Back to top

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

Balogh Eszter genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokat folytat
Balogh Eszter genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokat folytat
– BSc-tanulmányaim során környezetgazdálkodási agrármérnöki diplomát szereztem, majd MSc-oklevelet, takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnökként. Ezt követően a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetben (NAIK-ÁTHK) kezdtem meg kutatói pályámat a Kutatói Utánpótlást Elősegítő Program keretében. Ennek 3 éve alatt kezdtem meg PhD-tanulmányaimat, és azóta is a kutatóintézet munkatársaként folytatom kutatói tevékenységem.

Mire keresi a választ kutatói tevékenysége során?

– Sertés-szaporodásbiológiai és genetikai kutatásokat folytatok, erről szól a PhD-témám is. Részletesebben ez azt jelenti, hogy

a magyar nagyfehér és a magyar lapály sertések egyes szaporodásbiológiai paramétereit vizsgálom: alomméret, élve született malacok száma, két fialás között eltelt idő stb.

A begyűjtött adatokat felhasználva genomvizsgálatot végzünk annak érdekében, hogy a szaporodásbiológiai paramétereken a lehetséges „javításokat” végrehajthassuk. Hosszú távú célunk a sertéstenyésztők szelekciós lehetőségeinek körét szélesíteni. Megjegyzem, itt hagyományos tenyésztési beavatkozásokra gondolok, nem génmódosítási eljárásokra!

Mi a véleménye: az ön által kutatott sertésfajták a következő évtizedekben megfelelnek a kihívásoknak?

– Az általam vizsgált fajták jó termelési paraméterekkel rendelkeznek: szaporaság, nagy növekedési erély, jó alkalmazkodó- és stressztűrő képesség, jó takarmányértékesítés, szilárd szervezet, kitűnő húsminőség, kiváló felnevelési teljesítmény. Ugyanakkor ma már vannak olyan hibridek, amelyek jobb eredményeket mutatnak velük szemben. Azonban ennek a két fajtának jelentős szerepe van a hazai sertéstenyésztésben, így fontosnak tartom versenyképességük hosszú távú fenntartását.

A sertéskutatások egyik központja a herceghalmi kutatóintézet
A sertéskutatások egyik központja a herceghalmi kutatóintézet

Az eredményeket hol és hogyan lehet hasznosítani a gyakorlatban a kistermelőknél, illetve a nagygazdaságokban?

– A kistermelők és a nagygazdaságok elvárásai némiképpen különböznek egymástól, ezért nyilvánvaló, hogy a megegyező fajták nem felelnek meg maradéktalanul mindkét feladatnak. Azonban ha rendelkezünk a kellő mennyiségű és mélységű tudással egy adott tulajdonság genetikai hátteréről, meglesz az eszköz a kezünkben, hogy mindkét esetben kielégítsük a termelői igényeket. Persze, amikor ez sikerül, az nem jelenti azt, hogy elvégeztük a munkánkat, és karba tett kézzel nézzük, hogy mi módon teljesítenek a tenyésztésben a sertések. Egy olyan ágazatról van szó, amelyben állandóan változnak az igények. Ezért folyamatos a tenyésztés, a szelekció, és ezzel a genetikai módosítás is. Tehát ez egy folyamatos munka, amelynek az elején járok, de hosszú távú feladatnak látom.

Hosszú távú cél a szelekciós lehetőségek szélesítése
Hosszú távú cél a szelekciós lehetőségek szélesítése
Családja, illetve tágabb környezete hogyan fogadta pályaválasztását, támogatják-e abban, hogy a munkájában minél több sikert tudjon elérni?

– Édesanyám eddig is támogatta a szakmai munkámat, és remélhetőleg a jövőben is így lesz. Férjem szakmabeli, ebből adódóan megérti, és természetesen támogatja munkámat, sőt szakmai részleteket is meg tudunk egymással beszélni. Úgy érzem, a kellő támogatást és kellő toleranciát megkapom a családomtól a munkám folytatásához.

Az elmúlt években sok tehetséges hazánkfia ment külföldre dolgozni. Önt mi tartja itthon? Hogyan látja kutatóként a jövőt?

– Minden bizonnyal külföldön nagyobb – főleg anyagi – lehetőségek állnak rendelkezésre a kutatómunka végzéséhez, azonban, mint az eddigiekből kiderült, a kutatómunkám speciálisan magyar fajtákra terjed ki, így ezt nyilván hazánkban érdemes folytatni. Vannak ezenkívül más okai is annak, hogy Magyarországon dolgozom. A személyes, családi okokon kívül azért, mert bár szakmailag a hazai kutatás-fejlesztési munka nagyobb kihívásokat állít a tudósok elé, viszont ez nagyobb kreativitást, fantáziát is igényel. Persze ez több munkával, befektetéssel jár, kicsit nehezebb pályán kell ugyanazokat az eredményeket hozni, de a szakmai fejlődést ez nagymértékben elősegítheti.

