Back to top

A vadkárról szóló jogalkotás a vadászat történelmében

A kár, mint fogalom, egy emberközpontú meghatározás, mindenkori érdekek függvénye. Faj-semleges nézőpontból a kár tulajdonképpen nem is értelmezhető, hiszen a kárnak mindig szüksége van tulajdonosra, aki a saját szempontjait előtérbe helyezve fogalmazza meg, hogy számára mi is a kár.

Kőhalmy Tamás, vadbiológus, erdőmérnök, a Nyugat-magyarországi Egyetem professzora az alábbi módon foglalta össze a vadkár jelentését: „A vadkár a céltudatos emberi tevékenységgel létrehozott javakban a vad jelenléte miatt bekövetkező mennyiségi hiány vagy minőségi értékromlás pénzben kifejezett értéke.”

Amíg a vadászat mindenki számára elérhető tevékenység volt, addig fel sem merült a vadkár fogalma, azonban a vadászati jog nemesi kiváltásággá válásával megjelent a vad által okozott kár felelősségének kérdése.

A nemesi vadászati jog bevezetésével egyidejűleg előtérbe kerülő vadkárszabályozás[CSS1] egy hosszú folyamat eredménye, melynek első lépése II. Ulászló 1504-ben megjelentetett 18. törvénycikke volt, melyben a jobbágyok szabad vadászati jogának korlátozását rendelte el. A XVI-XVII. században a károsítás és annak mértéke már minden bizonnyal ismert volt, ahogyan az Szentmártoni Bodó János 1683-ban papírra vetett versében is szerepel: „Az erdei disznó megészi a makkot,/ Tépi töri ronttya mezen az abrakot”.

1767-ben Mária Terézia által megjelentetett rendeletében (urbánium) is szerepel a vad által okozott kár. Ugyan a szokásjogon alapuló szabályrendszerben nincs részletezve kártérítési kötelezettség, de a jobbágyok vetéseiben okozott károk elhárítása érdekében elrendelte a vadászati robotot. Közel 20 évvel később a fia, II. József által kiadott vadászati rendszabályának 15. §-a már foglalkozott vadkártérítésről az alábbi meghatározás szerint: „a mezei terményekben, szőlőben vagy gyümölcsösökben okozott vadkárok a szenvedett károsítás mértékéhez képest az alattvalóknak azonnal vagy természetben, vagy pénzben megtérítendők”.

1883-ban a XX. törvénycikkben a 7. és 8. § rendelkezett a vadkárról. A fővadnak számító gím- és dámszarvas okozott kárért teljes kárpótlással az felelt, akinek vadászterületén e két vadfaj „tenyésztetik”.

A törvény a vaddisznót kártékony állatnak sorolta, így a sertevad által okozott kár nem került elszámolás alá, mondván a birtokos saját területén bármikor elejtheti azt, így a kár saját felelőssége.

Ez a törvény 62 éven keresztül szabályozta a magyar vadászatot. A szabályozásnak megfelelően a vaddisznót nem tekintették „nemes" vadnak, hanem kártevőnek, amit az év 365 napján tűzzel-vassal kellett pusztítani.

Az 1920-as, ’30-as években a törvény módosítva lett az alábbi panaszok miatt: „a szomszédos erdőgazdaság vadja tollal ki nem fejezhető kárt tesz a vetésben, az érő gabonában, kukoricában..., „az elkeseredett gazdák panasza orvosolhatatlan”, „a vadászati törvényünk olyan hézagos, hogy annak mielőbbi megváltoztatása éppen a vadkárok megítélése szempontjából feltétlenül igen sürgetős szociális feladat lenne” – 1936-os közvélemény-kutatás összegzése alapján. Talán jellemző, hogy az első (ismert) vadgazdálkodási tárgyú doktori értekezés 1936-ban a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Fakultásának Közigazgatási Intézetében készült, „Vadászati jog különös tekintettel a mezőgazdasági kártérítésre” címmel.

A második világháború után, 1945-ben a vadászati jog az államhoz került.

Új vadászati törvény azonban csak 1961-ben jelent meg, az 1961. évi VII. tv. az erdőkről és a vadgazdálkodásról, amelynek IX. fejezete, ami szabályozta a vadgazdálkodást és vadászatot. A 35. § (1) bekezdése alapján „a vadászatra jogosult köteles megtéríteni a szarvas, dám, vaddisznó és muflon által a mezőgazdaságban, a mezei nyúl által a gyümölcsösökben okozott kárt (a továbbiakban: vadkár), valamint bármely hasznos vad és vaddisznó által a mezőgazdaságon és erdőgazdaságon kívül okozott kárt.” Érdekesség, hogy ennek értelmében az erdőben okozott kár nem minősült vadkárnak. 1990-ig az állami tulajdonban lévő erdőknél mindössze minőségi és mennyiségi károk regisztrálása történt, vadkártérítés azonban nem volt.

(A cikk folytatása a második részben olvasható).

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

Robottraktor Japánból - videó

A G20 szervezetben részt vevő országok mezőgazdasági miniszterei számára mutatott be egy robottraktort a múlt héten a japán Iseki cég. A munkagép nem igényel üzemeltetőt, és megfelelően reagál az akadályokra.

A vállalkozások több mint negyede mezőgazdasági cég

A magyarországi vállalkozások 27 százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedett 2018-ban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) regisztrált gazdasági szervezeteket összegző adataiból.

Magyarország hozzájárul a fejlődő országok élelmezésbiztonságának megteremtéséhez

A családi gazdaságok erősítése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás kérdései, valamint a klímaváltozás problémaköre is napirendre került az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO), valamint az Agrárminisztérium közös konferenciáján.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Milliárdos kárt okoz a kőrispusztulás

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a brit gazdaságot az elkövetkező száz évben összesen 15 milliárd fonttal, vagyis 5,5 billió forinttal terheli meg a kőrisek viszonylag új betegsége, a kőrispusztulás által okozott hajtáspusztulás miatti kár. Ennek az összegnek közel a fele egy évtizeden belül realizálódik, hívják föl a figyelmet a tudósok.

Összeírják az egyéni gazdaságokat

Mezőgazdasági adatgyűjtés kezdődött szerdán; a felmérés, amely június 15-ig tart, az ország 484 települését érinti, az akció célja az agráriumban jelentős szerepet betöltő egyéni gazdaságok gazdasági tevékenységének, szerkezeti sajátosságainak feltárása - közölte a KSH szerdán az MTI-vel.

Keress rengeteget!

Hol vannak erdők Magyarországon? Minden fás terület erdő? Milyen erdőterületen járok? Magántulajdonban van-e a terület? Milyen turistautak vannak az erdőben? Védett területen haladok? Erre a kérdésrengetegre ad válaszokat az Erdőtérkép (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/).

A tudomány kevés ahhoz, hogy megmentsük a Földet

A tudós, a döntéshozó és a helyi ember együtt képes olyan tudást összerakni, amely reményt adhat arra, hogy jobban megértsük, mit teszünk a Földdel. Erről Molnár Zsolt etnoökológus beszélt szerdán az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.