Back to top

A szőlőperonoszpóra

A szőlőskertekben rendszerint május közepétől kezdik meg a rendszeres növényvédelmet a szőlőperonoszpóra ellen. E betegség csapadékos években a szőlő legveszélyesebb károsítója. Járványszerű fellépése gyakran igen súlyos károkat okoz.

A szőlőperonoszpóra a szőlő minden zöld részét megfertőzi. Különösen érzékenyek a fiatal, zsenge levelek a 4-5 cm-es levélnagyság elérése után. Ellene csak megelőző védekezés alkalmazható eredményesen, mivel a gomba a növény belsejében élősködik. Ha május, június hónapokban védelem nélkül hagyjuk a szőlőtőkéket, júliusra már a levélzet és a fürtök nagy része leszárad, elpusztul.

A szőlőperonoszpóra első tünetei a fiatal levelek színén jelennek meg. Nedves, párás időben a felszínükön akár 1-2 cm átmérőjű, olajfoltra hasonlító foltok alakulnak ki. Legelőször ott figyelhetők meg, ahol a víz a levelekről a legkésőbb párolog el, így pl. a levélcsúcs közelében. A foltokkal átellenesen, a fonáki oldalon szürkésfehér színű kivirágzás alakul ki.

A jellegzetes penészgyep a virágokat, a fiatal bogyókat, sőt az egész fürtöket is beboríthatja.

A beteg növényi részek elhalnak, a levelek is idő előtt lehullanak. A később fertőződött bogyók lilásbarnára színeződnek és összetöppednek. Száraz időben lehullanak, csapadékos időben pedig rothadni kezdenek.

Szőlőperonoszpóra tünete a levél színén
Szőlőperonoszpóra tünete a levél színén

A kórokozó az ősszel lehullott, beteg levelekben és az összetöppedt bogyókban telel át. Itt kitartó spórák, ún. oospórák képződnek, amelyek a talajban több évig életképesek maradnak.

Tavasszal az első fertőzések akkor indulnak el, ha a napi középhőmérséklet értéke eléri a 10-12°C-ot, és az éjszakai hőmérséklet több napig legalább 10-11°C, továbbá 1-2 napon át legalább 10 mm csapadék hullik.

Ilyen körülmények között a gomba spórái tömlőt fejlesztenek és a vízcseppek által a levelekre kerülve behatolnak a levélszövetekbe. A megtámadott növényi sejtek klorofillja (zöld festékanyaga) elbomlik, és a leveleken megjelennek az olajfoltok.

Szőlőperonoszpóra tünete a fürtön
Szőlőperonoszpóra tünete a fürtön

A szőlőperonoszpóra elleni első védekezésnek meg kell előznie az olajfoltok megjelenését, ami átlagos időjárási viszonyok közül hazánkban május közepére esik.

A kórokozó számára a legkedvezőbb tartósan csapadékos, meleg, párás idő.

Csapadékos, járványveszélyes évjárat esetén május közepétől augusztus végéig 10-12 alkalommal, szárazabb időjárás esetén 6-7 alkalommal kezeljük a szőlőt a peronoszpóra ellen. Védekezésre kontakt és felszívódó (szisztemikus) készítményeket használhatunk. A virágzás előtti permetezések során elegendő, ha az olcsóbb, kontakt hatású, szerves hatóanyagú gombaölő szereket (pl. Dithane DG Neo-Tec, Bravo 500, Polyram DF) használjunk a kórokozó ellen. A virágzástól a fürtzáródás időszakáig pedig, amikor a szőlő a legérzékenyebb, a felszívódó készítmények (pl. Tanos 50 DF) közül válasszunk, de védekezhetünk a kontakt és a felszívódó gombaölő szerekkel vagy gyári kombinációival (pl. Ridomil Gold MZ 68 WG) is. A termés megóvása érdekében a betegség ellen rendszeresen védekezni kell, mert kedvező körülmények esetén akár 80 százalékos lomb-, illetve fürtpusztulást is előidézhet.

Fontos!

A szőlőtőkék megfelelő és rendszeres ápolásával csökkenthetjük a peronoszpórafertőzés veszélyét. A zöldmunkákkal elősegíthetjük, hogy az eső és a harmat gyorsan megszáradjon, ezzel valamelyest csökkentjük a fertőzést. A tenyészidőben fontos tehát a szakszerű metszés, a rendszeres kötözés, a hajtásválogatás, valamint a gyomok ritkítása. Azokban a szőlőskertekben, ahol a kórokozó évente fertőz, kihajtás után májustól kezdve rendszeresen végezzünk megelőző kémiai védekezéseket. A permetezést akkor kell megkezdeni, amikor az első olajfoltok láthatóvá válnak a levelek színén, de legkésőbb akkor, amikor a fonákon a jellegzetes sporangiumtartó gyep megjelenik. A fertőzött és lehullott növényi részeket is rendszeresen és gondosan össze kell gyűjteni, mielőtt a talajban a több évig életképes oospórák kialakulnának.

A védekezésre alkalmas készítmények táblázatát a Kerti Kalendárium májusi lapszámában találja!

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lengyelország 100 ezer tonna étkezési almával nyithatja a szezont

A hatalmas lengyel almakészletek nem csökkennek olyan gyors ütemben, mint amennyire kellene. Április 1-jén Lengyelország frissalma-készlete még 665 ezer tonna volt. Ha csak az olasz és német készletet hozzáadjuk, akkor az már több mint 1,5 millió tonna.

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Virágos kerti tavak

Egy tó nem csak dísze lehet a kertnek, hanem a növényzetével együtt egy kisebb ökoszisztémát hoz létre, és elősegíti a biológiai egyensúly kialakulását. Érdemes olyan növényeket választani, melyek megfelelnek klimatikus viszonyinknak és gyönyörködtetnek.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.

Szerteágazó mezőgazdasági tevékenységet tervez a FAKT AG

A hajtatókertészeket érdeklő beruházásról esett szó a FruitVeB nyílt napján. Nagy István agárminiszter szerint most kell átállnunk a 21. századi termesztési módszerekre, ehhez adhat lendületet a tervezett beruházás. Igényes termékek európai piacokra juttatása, ésszerű energiafelhasználás – talán ezek a FAKT AG tervezett másfél milliárd eurós beruházásának kulcselemei, derült ki az előadásokból.

Kedvezett az időjárás a kajszinak

Akár 12 százalékkal több kajszibarackot szüretelhetnek a legfrissebb előrejelzések szerint a termesztők Európában, a 2013 és 2017 közötti átlagnál pedig 19 százalékkal lehet több a termés – olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács összefoglalójában.

A kertészeteknek is jól jött a csapadék

Az elmúlt hetek csapadékos időjárása jót tett a szabadföldi kertészeti kultúráknak, ugyanakkor az eső fokozza a fertőzések veszélyét - ismerteti a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács legfrissebb helyzetjelentésében, amelyet szerdán juttatott el az MTI-nek.

Elfagyott a szőlő a Mosel mentén

Május első hétvégéjén erősen fagyott a Mosel, a Saar és a Ruwer folyókat övező borvidékeken, egyes termesztőknél akár százszázalékos is lehet a kiesés – számolt be róla a topagrar.com.