Back to top

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

Zsittnyán Tamás, a társaság ügyvezetője elmondta: a Georgikon Tanüzem Nonprofit Kft. nagy múltra tekint vissza. Amióta Keszthelyen agrároktatás létezik, ha más neveken és formákban is, a gazdaság működött.

Zsittnyán Tamás: egyetemi cég lévén olyan tudásbázissal rendelkezünk, amelyet a gazdák szívesen használnak
Zsittnyán Tamás: egyetemi cég lévén olyan tudásbázissal rendelkezünk, amelyet a gazdák szívesen használnak
Fotó: Bella Huba

– A terület jelenlegi nagysága és szerkezete az 1990-es években alakult ki, ekkor már intézeti keretek között – idézte fel a múltat, hozzáfűzve, hogy a Georgikon Tanüzem Kht. 2005-ben alakult meg, és önálló jogi személyként, önfenntartóan működött. Ezt újabb átalakulás követte, aminek köszönhetően a cég nonprofit társasággá vált.

– Van olyan nyugdíj előtt álló kollégánk, aki már több mint negyven esztendeje ezen a kapun jár be dolgozni, de ez az ötödik munkahelye. Szóval, sok minden változott az évtizedek során, de a szerkezet kialakult. Lássunk egy kis statisztikát:

850 hektár az összterületünk, ebből a szántóföld 500, a rét pedig 300 hektár.

A kilenc hektáros szőlészet ténylegesen termő területe 7,5 hektár. A gyümölcsösünk körülbelül 4,5 hektáros. Az állattartás tekintetében ugyancsak széles a skála: van egy ötven jószágot számláló fejősszarvasmarha-állományunk, va­la­mint egy húsz állatnak kialakított lovardánk. Ez utóbbi számban a bértartott lovak is benne vannak. A magyar nagyfehér sertések állománya ötven anyakocás, a szaporulattal együtt mintegy 650 sertésről beszélhetünk. A húsmarhaállományunk összesen kétszáz darabos, elsősorban angus és limousin fajtákról van szó. Vagyis a juhászat kivételével a magyarországi mezőgazdasági ágazatok szinte mindegyike jelen van a tanüzemünkben. Mindebből talán érzékelhető, hogy milyen sokszínű a tevékenységünk.

Harmincegyen dolgoznak nálunk, minden telepnek megvan a vezetője. Rengeteg a munka, ezért a szezonális feladatokra plusz embereket kell bevonnunk segítségként.

Talán mondanom sem kell, hogy mekkora feladat ez manapság. Akárcsak országszerte, a Balatonnál is szinte lehetetlen embert találni. Sem szakmunkás, sem segédmunkás nincs, még úgy sem, hogy jó fizetést és számos más kedvezményt kínálunk. Ez megnehezíti a munkánkat, és egyben arra késztet bennünket, hogy folyamatosan fejlesszünk.

Európa legnagyobb körte-génbankja

Zsittnyán Tamás szerint a mezőgazdaság is olyan ágazat, amelyben lépést kell tartani a fejlődéssel, ez jelenti a jövőt, a fennmaradást. Szerinte az agráriumra is igaz Charles Darwin evolúciós tétele, miszerint soha nem a legokosabb vagy a legerősebb győz, hanem az, aki a legjobban tud alkalmazkodni.

– A növénytermesztésben például olyan kultúrákat, olyan vetésváltást próbálunk megvalósítani – mind a fajta-, mind a hibridkalászosok esetében –, amelyekkel már tavasszal biztosítani tudjuk, hogy nagy baj később már ne legyen. Említhetem a kukoricát, amiből akkor lesz jó termés, ha esik vagy öntözzük. Köztes állapot nincs, égi áldás kérdése az egész. Az állattenyésztés esetében ugyancsak fontosak a fejlesztések. Jelenleg például egy fejőrobot beépítése a közvetlen célunk, ezt tartjuk a jövő zálogának.

