Back to top

Cédrus Nap a Füvészkertben

A Libanon Nagykövetsége és az ELTE Füvészkert hagyományteremtési szándékkal rendezte meg kedden az első Cédrus Napot. A most elindított közös rendezvényen a két ország, Libanon és Magyarország elkötelezettségét kívánja hangsúlyozni a cédrusok megmentése mellett. Egy libaboni cédrust is elültettek az alkalom emlékére.

A fajmentési programba a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány részéről két magyar dendrológus és botanikus, Debreczy Zsolt és Rácz István is bekapcsolódott. Libanonban három alkalommal végeztek kutató és gyűjtő munkát, tőlük származott az a mag is, amelyből azt a fát nevelték föl, amelyet a cédrus nap keretei között elültettek a Füvészkertben.

Ez példa nélküli, hiszen libanoni cédrussal (Cedrus libani var. libani) korábban még nem találkozhattak a Füvészkert látogatói.
A Debreczy Zsolt és Rácz István által a füvészkertnek adományozott Cedrus libani var. libani fát Joanna Azzi nagykövet asszony és Orlóci László igazgató közösen ültette el.
A Debreczy Zsolt és Rácz István által a füvészkertnek adományozott Cedrus libani var. libani fát Joanna Azzi nagykövet asszony és Orlóci László igazgató közösen ültette el.
Fotó: Merényi Alexandra

A cédrusfa Libanon állami jelképe; megjelenik nemzetük zászlajában, címerében és megemlítik himnuszukban is, tudtuk meg Joanna Azzi nagykövetasszony beszédéből. Szimbolikus jelentőséggel bíró növény, ahogyan a melléktörzseket nevelő fa a meredeken felfelé növő ágait, mint az imádkozó ember a karjait, az ég felé tartja. rendkívül szívós és ellenálló a növényt a biblia az erő jelképeként említi.

Korábban a libaboni cédrus jelentős felületeket borított be az országban, ám az értékes faanyag kitermelése a cédruserdők kiirtásához vezetett.

A libanoni hatóságok a folyamat megakadályozására a jelentősebb cédruslelőhelyeket nemzeti parkokká nyilvánították, hallhattuk. Az ott található fák több száz évesek, némelyikük a föníciaiak korából származhat; vannak példányok, amelyek korát 1500-2000 évesre becsülik. A legnemesebb közülük az Unesco Világörökség védelme alatt áll.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nemecsek újból megfürdik

Sokan keresik a Füvészkertben azt a helyet, ahol Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényének hőse, Nemecsek Ernő a medencébe merült. Az ifjúsági regény hősét és a jelenetet szobor idézi meg, amit csütörtökön avattak föl.

Fergeteges tátorján

Tömegesen fordult elő hazánkban, a pásztorok ették, a negyvenes években még virágoskertekbe is ültették, mostanság pedig annyira megritkult, hogy védetté nyilvánították. A tátorjánról beszélünk, amelyet a magyar törzsek úton-útfélen megtalálhattak, és fogyasztottak is.

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.

A világ legnépszerűbb botanikus kertjei

A kerti bútorok forgalmazására szakosodott Farawayfurniture.com elkészítette azoknak a botanikus kerteknek a listáját, amelyekről a legtöbb képet töltötték föl a használók a legnépszerűbb képmegosztó oldalra, az Instagramra.

Erdészeti génmegőrzés a Pilisben

Az élhető, fenntartható jövő nem képzelhető el a klímaváltozás káros hatásaival szemben ellenálló, sokféle állat- és növényfaj számára élőhelyet nyújtó, egészséges erdők nélkül. Ilyen erdők kialakításán dolgoznak a Pilisi Parkerdő szakemberei az erdészeti génmegőrző program megvalósításával is.

Megőrzendő kincseink a kunhalmok

Az alföldi tájaink síkjából sok helyütt jellegzetes földhalmok emelkednek ki: a kunhalmok több ezer éves emlékeket rejtenek, sok esetben pedig „szigetként” őrzik az intenzív mezőgazdasági művelés előtti időkre jellemző élővilág nyomait. Noha e halmok bő húsz esztendeje kiemelt természetvédelmi oltalom alatt állnak, a helytelen mezőgazdálkodási gyakorlatok gyakran okoznak károkat bennük.

Különleges színek a szegedi Levendulanapokon

Levendulanapokat tartanak szombaton és vasárnap a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, koncertekkel, előadásokkal, népzenei és néptáncbemutatókkal, gyerekműsorokkal, növényvásárral, kézműves termékekkel és gasztronómiai ínyencségekkel várják az érdeklődőket.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Heti két óra a természetben egészségesebbé tesz

Legalább heti két órát kellene a természetben tölteni hetente ahhoz, hogy megőrizzük egészségünket és biztosítsuk saját jólétünket - ezt erősíti meg egy 20 ezer ember bevonásával készült tanulmány.

Lesz mit enni 2050-ben?

Egyes becslések azt mutatják, hogy 2050-re a globális populáció elérheti a tíz milliárd főt. A folyamatos népességnövekedés miatt a mezőgazdaság példátlan kihívással néz szembe, de még nem késő változtatni.