még megtisztítani sem lehet a folttól. A légy kifejlett lárvái 6-7 milliméteres, sárgás nyüvek, bábozódni a talajra vetik magukat. Hasonló a kárképe a nem kizárólag a dión táplálkozó dióburok-gabonalégynek is, de annak a lárvái kisebbek, opálosan fehérek, és a dióburokban bábozódnak. A két légyfaj lárvái együtt is megtalálhatók.
A korán lehullott diót mindig szedjük össze és semmisítsük meg, amíg még bennük vannak a légylárvák, javasolta az előadó. A dióburok-fúrólégy zöldessárga színcsapdával fogható, de a lapokat minél magasabbra kell kirakni az ültetvényben. Rajzásmegfigyelésre nem alkalmas ez a csapda, a kártevő megjelenéséről ad hírt, ha jó helyre tettük.
Német védekezési lehetőséget mutatott be ellene Kelemen Péter szaktanácsadó. A módszer lényege, hogy olyan fehérjetartalmú anyaggal keverjük össze az amúgy a dió védelmében engedélyezett rovarölő szert, amit a legyek szívesen megesznek.
Ezzel maguk a kártevők fogyasztják el a rovarölő hatóanyagot.
A kijuttatásához nem a megszokott apró cseppekre kell bontani a permetlevet, hanem nagyobb foltokban kell kijuttatni a lombra.
A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet újfehértói állomásán kezdtek foglalkozni a néhány éve fölbukkanó új jelenséggel, a dió csúcsáról induló és lassan az egész burkot beborító fekete foltossággal. Karaffa Erzsébet és munkatársai 2015-ben gyűjtöttek beteg diót és számos gombafajt tenyésztettek ki belőlük. A legveszélyesebbnek két gomba bizonyult, a Botryosphaeria dothidae és a Diaporthe eres. Mesterséges fertőzéssel bizonyították a kórokozók fertőzőképességét, de azt még nem sikerült kideríteni, hogy pontosan mikor és hogyan kellene védekezni ellenük.
Sajnos ott vannak a diófákon és a bibén keresztül képesek fertőzni, valamint a háncsszövetben is fejlődnek.
Laboratóriumban több készítmény is hatásos ellenük, de hazánkban csak a Folicur Solo engedélyezett dióban, amit valamilyen kontakt szerrel együtt javasolt használni.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
