Back to top

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

A frissen vágott fű illata felidézi a nyarat, a jó időt. Ami számunkra pozitív élmény, egyáltalán nem biztos, hogy a fűnek is az. A fű vágásra kiváltott reakciója nem más, mint egy kémia vészcsengő, melyet önvédelemre (is) használ. A növények nem tudnak kiszakadni gyökerestül és elfutni a veszély elől, ezért ott kell harcolniuk ahol vannak, és olyan eszközökkel, melyek adottak. Hogy megvédjék magukat, kémiai válaszreakciót adnak, azaz kémiai anyagokat bocsátanak ki.

Ezzel a kémiai kommunikációval hívnak segítséget, figyelmeztetik a környező növényeket a veszélyre, vagy akár ölnek is.

A Missouri-Columbia Egyetem tudósai megfigyelték, hogy a növények hallanak is. A levelek hallják, ha egy hernyó csámcsog rajtuk. Erre vegyi anyagok kibocsátásával reagálnak, melyek nem csak a rajtuk élősködőket taszítják, de egyben figyelmeztetik a környező növényeket a veszélyre.

Egy másik kutatás is bizonyította a növények egymással történő kommunikációját. Radioaktív szén izotópokkal oltottak be pár fenyőfát, hogy serkentsék a növekedésüket. Néhány napon belül a fák körüli 30 négyzetméteres körzetben minden fenyőre átterjedt a befecskendezett anyag. A tudósok rájöttek, hogy a beoltott fenyőfák kommunikáltak társaikakal, és megosztották gyökérrendszerükön keresztül a tápláló oldatot.

A növények érzik a fájdalmat?

Bizonyított, hogy a növények tudnak (egymással) kommunikálni, de vajon a fájdalmat is érzik? Erről megoszlanak a szakértői vélemények. Egyesek határozottan állítják, hogy igen.  A Bonni Egyetem Alkalmazott Fizikai Intézetének kutatói lézerrel működő mikrofonnal felvették azokat a hanghullámokat, melyeket a növények akkor adnak ki, mikor megsérültek vagy kivágták őket.

Az emberi fülnek nem hallható növényi hangokból kiderült, hogy az uborkák sikoltoznak, mikor betegek, és a virágok jajgatnak, ha levágják a leveleiket.

Agy nélkül is érezhető a fájdalom?

A szkeptikusabb tudós tábor továbbra is azt állítja, nem lehet veszélyt felismerni vagy fájdalmat érezni az agy, az idegvégződések, a hormonok és a központi idegrendszer megléte nélkül. Azt a legtöbben elismerik, hogy „tudatában vannak” a növények annak, ha levágják vagy megeszik őket, hisz ilyenkor kibocsátanak magukból különböző kémiai anyagokat, elindul az a bizonyos „kémiai kommunikáció”, a válaszinger. Viszont továbbra is nagy a kétely azzal kapcsolatban, hogy közben valóban éreznek-e fájdalmat.

Forrás: 
science.howstuffworks.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Csutkában az egészség

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói az élelmiszerekben található, az emberi bélrendszer egészséges működése szempontjából hasznos baktériumoknak az emberi egészségre gyakorolt hatását keresték.

Szakértő: pozitív hozadéka is van a Mercosur megállapodásnak

A Mercosur-tárgyalások során sok magyar aggály tisztázódott, majd része lett a megállapodásnak, amelynek előnyeit is érdemes kihasználnia a magyar termelőknek - mondta a Magyar Mezőgazdaságnak Vajda László agrárpolitikai szakértő.