Back to top

A szőlőperonoszpóra

A szőlőskertekben rendszerint május közepétől kezdik meg a rendszeres növényvédelmet a szőlőperonoszpóra ellen. E betegség csapadékos években a szőlő legveszélyesebb károsítója. Járványszerű fellépése gyakran igen súlyos károkat okoz.

A szőlőperonoszpóra a szőlő minden zöld részét megfertőzi. Különösen érzékenyek a fiatal, zsenge levelek a 4-5 cm-es levélnagyság elérése után. Ellene csak megelőző védekezés alkalmazható eredményesen, mivel a gomba a növény belsejében élősködik. Ha május, június hónapokban védelem nélkül hagyjuk a szőlőtőkéket, júliusra már a levélzet és a fürtök nagy része leszárad, elpusztul.

A szőlőperonoszpóra első tünetei a fiatal levelek színén jelennek meg. Nedves, párás időben a felszínükön akár 1-2 cm átmérőjű, olajfoltra hasonlító foltok alakulnak ki. Legelőször ott figyelhetők meg, ahol a víz a levelekről a legkésőbb párolog el, így pl. a levélcsúcs közelében. A foltokkal átellenesen, a fonáki oldalon szürkésfehér színű kivirágzás alakul ki.

A jellegzetes penészgyep a virágokat, a fiatal bogyókat, sőt az egész fürtöket is beboríthatja.

A beteg növényi részek elhalnak, a levelek is idő előtt lehullanak. A később fertőződött bogyók lilásbarnára színeződnek és összetöppednek. Száraz időben lehullanak, csapadékos időben pedig rothadni kezdenek.

Szőlőperonoszpóra tünete a levél színén
Szőlőperonoszpóra tünete a levél színén

A kórokozó az ősszel lehullott, beteg levelekben és az összetöppedt bogyókban telel át. Itt kitartó spórák, ún. oospórák képződnek, amelyek a talajban több évig életképesek maradnak.

Tavasszal az első fertőzések akkor indulnak el, ha a napi középhőmérséklet értéke eléri a 10-12°C-ot, és az éjszakai hőmérséklet több napig legalább 10-11°C, továbbá 1-2 napon át legalább 10 mm csapadék hullik.

Ilyen körülmények között a gomba spórái tömlőt fejlesztenek és a vízcseppek által a levelekre kerülve behatolnak a levélszövetekbe. A megtámadott növényi sejtek klorofillja (zöld festékanyaga) elbomlik, és a leveleken megjelennek az olajfoltok.

Szőlőperonoszpóra tünete a fürtön
Szőlőperonoszpóra tünete a fürtön

A szőlőperonoszpóra elleni első védekezésnek meg kell előznie az olajfoltok megjelenését, ami átlagos időjárási viszonyok közül hazánkban május közepére esik.

A kórokozó számára a legkedvezőbb tartósan csapadékos, meleg, párás idő.

Csapadékos, járványveszélyes évjárat esetén május közepétől augusztus végéig 10-12 alkalommal, szárazabb időjárás esetén 6-7 alkalommal kezeljük a szőlőt a peronoszpóra ellen. Védekezésre kontakt és felszívódó (szisztemikus) készítményeket használhatunk. A virágzás előtti permetezések során elegendő, ha az olcsóbb, kontakt hatású, szerves hatóanyagú gombaölő szereket (pl. Dithane DG Neo-Tec, Bravo 500, Polyram DF) használjunk a kórokozó ellen. A virágzástól a fürtzáródás időszakáig pedig, amikor a szőlő a legérzékenyebb, a felszívódó készítmények (pl. Tanos 50 DF) közül válasszunk, de védekezhetünk a kontakt és a felszívódó gombaölő szerekkel vagy gyári kombinációival (pl. Ridomil Gold MZ 68 WG) is. A termés megóvása érdekében a betegség ellen rendszeresen védekezni kell, mert kedvező körülmények esetén akár 80 százalékos lomb-, illetve fürtpusztulást is előidézhet.

Fontos!

