Back to top

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

Balogh Eszter genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokat folytat
Balogh Eszter genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokat folytat
– BSc-tanulmányaim során környezetgazdálkodási agrármérnöki diplomát szereztem, majd MSc-oklevelet, takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnökként. Ezt követően a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetben (NAIK-ÁTHK) kezdtem meg kutatói pályámat a Kutatói Utánpótlást Elősegítő Program keretében. Ennek 3 éve alatt kezdtem meg PhD-tanulmányaimat, és azóta is a kutatóintézet munkatársaként folytatom kutatói tevékenységem.

Mire keresi a választ kutatói tevékenysége során?

– Sertés-szaporodásbiológiai és genetikai kutatásokat folytatok, erről szól a PhD-témám is. Részletesebben ez azt jelenti, hogy

a magyar nagyfehér és a magyar lapály sertések egyes szaporodásbiológiai paramétereit vizsgálom: alomméret, élve született malacok száma, két fialás között eltelt idő stb.

A begyűjtött adatokat felhasználva genomvizsgálatot végzünk annak érdekében, hogy a szaporodásbiológiai paramétereken a lehetséges „javításokat” végrehajthassuk. Hosszú távú célunk a sertéstenyésztők szelekciós lehetőségeinek körét szélesíteni. Megjegyzem, itt hagyományos tenyésztési beavatkozásokra gondolok, nem génmódosítási eljárásokra!

Mi a véleménye: az ön által kutatott sertésfajták a következő évtizedekben megfelelnek a kihívásoknak?

– Az általam vizsgált fajták jó termelési paraméterekkel rendelkeznek: szaporaság, nagy növekedési erély, jó alkalmazkodó- és stressztűrő képesség, jó takarmányértékesítés, szilárd szervezet, kitűnő húsminőség, kiváló felnevelési teljesítmény. Ugyanakkor ma már vannak olyan hibridek, amelyek jobb eredményeket mutatnak velük szemben. Azonban ennek a két fajtának jelentős szerepe van a hazai sertéstenyésztésben, így fontosnak tartom versenyképességük hosszú távú fenntartását.

A sertéskutatások egyik központja a herceghalmi kutatóintézet
A sertéskutatások egyik központja a herceghalmi kutatóintézet

Az eredményeket hol és hogyan lehet hasznosítani a gyakorlatban a kistermelőknél, illetve a nagygazdaságokban?

– A kistermelők és a nagygazdaságok elvárásai némiképpen különböznek egymástól, ezért nyilvánvaló, hogy a megegyező fajták nem felelnek meg maradéktalanul mindkét feladatnak. Azonban ha rendelkezünk a kellő mennyiségű és mélységű tudással egy adott tulajdonság genetikai hátteréről, meglesz az eszköz a kezünkben, hogy mindkét esetben kielégítsük a termelői igényeket. Persze, amikor ez sikerül, az nem jelenti azt, hogy elvégeztük a munkánkat, és karba tett kézzel nézzük, hogy mi módon teljesítenek a tenyésztésben a sertések. Egy olyan ágazatról van szó, amelyben állandóan változnak az igények. Ezért folyamatos a tenyésztés, a szelekció, és ezzel a genetikai módosítás is. Tehát ez egy folyamatos munka, amelynek az elején járok, de hosszú távú feladatnak látom.

Hosszú távú cél a szelekciós lehetőségek szélesítése
Hosszú távú cél a szelekciós lehetőségek szélesítése
Családja, illetve tágabb környezete hogyan fogadta pályaválasztását, támogatják-e abban, hogy a munkájában minél több sikert tudjon elérni?

– Édesanyám eddig is támogatta a szakmai munkámat, és remélhetőleg a jövőben is így lesz. Férjem szakmabeli, ebből adódóan megérti, és természetesen támogatja munkámat, sőt szakmai részleteket is meg tudunk egymással beszélni. Úgy érzem, a kellő támogatást és kellő toleranciát megkapom a családomtól a munkám folytatásához.

Az elmúlt években sok tehetséges hazánkfia ment külföldre dolgozni. Önt mi tartja itthon? Hogyan látja kutatóként a jövőt?

