Back to top

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

Balogh Eszter genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokat folytat
Balogh Eszter genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokat folytat
– BSc-tanulmányaim során környezetgazdálkodási agrármérnöki diplomát szereztem, majd MSc-oklevelet, takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnökként. Ezt követően a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetben (NAIK-ÁTHK) kezdtem meg kutatói pályámat a Kutatói Utánpótlást Elősegítő Program keretében. Ennek 3 éve alatt kezdtem meg PhD-tanulmányaimat, és azóta is a kutatóintézet munkatársaként folytatom kutatói tevékenységem.

Mire keresi a választ kutatói tevékenysége során?

– Sertés-szaporodásbiológiai és genetikai kutatásokat folytatok, erről szól a PhD-témám is. Részletesebben ez azt jelenti, hogy

a magyar nagyfehér és a magyar lapály sertések egyes szaporodásbiológiai paramétereit vizsgálom: alomméret, élve született malacok száma, két fialás között eltelt idő stb.

A begyűjtött adatokat felhasználva genomvizsgálatot végzünk annak érdekében, hogy a szaporodásbiológiai paramétereken a lehetséges „javításokat” végrehajthassuk. Hosszú távú célunk a sertéstenyésztők szelekciós lehetőségeinek körét szélesíteni. Megjegyzem, itt hagyományos tenyésztési beavatkozásokra gondolok, nem génmódosítási eljárásokra!

Mi a véleménye: az ön által kutatott sertésfajták a következő évtizedekben megfelelnek a kihívásoknak?

– Az általam vizsgált fajták jó termelési paraméterekkel rendelkeznek: szaporaság, nagy növekedési erély, jó alkalmazkodó- és stressztűrő képesség, jó takarmányértékesítés, szilárd szervezet, kitűnő húsminőség, kiváló felnevelési teljesítmény. Ugyanakkor ma már vannak olyan hibridek, amelyek jobb eredményeket mutatnak velük szemben. Azonban ennek a két fajtának jelentős szerepe van a hazai sertéstenyésztésben, így fontosnak tartom versenyképességük hosszú távú fenntartását.

A sertéskutatások egyik központja a herceghalmi kutatóintézet
A sertéskutatások egyik központja a herceghalmi kutatóintézet

Az eredményeket hol és hogyan lehet hasznosítani a gyakorlatban a kistermelőknél, illetve a nagygazdaságokban?

– A kistermelők és a nagygazdaságok elvárásai némiképpen különböznek egymástól, ezért nyilvánvaló, hogy a megegyező fajták nem felelnek meg maradéktalanul mindkét feladatnak. Azonban ha rendelkezünk a kellő mennyiségű és mélységű tudással egy adott tulajdonság genetikai hátteréről, meglesz az eszköz a kezünkben, hogy mindkét esetben kielégítsük a termelői igényeket. Persze, amikor ez sikerül, az nem jelenti azt, hogy elvégeztük a munkánkat, és karba tett kézzel nézzük, hogy mi módon teljesítenek a tenyésztésben a sertések. Egy olyan ágazatról van szó, amelyben állandóan változnak az igények. Ezért folyamatos a tenyésztés, a szelekció, és ezzel a genetikai módosítás is. Tehát ez egy folyamatos munka, amelynek az elején járok, de hosszú távú feladatnak látom.

Hosszú távú cél a szelekciós lehetőségek szélesítése
Hosszú távú cél a szelekciós lehetőségek szélesítése
Családja, illetve tágabb környezete hogyan fogadta pályaválasztását, támogatják-e abban, hogy a munkájában minél több sikert tudjon elérni?

– Édesanyám eddig is támogatta a szakmai munkámat, és remélhetőleg a jövőben is így lesz. Férjem szakmabeli, ebből adódóan megérti, és természetesen támogatja munkámat, sőt szakmai részleteket is meg tudunk egymással beszélni. Úgy érzem, a kellő támogatást és kellő toleranciát megkapom a családomtól a munkám folytatásához.

Az elmúlt években sok tehetséges hazánkfia ment külföldre dolgozni. Önt mi tartja itthon? Hogyan látja kutatóként a jövőt?