A szőlőtőkék megfelelő és rendszeres ápolásával csökkenthetjük a peronoszpórafertőzés veszélyét. A zöldmunkákkal elősegíthetjük, hogy az eső és a harmat gyorsan megszáradjon, ezzel valamelyest csökkentjük a fertőzést. A tenyészidőben fontos tehát a szakszerű metszés, a rendszeres kötözés, a hajtásválogatás, valamint a gyomok ritkítása. Azokban a szőlőskertekben, ahol a kórokozó évente fertőz, kihajtás után májustól kezdve rendszeresen végezzünk megelőző kémiai védekezéseket. A permetezést akkor kell megkezdeni, amikor az első olajfoltok láthatóvá válnak a levelek színén, de legkésőbb akkor, amikor a fonákon a jellegzetes sporangiumtartó gyep megjelenik. A fertőzött és lehullott növényi részeket is rendszeresen és gondosan össze kell gyűjteni, mielőtt a talajban a több évig életképes oospórák kialakulnának.

A védekezésre alkalmas készítmények táblázatát a Kerti Kalendárium májusi lapszámában találja!

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Parazitákkal a szúnyogok ellen

80 százalékkal sikerült csökkenteni az ázsiai tigrisszúnyogok számát a kínai Kantonban, melynek nőstény egyedei több mint 22 féle vírust terjeszthetnek. Az új sterilizálási eljárást, melyet a hím egyedeken használnak, Xi Zhiyong, a Michigan Állami Egyetem kutatója fejlesztette ki.

Matricával a minőségért

Ismét dinnyekóstolóra várták a pécsieket a Kossuth téren. A Nemzeti Agrárkamara Baranya Megyei Szervezete és a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete szervezésében került sor idén az évente megrendezésre kerülő eseményre, ami nagy érdeklődés mellett zajlott le.

Hortenziák: a romantikus gömbök titkai

Reneszánszukat élik a hortenziák nemcsak Európában, de Amerikában is. Őshonos fajként a Távol-Keleten, valamint Észak- és Dél-Amerikában nemcsak aljnövényzetként, hanem kúszónövényként is megtalálhatóak példányai. Közel száz fajuk ismert és a nemesítők munkájának köszönhetően mára már több ezer fajtából választhatnak kedvelőik.

Ezért nem szabad kidobni a sárgarépa zöldjét!

A sárgarépa zöldje kesernyés ízű, ezért sokan kidobják. Kár érte, mert rendkívül jó hatással van az egészségünkre. Sokkal gazdagabb vitaminokban és ásványi anyagokban, mint maga a répa.

Az imádott leanderek

Olykor mellőzött szerepéből küzdi föl magát a szívünkbe a rajongásig szeretett növény. Kisné Heyek Andrea jól emlékszik arra, amikor rácsodálkozott a nemszeretem növény, a leander szépségére. Azóta több mint 80 termetes tövet nevel belőlük apró kertjében. Az Édenpont mozgalom szervezésében nyár közepén bárki megcsodálhatja végtelen változatosságukat.

Fagyvédelem légkeveréssel

A globális klímaváltozás hatására gyakoribbak a különböző időjárási szélsőségek, amelyek a gyümölcstermesztésben is erőteljesen éreztetik hatásukat. A legnagyobb pusztítást a tavaszi fagyok okozzák, amelyek ellen csak korlátozottan lehet védekezni. Olyan új fagyvédelmi technológiát mutatunk be, amelyről még nincsenek hazai tapasztalatok, működéséről, hatékonyságáról külföldi szaklapokból tájékozódhattunk.

Mitől pöttyös a kajszi?

Az idei év kedvező volt a kajszibarack számára, sem fagy, sem virágzáskori esők nem veszélyeztették az egészségét. Akkor mitől lett mégis sok pöttyös gyümölcs? Éppen a virágzás körüli száraz, meleg időjárás tréfálhatta meg a gyanútlan kerttulajdonosokat.

A szivárványos íriszek

Néhány késő tavaszi, nyár eleji nősziromfajt mutatunk be azzal a nem titkolt céllal, hogy kedvet csináljunk ezekhez a különleges, néha kissé kényes szépségekhez.

Sikerrel vizsgázott peronoszpóra ellen

Az idén is, mint azt a peronoszpóránál megszokhattuk, délről érkezett a fertőzőanyag, és nagyon kedvező feltételeket talált. Egerben július első feléig nyolc fertőzési hullámot lehetett azonosítani. Épp jó tehát az évjárat egy új gombaölő szer hatékonyságának bemutatására. A BASF Egerben és Szekszárdon mutatta be a Delan Pro készítmény tudását peronoszpóra és feketerothadás ellen.

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.