Back to top

A repce bizonytalan jövője

A repce a méhcsaládok számára remek virágpor- és nektárforrás. Ugyanakkor marcipánszerű íze miatt közkedvelt a méze is. A német méhészújság arról számol be, hogy a repce termésterülete a tavalyihoz képest 25%-al esett vissza. Ennek oka a repce termesztésének egyre nehezebb körülményei között keresendő: aszály/hidegbetörés, továbbá a pálmaolajból készült biodízel behozatali vámjának megszűnése.

Tavasszal a sárgálló repcemező a mezőgazdasági táj és a méhlegelő részét képezi.  

A repceolaj számos élelmiszerben kerül felhasználásra. Az olajpréselés során keletkező melléktermék pedig az állati takarmányozásban játszik szerepet. Így már a 80-as évektől jelentős piaca van.

A repceolaj iránti keresletet csak fokozta, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében kötelezően előírt mennyiséget kell az üzemanyagokba keverni.

Ám az utóbbi években egyre kevesebb területen terem repce Németországban.

2013-ban fagykár, 2016-ban egy tavaszi hidegbetörés gyengítette nemcsak a gyümölcs- és szőlőtermést, de a repce hozamát is. 2017-ben túl sok volt a nedvesség, 2018-ban túl kevés. Tehát hol ezért, hol azért kellett beszántani repceföldeket.

De idén is drasztikus a csökkenés - szintén az aszályos időjárás miatt. Előreláthatóan mintegy 25%-al kevesebb területen lesz repcetermés 2019-ben, mint tavaly.. (2013-ban kb. még 1,5 millió hektáron termett Németországban repce, mely mára 900 000 hektárra csökkent.)

Repceföld
Fotó: Hevesi Mihály

A repce árára és így termelésére befolyással van, hogy a széndioxid-kibocsájtási kvóta változása miatt feloldották a pálmaolajból előállított, államilag támogatott biodízel védővámját,

és megindult annak exportja Argentínából Németországba. De hasonló egyezményeket terveznek Indonéziával is.

Németországban csakúgy, mint Magyarországon jól ismert és ajánlott gyakorlat, hogy repcére vándorláskor a méhész egyeztessen és legyen jóban a gazdákkal, hogy a permetezés a méhek érdekében előírásnak megfelelő legyen, illetve a méhész meg tudja tenni a kellő óvintézkedéseket.

Nem könnyű a gazdák feladata, hiszen a repcének számos kártevője van, melyek ellen a termés érdekében védekezniük kell.

De ugyanilyen fontos számukra a beporzás is, hiszen jelentősen megnöveli a termést. Tehát a gazda érdeke is, hogy legyenek méhek a repcetábla közelében.

Bár megoldást jelenthetnek a méhészek és a gazdák közötti vitában a technikai újítások, mint pl. a Dropleg-szisztéma, mely segítségével a növényvédőszerek a virágzat alá permetezhetőek, biztosítva így a méhek és beporzók növényvédőszerektől való védelmét, ám az átállás nem megy egyik napról a másikra, hiszen  jelentős beruházással jár.

Méhészként csak bízni tudunk abban, hogy a repce termesztése a jövőben nem fog drasztikusan csökkenni , hiszen a repceméz nemcsak tavaszi erőforrás a méheink számára, de finom, marcipánszerű íze miatt közkedvelt mézfajta és bevételi forrás.
Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2019/5

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutatók liberálisabb szabályozást sürgetnek a géntechnikában

Összesen 117 európai, köztük német kutatói szervezet fordult az újonnan megválasztott Európai Parlamenthez és Európai Bizottsághoz, és nyílt levélben kérték, hogy egyszerűsítsék a kultúrnövények nemesítésére használt módszereket annak érdekében, hogy Európában egy fenntartható mezőgazdaság alakulhasson ki.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

Ahol nincs konkurenciája a dinnyének

Egy Bajorországban élő német dinnyetermelőt mutat be riportjában a Süddeutsche Zeitung: bár Németországnak ezen a vidékén szokatlan a dinnyetermesztés, az egyre melegebb nyarak mégis lehetővé teszik, hogy megteremjen a sárga- és görögdinnye néhány fajtája.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Már a toxintartalmat is vizsgálják

A sok csapadék kedvezett a kórokozók fertőzésének az ipari paradicsom állományokban is. Arra azonban különösen vigyázni kell a termesztőknek, hogy a védekezés során betartsák az élelmezés-egészségügyi várakozási időket, és a termésben kimutatható szermaradék véletlenül se haladja meg a megengedett értéket. Az alternáriás betegség elleni megelőző védekezés pedig más szempontból is fontos lett.

Új rekordot ért el a német cseresznyetermelés

A németországi cseresznyetermelés az idén túlszárnyalta a tízéves átlagot, a kereslet növekedése miatt mégis nagyobb importra volt szükség.

Véget ért a nyári kalászosok és a repce aratása

Az idei aratási idény véget ért, befejeződött az összes nyári aratású szántóföldi növény betakarítása. Az idei nyár első felét jellemző, viharokkal tűzdelt időjárás ellenére a gazdálkodóknak sikerült tartani az aratás átlagos ütemtervét.