Back to top

Az életre kelt festmény: Claude Monet kertje

Az impresszionista festő kertje és háza Normandiában, Párizstól másfél óra autóútra, Rouen és Le Havre irányában, Givernyben található. A kert március végétől október végéig látogatható, évente több mint félmillióan keresik föl.

Claude Monet

Fotó: © Fondation Claude Monet Giverny
Az impresszionizmus jeles képviselője és egyik szülőatyja 1841-ben született Párizsban. Bár édesapja azt szerette volna, hogy a családi élelmiszerboltban dolgozzon, ő festő akart lenni, ezért elkezdte Le Havre-ban a művészeti középiskolát. Édesanyja halála után, 16 éves korában Párizsba költözött nagynénjéhez. Néhány festőtársával együtt közösen kerestek új megoldásokat a festészetben, szabadtéren rögzítve a fényhatásokat, tört színekkel, gyors ecsetvonásokkal – kialakítva azt a stílust, amely később impresszionizmus néven vált ismertté.

Monet számára az ismertséget és elismertséget a Camille, más néven A zöldruhás nő című festmény hozta meg 1866-ban. Modellje, Camille Doncieux később a felesége lett, 1868-ban született meg fiuk, Jean.

1872-ben festette az Impresszió, a felkelő nap című képet, amely egy Le Havre-i tájat ábrázol. Az impresszionizmus, mint művészeti stílus e kép alapján kapta a nevét. Anyagi nehézségein Ernest Hoschede gazdag áruháztulajdonos és művészetpártoló segített, aki befogadta a házukba családjával együtt. Hoschede csődbe ment és Belgiumba távozott, Monet felesége pedig meghalt. Hoschede felesége, Alice Monet-val maradt, és segített fölnevelni két gyerekét a hat sajátja mellett. 1883-ban Givernybe költöztek, ahol Monet nagy kertet épített, később ott festette képei nagy részét.

Élete zaklatott szakaszában, 43 évesen, többszöri költözés és első felesége elvesztése után, két fiával, élettársával és annak 6 gyerekével költözött Claude Monet Givernybe. A kúriaszerű családi házat egyhektáros, gyümölcsfákkal, veteményessel teleültetett „normand parasztkert” vette körül. A festő megtanult kertészkedni, és pár év alatt pompás díszkertet hozott létre saját elképzelése, tervei alapján. Állandó jelleggel hét kertész munkálkodott a kertben, a főkertész pedig maga Claude Monet volt.

A ház körüli kert mértani szerkezetű volt, derékszögben nyíló utakkal, egyszerű téglalap alakú ágyásokkal. Díszfák, rózsák, cserjék, pergolára futtatott rózsák képezik a kert szerkezetét.

Élénk színű, színpompás egynyári, kétnyári, hagymás és évelő virágoké a főszerep az egész vegetációs időszakban.

Festőpalettáját virágokkal beültetett, 38 egyforma ágyásban keltette életre. Mindegyikben más színű, árnyalatú, formájú virágokat csodálhatunk meg ma is, a valódi festőpaletta színeit követve.

A virágzási idények és a színek összehangolásával a kert vidám, dinamikus, harmonikus látványt ad, megőrizve a vidéki normand kert hangulatát.

Fotó: © Fondation Claude Monet Giverny és Thalmeiner Tünde

Virágzási rend Givernyben

Március: pázsitviola, vadalma, sárgaviola

Április: díszcseresznyék, díszalmák, fehér nárciszok, sárga nárciszok, tulipánok, császárkoronák

Május: holdviola, hölgyestike, klemátisz, rózsák, loncok, tátika, dohányvirág, pipacsok, nőszirmok

Június: a lila és a kék színek hónapja – nőszirmok, facélia, harangvirágok, díszpipacs, botanikai rózsák, vadrózsák, ’Paul’s Scarlet Climber’ futórózsa és a ‘Mermaid’, Monet kedvenc rózsafajtája, amit az ablaka alá ültetett

Július: kerti mályvák, Kleopátra tűje, szarkaláb, őszirózsák

Augusztus: a virágzás csúcspontja, minden szín és forma jelen van, valóságos színorgia ilyenkor a kert

Szeptember–október: meleg színek, narancs, sárga, piros a jellemző. Kopaszőszirózsák, napraforgók, dáliák, kúpvirágok, sarkantyúkák, ’Jet’ dáliafajta, ’Indigo’ zsályafajta. Már hozza bőséges narancsszínű terméseit a tűztövis, és színesedik a vadszőlő lombja

Ezzel ellentétben a vízikert, amely később, 1890-ben épült ívelt útjaival, szomorúfüzekkel, bambuszokkal, cserjékkel körbeölelt tavirózsás tavaival, inkább megnyugtató, romantikus, meditatív hangulatot áraszt. Itt csak időnként és helyenként bukkannak föl élénk színes foltok a növényzetben íriszek, azáleák, rododendronok, fás szárú bazsarózsák, lilaakác formájában.

