0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A szőlőperonoszpóra

A szőlőskertekben rendszerint május közepétől kezdik meg a rendszeres növényvédelmet a szőlőperonoszpóra ellen. E betegség csapadékos években a szőlő legveszélyesebb károsítója. Járványszerű fellépése gyakran igen súlyos károkat okoz.

A szőlőperonoszpóra a szőlő minden zöld részét megfertőzi. Különösen érzékenyek a fiatal, zsenge levelek a 4-5 cm-es levélnagyság elérése után. Ellene csak megelőző védekezés alkalmazható eredményesen, mivel a gomba a növény belsejében élősködik. Ha május, június hónapokban védelem nélkül hagyjuk a szőlőtőkéket, júliusra már a levélzet és a fürtök nagy része leszárad, elpusztul.

A szőlőperonoszpóra első tünetei a fiatal levelek színén jelennek meg. Nedves, párás időben a felszínükön akár 1-2 cm átmérőjű, olajfoltra hasonlító foltok alakulnak ki. Legelőször ott figyelhetők meg, ahol a víz a levelekről a legkésőbb párolog el, így pl. a levélcsúcs közelében. A foltokkal átellenesen, a fonáki oldalon szürkésfehér színű kivirágzás alakul ki.

A jellegzetes penészgyep a virágokat, a fiatal bogyókat, sőt az egész fürtöket is beboríthatja.

A beteg növényi részek elhalnak, a levelek is idő előtt lehullanak. A később fertőződött bogyók lilásbarnára színeződnek és összetöppednek. Száraz időben lehullanak, csapadékos időben pedig rothadni kezdenek.

A kórokozó az ősszel lehullott, beteg levelekben és az összetöppedt bogyókban telel át. Itt kitartó spórák, ún. oospórák képződnek, amelyek a talajban több évig életképesek maradnak.

Tavasszal az első fertőzések akkor indulnak el, ha a napi középhőmérséklet értéke eléri a 10-12°C-ot, és az éjszakai hőmérséklet több napig legalább 10-11°C, továbbá 1-2 napon át legalább 10 mm csapadék hullik.

Ilyen körülmények között a gomba spórái tömlőt fejlesztenek és a vízcseppek által a levelekre kerülve behatolnak a levélszövetekbe. A megtámadott növényi sejtek klorofillja (zöld festékanyaga) elbomlik, és a leveleken megjelennek az olajfoltok.

A szőlőperonoszpóra elleni első védekezésnek meg kell előznie az olajfoltok megjelenését, ami átlagos időjárási viszonyok közül hazánkban május közepére esik.

A kórokozó számára a legkedvezőbb tartósan csapadékos, meleg, párás idő.

Csapadékos, járványveszélyes évjárat esetén május közepétől augusztus végéig 10-12 alkalommal, szárazabb időjárás esetén 6-7 alkalommal kezeljük a szőlőt a peronoszpóra ellen. Védekezésre kontakt és felszívódó (szisztemikus) készítményeket használhatunk. A virágzás előtti permetezések során elegendő, ha az olcsóbb, kontakt hatású, szerves hatóanyagú gombaölő szereket (pl. Dithane DG Neo-Tec, Bravo 500, Polyram DF) használjunk a kórokozó ellen. A virágzástól a fürtzáródás időszakáig pedig, amikor a szőlő a legérzékenyebb, a felszívódó készítmények (pl. Tanos 50 DF) közül válasszunk, de védekezhetünk a kontakt és a felszívódó gombaölő szerekkel vagy gyári kombinációival (pl. Ridomil Gold MZ 68 WG) is. A termés megóvása érdekében a betegség ellen rendszeresen védekezni kell, mert kedvező körülmények esetén akár 80 százalékos lomb-, illetve fürtpusztulást is előidézhet.

Fontos!

A szőlőtőkék megfelelő és rendszeres ápolásával csökkenthetjük a peronoszpórafertőzés veszélyét. A zöldmunkákkal elősegíthetjük, hogy az eső és a harmat gyorsan megszáradjon, ezzel valamelyest csökkentjük a fertőzést. A tenyészidőben fontos tehát a szakszerű metszés, a rendszeres kötözés, a hajtásválogatás, valamint a gyomok ritkítása. Azokban a szőlőskertekben, ahol a kórokozó évente fertőz, kihajtás után májustól kezdve rendszeresen végezzünk megelőző kémiai védekezéseket. A permetezést akkor kell megkezdeni, amikor az első olajfoltok láthatóvá válnak a levelek színén, de legkésőbb akkor, amikor a fonákon a jellegzetes sporangiumtartó gyep megjelenik. A fertőzött és lehullott növényi részeket is rendszeresen és gondosan össze kell gyűjteni, mielőtt a talajban a több évig életképes oospórák kialakulnának.

A védekezésre alkalmas készítmények táblázatát a Kerti Kalendárium májusi lapszámában találja!

Forrás: Kerti Kalendárium