– Minden bizonnyal külföldön nagyobb – főleg anyagi – lehetőségek állnak rendelkezésre a kutatómunka végzéséhez, azonban, mint az eddigiekből kiderült, a kutatómunkám speciálisan magyar fajtákra terjed ki, így ezt nyilván hazánkban érdemes folytatni. Vannak ezenkívül más okai is annak, hogy Magyarországon dolgozom. A személyes, családi okokon kívül azért, mert bár szakmailag a hazai kutatás-fejlesztési munka nagyobb kihívásokat állít a tudósok elé, viszont ez nagyobb kreativitást, fantáziát is igényel. Persze ez több munkával, befektetéssel jár, kicsit nehezebb pályán kell ugyanazokat az eredményeket hozni, de a szakmai fejlődést ez nagymértékben elősegítheti.

A vizsgált fajták jó termelési paraméterekkel rendelkeznek
A vizsgált fajták jó termelési paraméterekkel rendelkeznek
Mit jelent az ön számára, hogy Herceghalmon dolgozik, hazánk e nagy múltú, patinás kutatóintézetében?

– Herceghalmon nagy hagyománya van az állattenyésztési és takarmányozási kutatásoknak. Egy kutató nem úgy „készül”, hogy elmegy az egyetemre, ott teletolják a fejét nagy mennyiségű okossággal, majd teszi a dolgát. A fiatal kutató egy műhelybe kerül, ahol megtanulja az alapvető fogásokat, módszereket, az igazi szakmai nyelvezetet is itt kell elsajátítania. Ehhez természetesen olyan idősebb, tapasztalt kollégákkal kell együttműködni, együtt dolgozni, akik ismerik ezeket, hiszen ők is így tanulták meg fiatalabb korukban. Ebből a szempontból nem is kerülhettem volna jobb helyre Herceghalomnál, hiszen ez egy olyan kutatóintézet Magyarországon, ahol összegyűlnek az állattenyésztési kutatások kiemelkedő szakemberei.

 

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európa legnagyobb műtrágyaszóró tesztcsarnoka a Rauchnál

A jövőre 100 éves, az 1921-ben alapított Fabrik für landwirtschaftliche Maschinen Gebrüder Rauch, a röpítőtárcsás műtrágyaszórók egyik legnagyobb gyártója Európában. A Rauché az egyik legnagyobb méretű és kapacitású műtrágyaszóró-tesztelő csarnok a kontinensen, ahol gépek mellett a különböző műtrágyák kijuttatásának ideális beállításait is folyamatosan tesztelik.

Virtuális búzabemutató Debrecenben

Amikor tavaly ősszel elvetették a kísérleti parcellákat Látóképen, arra nem gondolhattak, hogy a szokásos bemutató ezen a tavaszon elmarad. A koronavírus-járvány miatt nem ajánlatos akkora tömeget összehívni, ahányan a Debreceni Egyetem MÉK Karán meg szoktak jelenni az őszi kalászosok mustráján. Pepó Péter egyetemi tanárral és intézetigazgatóval kettesben jártuk végig a kísérleti telepet.

Árutőzsde: emelkedő nyerstejárak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Csökkent a műtrágya-értékesítés árbevétele az első negyedévben

Egy százalékkal, 52 milliárd forintra mérséklődött az első negyedévben értékesített műtrágya nettó árbevétele az előző év azonos időszakához képest, a műtrágyaárak átlagosan 10 százalékkal voltak alacsonyabbak - derült ki a NAIK Nemzeti Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

Több állatot vágtak le az első negyedévben

Hat százalékkal több baromfifélét, két százalékkal több szarvasmarhát és egy százalékkal több sertést vágtak az első negyedévében a 2019. január-márciusi időszakhoz képest a magyar vágóhidakon - derült ki a NAIK Nemzeti Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

Nincs esély az ASP megállítására

Szakértők szerint az afrikai sertéspestis (AFP) elleni küzdelmet elfedte a koronavírus-járvány elleni harc, ezért arra lehet számítani, hogy ebben az évben még intenzívebben terjed a sertések között a kór. Egyelőre nincs esély a megállítására.

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

Történelmi pillanatok Mezőhegyesen

A Mezőhegyesi Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium történetében kétségtelenül rendhagyó évnek számít az idei. Alighogy életbe lépett az intézményben a koronavírus-járvány terjedése ellen bevezetett digitális tanrend, egy régóta várt, az intézmény főépületét teljesen megújító beruházás munkálatai is elkezdődtek.

A boldogság kerti magvai

A Princeton Egyetem egyik kutatása szerint a „politikacsinálók” által rendszerint figyelmen kívül hagyott otthoni kertészkedésnek legalább olyan jótékony hatásai vannak, mint a közösségi fejlesztéseknek.