A fejlesztéseken és a különböző szak­mai kötelezettségeken túl arra is maximálisan oda kell figyelniük, hogy a megtermelt zöldséget, gyümölcsöt és más terményeket megfelelően fel tudják dolgozni, és hogy az értékesítésük eredményt is hozzon – a cég fenntartása érdekében.

– A lovardánk a lovaglás és ménesgazda szakon tanuló hallgatók képzését szolgálja.

A keszthelyi magyar nagyfehér sertés saját nemesítés, hatvanéves múltra tekint vissza, a fenntartása kötelezettsége ránk hárul. A húsmarhatartás mostanra örökségszámba megy, de régen tizenkét gulyánk volt. Kísérleteket is végeztek velük, azt vizsgálták, hogy a különböző fajták hogyan viszonyulnak a kedvezőtlen adottságú területekhez. Ezek a kísérletek már megszűntek, a gulya vegyessé vált. A kertészetünk említett 4,5 hektárján nagyrészt almát, körtét és szamócát termelünk. Bár ez a három fő termény, azonban vannak mellettük levélzöldségek is. Visszatérve az almára, több mint száz almafajta található nálunk, a körtéink száma pedig meghaladja a kétszázat. Büszkén mondhatom, hogy ez utóbbi Európa legnagyobb ilyen jellegű génbankja. Rendelkezünk szőlészettel is. A Cserszegi fűszerest biztosan nem kell bemutatni, de számos további fajta a nevünkhöz fűződik, például a Messiás, a Nektár vagy éppen a Rozália. Négy hektáron végzünk szőlőnemesítést, illetve fajtafenntartást, 3 hektáron pedig borszőlőt termelünk. Mindezen túl kisparcelláink is vannak.

Ígéretes epertermés a fóliasátorban
Ígéretes epertermés a fóliasátorban
Fotó: Bella Huba

Minőségi saját termékeket árulnak

Zsittnyán Tamás elmondta, sokáig tisztázatlan volt, hogy mi legyen az általuk termelt zöldségek és gyümölcsök sorsa. A városban sokan tudták, hogy az egyetem keretei között számos dolgot termelnek, de nem tudtak hozzájuk jutni. Azután egyszer csak felvetődött az Áruda ötlete.

– Hévíz felé autózva láttam, hogy az út mellett árulják a dinnyét, és arra gondoltam, hogy mi is értékesíthetnénk hasonló módon az általunk megtermeltek terményeket. Neki is fogtunk a kivitelezésnek, bár az ehhez szükséges engedélyek beszerzése nem volt könnyű feladat. Ráadásul amikor minden készen állt, jött egy áprilisi fagy, ami teljesen tönkretette a termést. Mit is mondhattunk volna? Nyitás jövőre! De aztán végre megnyitottuk az Árudát, és nagy örömünkre szolgál, hogy sokan éltek, élnek a lehetőséggel.

Mi nem a huszonkettedik zöldséges akartunk lenni, ezért csakis minőségi termékeket árulunk, amelyek mind a mi kezünk közül kerülnek ki.

Egyébként már csak azért is így döntöttünk, mert bár a termékskálánk sokszínű, az egyes zöldségekből és gyümölcsökből nem termelünk nagy mennyiséget, vagyis a multikat nem tudnánk folyamatosan áruval ellátni. Az egyéni vásárlók igényeit azonban ki tudjuk elégíteni. Az Árudában vannak gyümölcseink, zöldségeink és pálinkáink, Cserszegi fűszeres törköly- és eperpálinka. Kínálunk gyümölcsleveket is, alma-körtét, rostos almát, piros és fehér szőlőlevet, valamint tizenkétféle bort. Ezek közül három vörös, kilenc fehér. A gyümölcslevekre visszatérve, mobil feldolgozónk van, amivel évi 5–6 ezer litert állítunk elő. Ezt mind nem vásárolnák meg az egyéni vásárlók, ezért bekapcsolódtunk a gyermekétkeztetésbe, gyenesdiási és zalaegerszegi intézményeknek szállítunk ezekből a termékeinkből. Ha volna rá lehetőségünk, illetve ha tudnánk pályázni, szívesen nyitnánk a tej, a tejtermékek és a húsfeldolgozás felé is.