A vizsgált fajták jó termelési paraméterekkel rendelkeznek
A vizsgált fajták jó termelési paraméterekkel rendelkeznek
Mit jelent az ön számára, hogy Herceghalmon dolgozik, hazánk e nagy múltú, patinás kutatóintézetében?

– Herceghalmon nagy hagyománya van az állattenyésztési és takarmányozási kutatásoknak. Egy kutató nem úgy „készül”, hogy elmegy az egyetemre, ott teletolják a fejét nagy mennyiségű okossággal, majd teszi a dolgát. A fiatal kutató egy műhelybe kerül, ahol megtanulja az alapvető fogásokat, módszereket, az igazi szakmai nyelvezetet is itt kell elsajátítania. Ehhez természetesen olyan idősebb, tapasztalt kollégákkal kell együttműködni, együtt dolgozni, akik ismerik ezeket, hiszen ők is így tanulták meg fiatalabb korukban. Ebből a szempontból nem is kerülhettem volna jobb helyre Herceghalomnál, hiszen ez egy olyan kutatóintézet Magyarországon, ahol összegyűlnek az állattenyésztési kutatások kiemelkedő szakemberei.

 

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Parazitákkal a szúnyogok ellen

80 százalékkal sikerült csökkenteni az ázsiai tigrisszúnyogok számát a kínai Kantonban, melynek nőstény egyedei több mint 22 féle vírust terjeszthetnek. Az új sterilizálási eljárást, melyet a hím egyedeken használnak, Xi Zhiyong, a Michigan Állami Egyetem kutatója fejlesztette ki.

Új szerves starter trágya

Az utóbbi évtizedekben szinte Európa teljes területén, köztük Magyarországon is, jelentősen romlott a művelt talajok tápanyag-gazdálkodása. Ezzel párhuzamosan, a ’90-es évektől folyamatos csökkenés figyelhető meg a makro- és mikroelem-kijuttatásban. Az állatállomány csökkenésével a kijuttatott istállótrágya mennyisége is jelentősen visszaesett.

Egy kedves énekes a távoli Venezuelából és Kolumbiából

A kanári már hosszú évszázadok óta töretlen népszerűségnek örvend kontinensünkön, különösen rokonait becsülik nagyra azok a madarászok, akik elsősorban énekükért tartanak otthonukban apró tollasokat. Így nem meglepő, hogy Amerika felfedezése után nem sokkal már megérkeztek az Újvilágból a különféle papagájok mellett olykor apró énekesek is.

A szépséges világos nagyezüst nyúl

Ha a nyúlfajták között szépségversenyt rendeznének, biztos, hogy a világos nagyezüst nyúl dobogós helyen végezne, talán a szépségkirálynőnek járó aranyalmát is elnyerhetné. Bár Franciaországból eredeztetik, nálunk német világos nagyezüst néven terjedt el.

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

Évente 1.3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a világon. Az elpazarolt élelmiszerek nemcsak több hulladékot jelentenek, hanem elpazarolt energiát és szükségtelen üvegházhatású gázkibocsátást is. Számos módszer van arra, amellyel a háztartások kis odafigyeléssel csökkenthetik a kidobott élelmiszer mennyiséget és ezzel pénzt is spórolhatnak.

Fürjek „sündisznóállásban”

Hazánkban az utóbbi időkben egyre többen vállalkoznak fürjtartásra. Vannak, akik pusztán kedvtelésből választják a fürjeket: díszes megjelenésük, kedves lényük miatt tartanak otthonukban néhányat, mások gazdasági célt szem előtt tartva választanak japán gazdasági fürjet vagy éppen virginiai fogasfürjet.

Változások az állategészségügyi bizonyítványmintákban

Módosultak az állategészségügyi bizonyítványminták, és az egyes patás állatok és a friss hús Európai Unióba történő behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok jegyzékei.

Egy kis méretű juh nálunk is hódít

Több tenyésztő is tart állatszeretetből vagy a szakmai kihívástól vezérelve olyan fajtákat, amelyek külső megjelenésükben eltérnek az adott fajra jellemző általános sajátosságoktól. Ide sorolhatjuk a juhfajon belül a babydoll southdownt is, amely kis termeténél fogva joggal tarthat számot érdeklődésünkre.

Szebb, keményebb fertődi málnafajták

Ne hagyjuk veszni a bogyósokat Magyarországon, hiszen sokfelé a világon fejlődik a termesztésük. Nem lehet minden gondunkat a globális fölmelegedés számlájára írni, jobban kell figyelni a termesztéstechnológia pontos betartására, derült ki a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet fertődi állomásán rendezett tanácskozáson.