A paradicsomlevél-levélaknázómoly feromonját – ahogy az állókultúrák kártevői esetében – speciális belső szerkezetű diszpenzerek tartalmazzák. Azokból a környezeti tényezők függvényében az egyszeri kihelyezést követő 120-150 napon keresztül egyenletes mennyiségben jut az illatanyag a légtérbe. Ez pedig az említett időszakban állandó védelmet ad a károsító ellen. A technológia fontos része, hogy
hajtatásban még az ültetés előtti napokban helyezzünk ki hektáronként 800-1000 diszpenzert, így a kezdetektől gátoljuk a Tuta absoluta felszaporodását.
A légtértelítés önmagában nem szünteti meg az aknázómolyok kártételét, a lepkék ugyanis nem kizárólag szaglás útján, de vizuálisan is megtalálják a „randipartnerüket”. Viszont az ültetés utáni időszakban a hasznos élő szervezetek (például a Macrolophus ragadozó poloskák) védelmi rendszerének fölépüléséig, szermaradékmentes és felhasználóbarát eszköz a paradicsom aknázómolyok károsításának elhatalmasodása ellen. A későbbiekben pedig kontroll alatt tartja a populációt. Így a termelők nem kényszerülnek a sokszor csak feketetechnológiában alkalmazható, a szermaradék és szerrezisztencia kialakulásának veszélyét is magában hordozó, engedélyezett dózison felüli növényvédőszer-használatra.
A kártevő ellen bevethető feromont forgalmazó Biocont Kft, a Floratom Kft. újszegedi növényháztelepén két különálló termesztőberendezésben állította be a nemzetközi protokoll szerinti összehasonlító kísérletét, és az első eredmények bizonyították a termék hasznosságát. Amíg a kezeletlen házban a vizsgált levelek csaknem 10 százalékán mutatkozott a paradicsom-aknázómoly kártétele, a kizárólag Isonet T®-vel kezelt területen jóval kisebb, 60-80 százalékkal kevesebb volt az aknák száma a feromonos technológiának köszönhetően.
A kísérlet részleteiről, illetve a kártétel csökkentése érdekében ajánlott kiegészítő intézkedésekről Forray Alfréd, a Floratom Kft. növényvédelmi vezetője véleményét is olvashatjuk a Kertészet és Szőlészet 13. heti tematikus számában.