A fő látványosságot a sokszínű zöldek, a bambuszok, díszfüvek, páfrányok adják.

A vízikert talaja savanyú kémhatású, amely kedvez az azáleáknak, rododendronoknak, hortenziáknak és bangitáknak.

Május végétől szeptember végéig csodálhatjuk meg a fehér, rózsaszín és zöldes virágú tavirózsákat. Júniusban virágoznak a nőszirmok, a gólyahír, a szellőrózsák, a réti füzény. Akkor már a lilaakác is teljesen belepi a hidat lila és fehér virágokkal. Októberben a vízikert arany színekben úszik, a fő látványosságot olyankor az ámbrafák szolgáltatják.

Fotó: © Fondation Claude Monet Giverny és Thalmeiner Tünde

A megmentett kert

Fogadott gyerekei közül Blanche, aki a festő idősebb fiának az özvegye volt, gondozta tovább a kertet 1944-ben bekövetkezett haláláig. Kevesebb lehetősége lévén, egyetlen kertész segítségével mentette a menthetőt, annak eredményeképpen a ház és a kert szinten maradtak. A második világháborúban a terület bombatámadást kapott, sok volt a kár. 1966-ban a festő kisebbik fia, Michel a Francia Művészeti Akadémiának adományozta a málladozó épületet és az elburjánzott kertet. Az új fenntartó alapítványt hozott létre és 1977-ben amerikai adományok segítségével megkezdődhetett az épület és a kert felújítása, amelyet 1980-ban megnyitottak a látogatók részére.

Az alapítvány és a főkertész célja a Monet festményein megjelenő terek rekonstruálása. Idén az 1887-ben festett Bazsarózsás kert című alkotás kel életre az eredeti helyén. Erre a célra 30 különböző fás szárú bazsarózsa érkezett tavaly a japán Daikonshima szigetről, ahonnan egykor a festő hozatta a bazsarózsáit.

Fotó: © Fondation Claude Monet Giverny

Monet nagy rajongója volt a japán kultúrának, több mint 200 híres japán fametszet van jelenleg is a múzeum gyűjteményében.

Ezek a festmények inspirálták a tavon átívelő fahíd megépítésére, a japánakác telepítésére, a fás szárú bazsarózsák, íriszek, díszcseresznyék, hortenziák, krizantémok, liliomok ültetésére a vízikertben. Számos növényt egyenesen Japánból hozatott. Ebben a kertben születtek leghíresebb festményei, a 250 képből álló tavirózsás sorozat tagjai.

A két kertet a főút alatt vezető alagút köti össze, mintegy lehetőséget adva az áthangolódásra.

A festő 1926-ban hagyta el örökre szeretett kertjét, koporsóját a kertészek vitték vállukon a helyi temetőbe.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/3-4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bírságot kapott a Husqvarna Magyarország Kft. jogsértő ármeghatározás miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 111 millió forintra bírságolta a Husqvarna Magyarország Kft.-t, mert a cég és egyes forgalmazói jogsértő módon határozták meg a Husqvarna, a Gardena és a McCulloch márkájú kertészeti termékek internetes továbbeladási árait - közölte a GVH hétfőn az MTI-vel.

Magyarország erősnek számít az európai spárgatermesztésben

Ahhoz képest, hogy az Európai Unióban Magyarország a hatodik-hetedik legnagyobb spárgatermesztő, itthon megdöbbentően kevés fogy a termékből - írja keddi számában a Világgazdaság.

Lengyelország 100 ezer tonna étkezési almával nyithatja a szezont

A hatalmas lengyel almakészletek nem csökkennek olyan gyors ütemben, mint amennyire kellene. Április 1-jén Lengyelország frissalma-készlete még 665 ezer tonna volt. Ha csak az olasz és német készletet hozzáadjuk, akkor az már több mint 1,5 millió tonna.

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

Virágos kerti tavak

Egy tó nem csak dísze lehet a kertnek, hanem a növényzetével együtt egy kisebb ökoszisztémát hoz létre, és elősegíti a biológiai egyensúly kialakulását. Érdemes olyan növényeket választani, melyek megfelelnek klimatikus viszonyinknak és gyönyörködtetnek.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.

Szerteágazó mezőgazdasági tevékenységet tervez a FAKT AG

A hajtatókertészeket érdeklő beruházásról esett szó a FruitVeB nyílt napján. Nagy István agárminiszter szerint most kell átállnunk a 21. századi termesztési módszerekre, ehhez adhat lendületet a tervezett beruházás. Igényes termékek európai piacokra juttatása, ésszerű energiafelhasználás – talán ezek a FAKT AG tervezett másfél milliárd eurós beruházásának kulcselemei, derült ki az előadásokból.