A gazdákat is segítik

A Georgikon Tanüzem Nonprofit Kft. a szakmai munka mellett a környékbeli gazdákat is segíti.

– Ez a segítség leginkább szaktanácsadásban, a termelés különböző fázisai során való verbális kommunikációban testesül meg. Ahhoz nincs elé tőkénk, hogy bármilyen integrációban vagy gépi szolgáltatásban részt vegyünk. Létezik ilyen nálunk, de nagyon kis volumenben. Tagjai vagyunk a Délnyugat-Balatoni Gazdakörnek, ahol rendszeresen megbeszéljük a termelési folyamatokat, azok elemeit, mindazt, ami a gazdákat érdekli. Hozzá kell tennem, hogy egyetemi cég lévén olyan tudásbázissal rendelkezünk, amelyet a gazdák szívesen használnak – mondta Zsittnyán Tamás.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Életünk lapjai: Korda György és Balázs Klári kertje

Elegáns környezet, harmónia, gondozott növények jellemzik Balázs Klári és Korda György otthonát. A kertben fiatal gyümölcsfák, tuják, formás bokrok sorakoznak ízlésesen, grillsütő várja a tavaszi meleget, hogy újra használatba vegyék. A tavasz kint éledezik, a lakásban színes virágok mindenütt, a belépő vendéget hatalmas szobafenyő köszönti.

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Galambverseny életre-halálra

Akár a galambok Iron Manjének vagy Spartan Racejének is nevezhetnék azt a megmérettetést, ami a Fülöp-szigeteken zajlik. A veszélyes versenyen induló postagalamboknak mindössze 10 százaléka ér célba – a többiek a vad tengerek, ragadozók, perzselő hőség, vagy éppen tolvajok áldozatául esnek.

A bokafixes búza bizalmi indexe

Rövid egy hónap múlva kezdődik az aratás. Az előjelek vegyesek, de inkább rosszak. Főleg az év első négy hónapjában tapasztalt csapadékszegény időjárás teszi búskomorrá a gazdálkodókat, alább kellett adniuk miatta a reményeiket. Kétségtelen, hogy az aszály az őszi vetésű és nyári betakarítású kalászosoknak nem kedvezett, sőt ártott, ezt nyugodtan kijelenthetjük.

Növényvédelmi előrejelzés – Csapadékkedvelő kórokozók ideje

A természet igyekszik valamit pótolni a hiányzó esőből, bár az elvesző termést már minden bizonnyal lehetetlen lesz. A tartós nedvességborítás kedvez a tűzelhalásnak és a varasodásnak, de még a moníliaveszély sem múlt el. A gyümölcsmolyok változatlan intenzitással repülnek, és már néhány bagolylepkefaj is megjelent a csapdákban.

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Átláthatóbbá tenné az árképzést az élelmiszer-ellátási láncban

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, amely a teljes élelmiszer-ellátási láncban átláthatóbbá tenné az árak alakulását és ezek közlésének a módját - közölte az uniós bizottság.

Nőtt az agrárvállalatok hitelállománya 2018 végén

Az agrárgazdaság mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásainak hitelállománya 2018. utolsó negyedévének végére az előző negyedévhez képest 0,57 százalékkal, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,07 százalékkal nőtt, 1124,9 milliárd forint volt - derült ki a kormány.hu-n közzétett jelentésből.

Mérgező alga pusztítja a lazacokat Norvégiában

Több millió tenyésztett lazac pusztult el Norvégia északi részén az utóbbi napokban egy mérgező alga miatt, és a helyzetet még nem sikerült ellenőrzés alá vonni - közölték a norvég hatóságok.