– Minden bizonnyal külföldön nagyobb – főleg anyagi – lehetőségek állnak rendelkezésre a kutatómunka végzéséhez, azonban, mint az eddigiekből kiderült, a kutatómunkám speciálisan magyar fajtákra terjed ki, így ezt nyilván hazánkban érdemes folytatni. Vannak ezenkívül más okai is annak, hogy Magyarországon dolgozom. A személyes, családi okokon kívül azért, mert bár szakmailag a hazai kutatás-fejlesztési munka nagyobb kihívásokat állít a tudósok elé, viszont ez nagyobb kreativitást, fantáziát is igényel. Persze ez több munkával, befektetéssel jár, kicsit nehezebb pályán kell ugyanazokat az eredményeket hozni, de a szakmai fejlődést ez nagymértékben elősegítheti.

A vizsgált fajták jó termelési paraméterekkel rendelkeznek
A vizsgált fajták jó termelési paraméterekkel rendelkeznek
Mit jelent az ön számára, hogy Herceghalmon dolgozik, hazánk e nagy múltú, patinás kutatóintézetében?

– Herceghalmon nagy hagyománya van az állattenyésztési és takarmányozási kutatásoknak. Egy kutató nem úgy „készül”, hogy elmegy az egyetemre, ott teletolják a fejét nagy mennyiségű okossággal, majd teszi a dolgát. A fiatal kutató egy műhelybe kerül, ahol megtanulja az alapvető fogásokat, módszereket, az igazi szakmai nyelvezetet is itt kell elsajátítania. Ehhez természetesen olyan idősebb, tapasztalt kollégákkal kell együttműködni, együtt dolgozni, akik ismerik ezeket, hiszen ők is így tanulták meg fiatalabb korukban. Ebből a szempontból nem is kerülhettem volna jobb helyre Herceghalomnál, hiszen ez egy olyan kutatóintézet Magyarországon, ahol összegyűlnek az állattenyésztési kutatások kiemelkedő szakemberei.

 

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tudomány és a versenyképesség

A közelmúltban vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Szőcs Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete Állattani Osztályának tudományos tanácsadója. A kitüntetéssel a rovarferomonok kutatásában, illetve a növényvédelem szempontjából fontos lepkefajok kémiai ökológiájának föltárásában eredményeit ismerték el.

Tényleg mosolyognak a kutyák?

Amikor a kutya kinyitja a pofáját, a szája sarka felfelé ível, a nyelve pedig kilóg, szinte minden embernek egyértelműen a mosoly jut eszébe erről az arckifejezésről. De vajon tényleg ez a helyzet? Ugyanazt az arckifejezést használnák a kutyák is, mint az emberek, hogy kifejezzék az örömüket, boldogságukat?

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Emlékezzünk a nyúlpaprikásra!

Nagyszüleink sokkal gyakrabban ettek nyúlhúst, mi mi, manapság az egy főre jutó fogyasztás mindössze néhány deka. Valószínűleg azt is kevesen tudják, milyen egészséges fehérjeforrás. Ezen kíván változtatni a harmadik alkalommal indított marketingkampány az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a SPAR szervezésében.

Galambverseny életre-halálra

Akár a galambok Iron Manjének vagy Spartan Racejének is nevezhetnék azt a megmérettetést, ami a Fülöp-szigeteken zajlik. A veszélyes versenyen induló postagalamboknak mindössze 10 százaléka ér célba – a többiek a vad tengerek, ragadozók, perzselő hőség, vagy éppen tolvajok áldozatául esnek.

Egészséges marad egy ló, ha csak legel?

A fű kiváló tápanyagforrás, de sok tényezőtől függ, hogy önmagában elegendő-e a lovak egészségének fenntartásához.

Méz, de milyen? Fajtaméz, vegyes virágméz, vagy tájjellegű méz?

Minden évben visszatérő kérdés, vajon milyen méz termett az adott évben, adott területen? A fogyasztók szeretik a megszokott küllemű és ízvilágú mézet. Mivel a méz olyan termék, amelyre a biológiai sokféleség a jellemző, ezért a fajtaeredet erősen függ az adott évjárattól,

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Mérgező alga pusztítja a lazacokat Norvégiában

Több millió tenyésztett lazac pusztult el Norvégia északi részén az utóbbi napokban egy mérgező alga miatt, és a helyzetet még nem sikerült ellenőrzés alá vonni - közölték a norvég hatóságok.

Biotojás-előállító baromfiólak

A günzburgi MR (MaschinenRing – gépkör) szervezésében a természetes kapirgáló tojótyúkok tartására pótkocsira telepített mobil baromfiólakat készítenek és terjesztenek a dél-németországi sváb (Schwäbisch Hall) vidékeken a gazdák között. A program célja a biotojás-termelés növelése az országban.