Back to top

Egyeztettek az erdélyi gazdaszervezetek

Március elején volt a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) éves egyeztető fóruma Szovátán, amelyen a fórum általános bizottságának ülését is megtartották, és amin a szakemberek mellett magyarországi meghívottak és székelyföldi falugazdászok vettek részt.

A fórum célja az erdélyi gazdaszervezetek munkájának összehangolása, és hogy a gazdák számára a térség adottságainak és szükségleteinek megfelelő, egységes agrárstratégiát dolgozzanak ki. A fórumon 159 Székelyföldön tevékenykedő, agrárprofilú egyesület és más szervezetek képviseletében közel 250-en voltak jelen.

Az első lépést az egységes erdélyi agrárstratégia kidolgozására 2010-ben tették, amikor Homoródfürdőn a Székelyföldet magába foglaló három jelenlegi megye – Maros, Hargita és Kovászna – önkormányzatai együttműködési nyilatkozatot írtak alá a székelyföldi gazdaszervezetek összefogásáról. Már akkor

megfogalmazódott az a közös cél, hogy lehetőséget kell teremteni a Székelyföld területén működő mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervezetek számára az érdekegyeztetésre, tevékenységük összehangolására, valamint a hatékonyabb érdekképviseletre.

Ennek megfelelően a létesítendő szervezetbe a következők léphettek be: a Székelyföld területén bejegyzett és működő gazdaszervezetek, mezőgazdasági szövetkezetek, erdőtulajdonosi társulások, közbirtokosságok és ezek szövetségei, a több gazda által működtetett cégek, vidékfejlesztéssel foglalkozó egyesületek, gazdaképzéssel foglalkozó szervezetek, illetve olyan helyi gazdacsoportosulások is, amelyeknek nincs külön bejegyzett jogi személyisége, de van tagsága és vezetősége. Hosszas egyeztetés és szervezést követően szükségessé vált egy formálisabb, a szervezetek közötti együttműködést elősegítő entitás létrehozása, hogy összehangolja ezt a munkát.

Így jött létre a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, és az annak keretében működő Gazdaszervezetek Fóruma, amely megalakulásakor 80 helyi gazdaszervezetet foglalt magába.

Fontos lépés volt a 2017. december 5-én kötött megállapodás, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium és a Kárpát-medencei magyarság agráriumának képviseletében eljáró agrárszervezetek írtak alá a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által működtetett Székelyföldi Falugazdász-hálózat kiépítése céljából.

A fórum a kezdet kezdetén felvállalta a székelyföldi agráriumot érintő kérdések és problémák megvitatását, a különböző agrárágazatok integrációjára, fejlesztésére vonatkozó tervek, javaslatok megvitatását és elfogadását a helyzetük javítása érdekében. Sikerült civil szervezetként hivatalosan is bejegyeztetni a Székely Gazdaszervezetek Egyesületét.

A végső cél az, hogy legalább minden megye minden magyar településéről legyen egy gazdaszervezet, amellyel tartják a kapcsolatot. Ugyanakkor a testület feladata lett a székelyföldi agrárstratégia kidolgozása. Ebben a munkában vállalnak majd hangsúlyos szerepet a magyar kormány segítségével létrehozott, a szakminisztérium által támogatott falugazdász-hálózat tagjai is. Figyelembe véve a székely gazdatársadalom összetételét, a falugazdász-hálózat azt az űrt tölti be tevékenységével, amit az állami agrárkamarák, tanácsadói testületek nem fednek le. Az egyesület szervezetépítési munkája emiatt is szorosan összefügg a falugazdász-hálózat kiterjesztésével és működtetésével.

Úgy a gazdafórum, mint a falugazdász-hálózat felépítése során szem előtt tartották, hogy Erdélyben a gazdák között van nagyüzemi szántóföldi termelő, virágtermesztő, zöldségtermesztő, méhész, hegyvidéki állattenyésztő és erdőgazdálkodó.

Az igazi kihívást az jelenti, hogy a szervezet képes-e választ adni a gazdáknak, bármilyen termesztési vagy állattenyésztési technológiával, farmadminisztrációval, rendezvényszervezéssel, marketinggel vagy az üzleti kapcsolatok kiépítésével kapcsolatos kérdéssel forduljanak is hozzá.

Mint ismeretes, 2018. november 1-jén kezdődött a falugazdász-hálózat kiépítése Erdélyben. Mivel Romániában gyakorlatilag nincs agrárkamara, a falugazdász-hálózattal lehet ellátni, lefedni a kamarák feladatait. Az SZGE igyekszik a polgármesteri hivataloknál levő agrármérnököket és agrárreferenseket is együttműködő partnerként bevonni a munkába.

A szovátai találkozón megfogalmazódott, hogy a falugazdász-hálózat kiépítésével erősíteni kell az SZGE-t is. Fontos, hogy az elkövetkezendő időszakban szakágazatonként egyéni és csoportos szak­tanácsadást szervezzenek, amelynek keretében a jogi és szakmai ismeretek átadása mellett pályázatírásra ösztönzik a gazdákat. Ezen kívül a kisebb, helyi jellegű rendezvényeken való jelenlét mellett nagyobb eseményeket is szervezzenek, ahol lehetőséget teremtenek a gazdáknak a bemutatkozásra, termékeik ismertetésére. Ezzel együtt az internetes jelenlétet is erősíteni kell.

