A cikksorozat első részét itt, a másodikat itt olvashatja.
Ez utóbbiak olyan vízben oldódó élelmi rostok, amelyek ellenállva az emésztőenzimeknek, a hasznos baktériumok elszaporodását segítik. Prebiotikumok nélkül a probiotikumok nem képesek életben maradni a szervezetben.
Antibiotikumok helyett
A probiotikum készítményeket az antibiotikumok helyettesítésére fejlesztették ki, hogy fölhasználásukkal javítsák az állatok ellenálló képességét és a gazdasági állatok termelési eredményét. A probiotikumok lényegében olyan mikroorganizmusok, amelyek képesek gyorsan szaporodni és alkalmazkodni a galambjaink bélrendszerében, ily módon akadályozva meg a nemkívánatos baktériumok térfoglalását, és azt, hogy a kórokozó baktériumok a tápanyagból toxinokat képezzenek az emésztőtraktusban.
A probiotikumok serkentik továbbá az enzimműködést, valamint a vitaminok és az antimikrobás hatású anyagok termelését.
A gyakorlatban többféle gyári probiotikummal találkozhatunk, ezek a gyári probiotikumok keverhetők egymással, és kiegészíthetők kefirrel, joghurttal. Általános használatra legjobb a kaukázusi kefir, amit heti egy-két alkalommal egész évben adhatunk galambjainknak.
Fokhagymát csak módjával!
A húsgalamboknál szóba jöhető fontos természetes prebiotikumforrások közé tartozik a bab, a búza, a borsó, a fokhagyma és a hagyma.
A fokhagyma további előnye, hogy alkaloidjai pusztítják a kórokozó baktériumokat, és erősítik galambjaink immunrendszerét. (Az immunrendszer többmilliárd sejtből és molekulából áll, amelyek állandó mozgásban vannak, és azt figyelik, hol jelent meg a szervezetben leküzdendő kórokozó.) A fokhagymát elsősorban a légutak tisztítására használjuk.
Fokhagymaszaftból hetente egy-két alkalommal egy kávéskanálnyit tegyünk egy liter ivóvízbe. Túladagolását kerülni kell, mivel ekkor pusztítja a hasznos bélflórát is.
Készíthetünk hagymaturmixot is: egy fej megpucolt fokhagymát és egy fej megpucolt vöröshagymát nagyon apróra turmixolunk, majd ezt két kilogramm takarmánnyal keverjük össze, és pár óra múlva, amikor a takarmányra rászikkadt, etessük fel.
Tejpor és sörélesztő
Haszongalambjainknak erős megterheléskor (például, ha a fővedlés idején egyszerre két fiatalt nevelnek), adhatunk tejporos takarmányt, amelyet úgy készítünk el, hogy 1 kilogramm takarmányra 1 evőkanál (lehetőleg kukoricából, esetleg napraforgóból és nem repcéből készült) étolajat, erre 1 evőkanál zsíros vagy félzsíros tejport teszünk, majd alaposan megkeverjük. Hetente kétszer etethetjük. A tejpor nyersfehérje-tartalma magas, 34% körüli.
A sörélesztő ugyancsak hasznos alternatív takarmány, közel 50%-ban tartalmaz természetes fehérjét,
és megtalálhatók benne az úgynevezett esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavak, vagyis a fehérjék azon építőkövei, melyeket a szervezet nem tud előállítani, ezért külső forrásból kell pótolni őket. Másik különleges tulajdonsága az, hogy nagyon gazdag nukleinsavakban, ami elősegíti a fehérjék optimális felszívódását. Rendkívül könnyen hasznosuló fehérjetartalma mellett a sörélesztőben megtalálható szinte az összes B-vitamin, ráadásul épp a megfelelő arányban, ami azért fontos, mert így kedvező élettani hatásaik kiegészítik egymást. Számos nyomelemet is tartalmaz, például vasat, mangánt, rezet, cinket, szelént, foszfort, kalciumot, krómot, jódot és magnéziumot. Ezek a nyomelemek aminosavakhoz kötve találhatók meg a sörélesztőben, ez pontosan az a forma, amelyben a szervezet azonnal hasznosítani tudja őket. Egy kilogramm takarmányra két evőkanál sörélesztőt tehetünk, majd alaposan keverjük össze.
Folytatjuk
