Kártétele nyomán a vessző teljesen elhalhat. Az elpusztult vesszők állandó fertőzési forrást jelentenek.

A didimellás vesszőfoltosság a nem kellőképpen gondozott málnásokban a bokrok gyors leromlását okozza.
A didimellás vesszőfoltosság a nem kellőképpen gondozott málnásokban a bokrok gyors leromlását okozza.

A málna mikoszferellás foltossága széles körben elterjedt málnabetegség. A levél erős fertőzés esetén elhal, ezért csökken az asszimilációs felület. A fertőzésre a csapadékos, meleg időjárás kedvező. A málna legfontosabb levél- és vesszőbetegségeit az 1. táblázatban ismertetjük részletesebben.

A málna leptoszfériás vesszőfoltosságát okozó kórokozó elsősorban gyengültségi sebparazita
A málna leptoszfériás vesszőfoltosságát okozó kórokozó elsősorban gyengültségi sebparazita

A málna legveszélyesebb és leggyakoribb betegsége a botrítiszes szürkerothadás. Főleg termésrothadást, ezen kívül vessző- és rügypusztulást okoz. Járványszerű fellépésére akkor lehet számítani, ha a virágzás és a termésérés idején mérsékelten meleg és csapadékos az időjárás, 15-20 °C-os a léghőmérséklet, és a levegőben 70-80 százalékos a relatív páratartalom. A beteg gyümölcsöket egérszürke gombaszőnyeg borítja be, és ehetetlenek. A betegség esős időben nagyon gyorsan terjed. Ilyen feltételek mellett pl. a Malling fajtákon 40-50 százalékos is lehet a termésveszteség.

A botrítiszes szürkerothadásnál a beteg gyümölcsöket egérszürke gombaszőnyeg borítja be, és ehetetlenek.
A botrítiszes szürkerothadásnál a beteg gyümölcsöket egérszürke gombaszőnyeg borítja be, és ehetetlenek.

Az ültetvény ritkítása, gyommentesen tartása, jó egészségi állapota az eredményes kémiai védekezés előfeltétele.

Megbízható védettséget azonban csak növényvédő szeres kezeléssel lehet elérni. A virágzás kezdetén és fővirágzásban kontakt gombaölő szerrel, virágzás végén, valamint érés előtt 2 héttel felszívódó szerrel védekezzünk a betegség ellen.

A málna lisztharmata egyes években előfordul, de számottevő kártételt nem okoz. A betegség a fiatalabb leveleken jelenik meg. A levelek kanalasodnak, lisztes bevonat keletkezik rajtuk. A beteg levelek később elszáradnak. A tünetek megjelenésekor legalább két alkalommal permetezzünk a fertőzés megfékezéséhez.

A málnarozsda fő gazdanövénye a málna, de a szedren is gyakran előfordul.
A málnarozsda fő gazdanövénye a málna, de a szedren is gyakran előfordul.

A málnarozsda a hajtásokat és a leveleket fertőzi. Fő gazdanövénye a málna, de a szedren is gyakran előfordul. Ha szükségessé válik, Dithane M-45 oldatával permetezzünk, 30g/10 liter víz adagban kijuttatva. A kezelést 10-12 nap múlva ismételjük meg.

A málna fillosztiktás levélfoltossága nagyobb gazdasági kárt csak ritkán okoz.
A málna fillosztiktás levélfoltossága nagyobb gazdasági kárt csak ritkán okoz.
A málna fillosztiktás levélfoltossága csak a mélyebb fekvésű területeken fordul elő, nagyobb gazdasági kárt csak ritkán okoz. A kórokozó a levelek színén sötétbarna, szabálytalan alakú foltokat idéz elő. Ha a vesszőbetegségek ellen rendszeresen védekezünk, e betegség ellen külön védekezés nem szükséges.

A védekezésre alkalmas készítményeket a 2. táblázatban foglaltuk össze.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

Elkezdődött a pollenszezon előtti visszaszámlálás

Ha a hűvös május idején lankadt a figyelmünk, akkor most még van esély némileg orvosolni az elmulasztott vagy sikertelen védekezéseket még a parlagfűvirágzás kezdete előtt. Most már legyünk azonban résen, mert az előttünk álló meleg, záporokkal tarkított időjárás ideális a parlagfű növekedése szempontjából.

Intenzív szúnyoggyérítés – 436 településen, százezer hektáron dolgoznak a héten

A folyókon levonult árhullám, az esős május és a hirtelen jött meleg miatt országos szúnyoginvázióról lehet beszélni. Nehezítette a szúnyoggyérítést a múlt szerdától vasárnapig tartó hőség, amely miatt a légi permetezések többségét le kellett állítani, mivel nagy melegben a szúnyogok többsége a késői órákig megbújik a növényzetben, a repülési szabályok viszont az éjszakai munkavégzést nem engedik meg.

Növényvédelmi előrejelzés – Támadnak a poloskák

Nagy kárt tesz a cseresznyében és a meggyben a monília, a késői érésű fajták még menthetők, de nagy a kihívás. Az almamoly egyelőre gyérebben rajzik, viszont van vértetű, varasodás és lisztharmat, sőt tűzelhalás is. A meleg időben általános támadásba lendültek a poloskák, most főleg a bogyósgyümölcsökön látni belőlük sokat. A virágzó szőlőt is számos betegség ellen kell védeni.

Levéltetvek a kajszibarackfákon

Az időjárás melegedésével a levéltetvek is megjelentek a gyümölcsfákon. A kajsziban a levéltetvek közül a valódi levéltetvek családjába tartozó zöld őszibarack-levéltetű és a hamvas őszibarack-levéltetű esetenkénti előfordulására számíthatunk, de ellenük általában nincs szükség külön védekezésre.

Európára is kihat a marokkói szamóca helyzet

Marokkóban a szamócaföldeken a kedvezőtlen időjárási körülmények akadályozták a virágok és a gyümölcsök fejlődését, ami kihatott a mennyiségre és a minőségre is.

Varsó virágba borul és versenyez

Hétfőn kezdődik a legnagyobb lengyel ökofesztivál a Varsó zöldben és virágban elnevezésű mozgalom. Az elmúlt évek alatt a legnagyobb és legszebb fesztivál lett Lengyelországban.

Zenélő kertészet

A kertművészet és a zeneművészet találkozásának lehettek szem- és fültanúi azok, akik szombat délelőtt ellátogattak Szombathely herényi városrészébe, az Innoflora Évelőkertészetbe, ahol andalító kamaramuzsika és vérpezsdítő gitárdallamok közepette ismerkedhettek meg az érdeklődők az évelő dísznövények változatosságával, sokoldalúságával, igényeivel és tartásával.

Hazánkban is gyorsan fejlődik a biotermesztés

A csengeri Szatmári-Ízek Kft. 7000 tonna almájának a harmada biotermesztésű, amit frissen és földolgozva is forgalmaznak. A termelői szervezet vezetője, Gulácsi Mihály szerint a bióban van a jövő, ezért is rendeztek már harmadszor szakmai tanácskozást és bemutatót.