Kiemelt programok

A szovátai fórumon négy kiemelt irányt fogalmaztak meg. Az egyik a Székelyföld-léptékű gazdakataszter összeállítása és vezetése. Ahhoz, hogy tudják, kiket fog össze a szervezet, szükség van egy alapos felmérésre, amelyből kiderül, milyen az erdélyi agrárium struktúrája a birtokméretek, tulajdonlás és a művelés szempontjából, illetve hogy hány állattenyésztő van, milyen állománnyal rendelkeznek stb. Ezt a jegyzéket naprakészen kell tartani, hogy mindenkor megalapozott döntéseket tudjon hozni a szervezet, illetve az agrárpolitikával foglalkozók.

A következő feladatkör a térségi szövetkezeti mozgalom és a szövetkezési hajlandóság erősítése, támogatása. Köztudott, hogy részben az EU támogatási politikájának következtében – csak a társulások maradnak piacképesek az agrárágazatban.

Sajnos, a kommunista szövetkezeti formától tartva sokan ellenzik az ilyen gazdálkodási formákat. A szervezet vállalta, hogy mindent megtesz az előítéletek leküzdéséért.

A jövőre gondolva fejleszteni kell a térségben a biotermeléssel és az ökológiai gazdálkodással foglalkozó farmokat, illetve arra kell ösztönözni a gazdákat, hogy afelé orientálódjanak. Ezt szakmai, gazdasági és más források felhasználásával próbálják segíteni.

Egységes székelyföldi agrárstratégia

Az állandó bizottság tagjai kilenc párhuzamosan zajló, szakterületi albizottság munkájában vettek részt: szarvasmarha-tenyésztés, juh- és kecsketenyésztés, sertéstenyésztés, szántóföldi növénytermesztés, vad- és erdőgazdálkodás, méhészet, biotermesztés, zöldség-, gyümölcs- és gyógynövénytermesztés, oktatás. A falugazdászokkal kiegészített albizottságok az előre meghatározott menetrend szerint megvitatták az adott szakterület kérdéseit.

A március 5-én rendezett szovátai találkozón részletesen megvitatták a szervezet terveit
A március 5-én rendezett szovátai találkozón részletesen megvitatták a szervezet terveit

A negyedik, és talán a legfontosabb tevékenység, amely magába foglalhatja az előbbi hármat, az egységes székelyföldi agrárstratégia kidolgozása, amely figyelembe veszi a térség adottságait és szükségleteit, hogy ezeknek megfelelően lobbizzon a szervezet a hatékony agrártámogatási politika mellett az uniós szinttől a magyarországi segítségen át a romániai rendszer hatékonyabbá tételéig. A stratégia alapja az említett gazdakataszter. Romániában még nem készült ilyen felmérés, és a hivatalos statisztikai adatok nem felelnek meg a valóságnak, ugyanis még mindig tart a földtulajdon-visszaszolgáltatás. Ezen kívül, az 1989-es rendszerváltást követően a földek több alkalommal úgy cseréltek gazdát, hogy ennek megtörténtét hivatalosan nem vették nyilvántartásba. Amíg nincs pontos helyzetkép, addig nem lehet agrárfejlesztési támogatási programokat kidolgozni, vagy ha mégis megteszik, gazdaságilag nem érhetnek célt. (Sz.m.: Arra az ágazatra van pályázati lehetőség, ami hosszú távon tulajdonképpen nem életképes.) Ezért az SZGE falugazdászai megkezdték az adatgyűjtést, melynek során rögzítik a gazdák nevét, a települést, a gazdaság jellegét, méretét, a bérelt földek nagyságát, a támogatott földterületek, az állatállomány nagyságát, a gépi felszereltséget, a szakmai szervezeti tagságokat. Ez azért is fontos, hogy ha beindul valamilyen (ágazati) fejlesztési program, akkor az SZGE irányvonalat javasolhat tagjainak, hogy mivel érdemes foglalkozniuk, mire kell szakosodni a piaci igények alapján.

Szövetkezni kellene

Készült egy gyorsfelmérés, amelyben a szövetkezeti részvételi hajlandóságot vizsgálták, és amelyben három megye 2000 gazdája vett részt.

Figyelembe véve az uniós és a romániai agrárpiac alakulását, az erdélyi egyéni kis- és középgazdaságok megmaradásának egyik feltétele a szövetkezetbe tömörülés. A nagygazdaságok előrenyomulása megszüntetheti a családok megélhetését, ami a kivándorlás fokozódásához vezethet. A felmérés szerint a megkérdezett gazdák 41 százaléka tagja valamilyen egyesületnek. 70–70 százalékban úgy nyilatkoztak, hogy a szövetkezeti forma nagyobb biztonságot jelent és segítené a munkájukat, és ugyanilyen arányú volt az a vélemény, hogy a szövetkezet segíti a források bevonását.

