0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Ősi tudás a sikeres gazdálkodásuk titka

Egy brit utazó újságíró India egy kicsiny falujában járt, ahol a helyiek ezeréves tudás birtokában termesztik növényeiket – komoly eredményekkel. Mostanra országszerte számos gazdaság csatlakozott hozzájuk, célként tűzve ki az ősi módszerekkel megvalósítható fenntartható gazdálkodást.

Egy kis indiai faluban, a Bihar állambéli Durdih-ban olyan biogazdálkodási technikákat kezdtek alkalmazni, amelyek alapjait évezredekkel ezelőtt teremtették meg a helybéliek ősei. Errefelé hagyománya van a régmúlt, jellemzően „tehénközpontú” gazdálkodási gyakorlatainak alkalmazásának, ám e tudás egyre inkább kiveszőben van. Campbell Waldron, utazó újságíró és író ott jártakor szerzett tapasztalatait írta meg cikkében, amelyből kiderül: a falu lakói máig harmóniában élnek a természettel, ám a házak közt sétálva okostelefont nyomkodó, csomagolt cukorkákat és snackeket majszoló gyerekeket látni, akik előszeretettel dobják az édességek papírjait Durdih mentén húzódó kis csatornákba.

Az ősi tudás újjáélesztése

Kumar Neeraj negyedik generációs gazdálkodó, aki egy olyan földet művel, amelyet híres birkózó nagyapja 100 esztendővel ezelőtt ökölharcban nyert vissza a magasabb kasztból származó, kizsákmányoló gazdák kezéből. Neeraj az újságírónak elmondta, ezek a gazdák akkoriban elvették a falusiak földjeit, hogy aztán rabszolgamunkára kényszeríthessék őket. „A falum nem állna most itt, ha nagyapám nem lépett volna közbe, s nem szerezte volna vissza a földeket” – hangsúlyozta a gazda, aki egyike azoknak a helyieknek, akik olyan módszerekkel gazdálkodnak, amelyek évezredekkel ezelőtt is használatosak voltak Indiában.

Természetes műtrágyaként alkalmazza például az úgynevezett Jiwamrita-t, amelynek összetevője a tehéntrágya és –vizelet, párolt nádlé vagy nyerscukor, illetve víz.

Neeraj ezt a szert a magok, valamint a talaj kezelésére, illetve öntözésre is használja, teljes megelégedésére. Mint mondta, három hónapja alkalmazza e módszert a területein, a növényei pedig virágzanak, szemben a környező földek nagy részével, ahol betegség ütötte fel fejét – szerinte a nagy mennyiségű műtrágya használata miatt. „Az általam használt módszer nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik. Szinte minden indiai földművesnek van tehene, így nem kell hozzá beszerezni semmi különleges alkotóelemet” – folytatta a gazda. Mindennek ellenére ez az ősi, a védikus irodalomban is említett módszer mára szinte teljesen ismeretlenné vált, a helyi gazdáknak köszönhetően azonban újra a köztudatba kerülhet.

A Khetee-projekt

A Kumar Neeraj által is alkalmazott gyakorlat az úgynevezett Khetee-projekt része (a szó szanszkrit nyelven gazdálkodást jelent), amelyhez Indiában már számos gazdaság csatlakozott

– céljuk az a régi, hagyományos gazdálkodási technikák „újjáélesztése”, a fenntartható mezőgazdálkodás ősi módszerekkel történő megvalósítása. A kezdeményezésben részt vevő gazdák önkénteseket és tanulókat is fogadnak, ezáltal is terjesztve az elődök által ismert tudást.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/theecologist.org