Tavasszal a sárgálló repcemező a mezőgazdasági táj és a méhlegelő részét képezi.
A repceolaj számos élelmiszerben kerül felhasználásra. Az olajpréselés során keletkező melléktermék pedig az állati takarmányozásban játszik szerepet. Így már a 80-as évektől jelentős piaca van.
Ám az utóbbi években egyre kevesebb területen terem repce Németországban.
2013-ban fagykár, 2016-ban egy tavaszi hidegbetörés gyengítette nemcsak a gyümölcs- és szőlőtermést, de a repce hozamát is. 2017-ben túl sok volt a nedvesség, 2018-ban túl kevés. Tehát hol ezért, hol azért kellett beszántani repceföldeket.
De idén is drasztikus a csökkenés – szintén az aszályos időjárás miatt. Előreláthatóan mintegy 25%-al kevesebb területen lesz repcetermés 2019-ben, mint tavaly.. (2013-ban kb. még 1,5 millió hektáron termett Németországban repce, mely mára 900 000 hektárra csökkent.)
és megindult annak exportja Argentínából Németországba. De hasonló egyezményeket terveznek Indonéziával is.
Németországban csakúgy, mint Magyarországon jól ismert és ajánlott gyakorlat, hogy repcére vándorláskor a méhész egyeztessen és legyen jóban a gazdákkal, hogy a permetezés a méhek érdekében előírásnak megfelelő legyen, illetve a méhész meg tudja tenni a kellő óvintézkedéseket.
Nem könnyű a gazdák feladata, hiszen a repcének számos kártevője van, melyek ellen a termés érdekében védekezniük kell.
De ugyanilyen fontos számukra a beporzás is, hiszen jelentősen megnöveli a termést. Tehát a gazda érdeke is, hogy legyenek méhek a repcetábla közelében.
Bár megoldást jelenthetnek a méhészek és a gazdák közötti vitában a technikai újítások, mint pl. a Dropleg-szisztéma, mely segítségével a növényvédőszerek a virágzat alá permetezhetőek, biztosítva így a méhek és beporzók növényvédőszerektől való védelmét, ám az átállás nem megy egyik napról a másikra, hiszen jelentős beruházással jár.