Alig 61 százalékban vallották azt, hogy a szövetkezet támogatja a kisebb léptékű gazdálkodást. Ennek eredménye­ként a fórumon elhangzott, hogy a következő időszakban komoly szakmai meggyőző munkát kell végezni a szövetkezési kedv növelése érdekében.

Azokban a térségekben, ahol már létezik valamilyen szövetkezet, ott „a jó példa ragadós”, és már a szomszédos településeken is társulások létrehozásán gondolkodnak. Első lépésként talán az lehetne a megoldás, ha 1–2 évig pályázatból támogatnák a megalakulást és a menedzselést, mert ha egy-egy ilyen (értékesítő) szövetkezet, központ végre működik, akkor a tagok már képesek lesznek biztosítani a fenntartásához szükséges pénzt.

A székelyföldi agrárstratégia fontos célja a biotermesztés meghonosítása, elterjesztése, ugyanis Erdély földrajzi adottságai kiválóan alkalmasak erre. Megfogalmazódott az a terv is, hogy a gödöllői Szent István Egyetemmel és a Sapientia EMTE-vel közösen hozzanak létre egy biominősítő központot Székelyföldön. Ez szakmailag mindenképpen támogatná a gazdákat.

A fórumon elhangzott, hogy nemcsak a fejlesztési források növelése érdekében fontos megfogalmazni a célokat és a megvalósításukhoz szükséges lépéseket. A székelyföldi agrárstratégiának az is célja, hogy a romániai stratégia részeként erre alapozva olyan jogszabályokat, pályázati programokat dolgozhassanak ki az ezzel foglalkozó törvényhozók, amelyek az országnak ebben a részében is maximálisan alkalmazhatók. Van erre jó példa, hiszen már elkészült a hegyvidéki gazdálkodásról szóló törvény.

A következő időszakban nagyon sok eseményt, gazdatalálkozót, szakmai ren­dezvényt, fórumot szervez az SZGE a falugazdászokkal közösen, amelyeknek a szakmai tapasztalatcserén túl a szervezet­építés és az agrárstratégia említett pilléreinek megerősítése a célja.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Nőtt az agrárvállalatok hitelállománya 2018 végén

Az agrárgazdaság mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásainak hitelállománya 2018. utolsó negyedévének végére az előző negyedévhez képest 0,57 százalékkal, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,07 százalékkal nőtt, 1124,9 milliárd forint volt - derült ki a kormány.hu-n közzétett jelentésből.

A következő évtizedek sikerágazatát építik

30 éves jubileumi küldöttgyűlését rendezte meg a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete. Az ünnepi rendezvény díszvendége Nagy István agrárminiszter volt, aki úgy fogalmazott, fejet hajt az ágazatban tevékenykedők elmúlt 3 évtizedben véghezvitt teljesítménye előtt.

Kétségbeesett európai gazdák - Svájcban sem jobb

Az európai gazdák körében az átlagosnál magasabb az öngyilkossági arány. Bár erről hivatalosan csak francia és svájci adatok állnak rendelkezésre, a helyzet valószínűleg a többi európai országban sem jobb - erre hívja fel a figyelmet az agrarheute.de német agrárhírportál cikke.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

Milyen lesz a KAP?

A tagállamok többletbefizetéseivel, vagy más szakpolitikákra szánt pénzek visszafordításával lehetne megakadályozni, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai csökkenjenek – véli Kis Miklós. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint az új Európai Bizottság, és az új Európai Parlament összetételén múlnak majd a részletek.

Vád alatt az állatvédő "Hús áldozatai" mozgalom aktivistái

A hollandiai Boxtelben állatvédő aktivistákat tartóztattak le a múlt héten, miután elfoglaltak egy sertéstelepet. A tiltakozó akcióban, amely arra irányult, hogy felhívják a figyelmet az állatok szenvedéseire, több mint száz aktivista vett részt.

Erős felhatalmazás a brüsszeli tárgyalásokra

Példaértékű összefogással erős meghatalmazást adott a magyar gazdatársadalom az őket képviselők kezébe az új uniós ciklus tárgyalásaira, hangzott el az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz sajtótájékoztatóján. Az uniós agrártámogatások tervezett csökkentése miatt indítottak petíciót a gazdatársadalom képviselői, és a tiltakozáshoz közel 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze.

Új külpiaci távlatokat nyithat a magyar agrárdigitalizáció

Az Agrárminisztérium kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az agrárpálya vonzóvá tételével, új, digitális tudás, készségek, szemlélet elősegítésével támogassa a gazdálkodást választó vidéki fiatalokat.

Családi öntözőrendszert adtak át Somodoron

A Vidékfejlesztési Program kiemelt szerepet szán az öntözésfejlesztés ösztönzésére. Az 50 milliárd forint keretösszegű pályázati forrásból megvalósuló beruházások termelékenyebb gazdálkodást, jobb jövedelmezőséget, biztosabb jövőt ígérnek a gazdálkodóknak – fogalmazott Feldman Zsolt, a somodori Gabriella-major öntözőrendszerének ünnepélyes átadásán.