Back to top

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

A frissen vágott fű illata felidézi a nyarat, a jó időt. Ami számunkra pozitív élmény, egyáltalán nem biztos, hogy a fűnek is az. A fű vágásra kiváltott reakciója nem más, mint egy kémia vészcsengő, melyet önvédelemre (is) használ. A növények nem tudnak kiszakadni gyökerestül és elfutni a veszély elől, ezért ott kell harcolniuk ahol vannak, és olyan eszközökkel, melyek adottak. Hogy megvédjék magukat, kémiai válaszreakciót adnak, azaz kémiai anyagokat bocsátanak ki.

Ezzel a kémiai kommunikációval hívnak segítséget, figyelmeztetik a környező növényeket a veszélyre, vagy akár ölnek is.

A Missouri-Columbia Egyetem tudósai megfigyelték, hogy a növények hallanak is. A levelek hallják, ha egy hernyó csámcsog rajtuk. Erre vegyi anyagok kibocsátásával reagálnak, melyek nem csak a rajtuk élősködőket taszítják, de egyben figyelmeztetik a környező növényeket a veszélyre.

Egy másik kutatás is bizonyította a növények egymással történő kommunikációját. Radioaktív szén izotópokkal oltottak be pár fenyőfát, hogy serkentsék a növekedésüket. Néhány napon belül a fák körüli 30 négyzetméteres körzetben minden fenyőre átterjedt a befecskendezett anyag. A tudósok rájöttek, hogy a beoltott fenyőfák kommunikáltak társaikakal, és megosztották gyökérrendszerükön keresztül a tápláló oldatot.

A növények érzik a fájdalmat?

Bizonyított, hogy a növények tudnak (egymással) kommunikálni, de vajon a fájdalmat is érzik? Erről megoszlanak a szakértői vélemények. Egyesek határozottan állítják, hogy igen.  A Bonni Egyetem Alkalmazott Fizikai Intézetének kutatói lézerrel működő mikrofonnal felvették azokat a hanghullámokat, melyeket a növények akkor adnak ki, mikor megsérültek vagy kivágták őket.

Az emberi fülnek nem hallható növényi hangokból kiderült, hogy az uborkák sikoltoznak, mikor betegek, és a virágok jajgatnak, ha levágják a leveleiket.

Agy nélkül is érezhető a fájdalom?

A szkeptikusabb tudós tábor továbbra is azt állítja, nem lehet veszélyt felismerni vagy fájdalmat érezni az agy, az idegvégződések, a hormonok és a központi idegrendszer megléte nélkül. Azt a legtöbben elismerik, hogy „tudatában vannak” a növények annak, ha levágják vagy megeszik őket, hisz ilyenkor kibocsátanak magukból különböző kémiai anyagokat, elindul az a bizonyos „kémiai kommunikáció”, a válaszinger. Viszont továbbra is nagy a kétely azzal kapcsolatban, hogy közben valóban éreznek-e fájdalmat.

Forrás: 
science.howstuffworks.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Olyan olcsó a kajszi Dél-Olaszországban, hogy le sem szedik

Az utóbbi napokban több felvétel és videó kering a neten a dél-olasz kajszitermesztők demonstrációiról. A rendkívül alacsony átvételi árak miatt úgy döntöttek, hogy a fák alatt hagyják a piacokon 4 eurórét kapható gyümölcsöt. Az átvételi ár ugyanis kilogrammonként 0,4-0,2 euró, sőt, előfordult 0,07 euró is!

Bővíti az Országos Iskolakert-fejlesztési Programot az Agrárminisztérium

Az agrártárca számára fontos célkitűzés a városi zöldfelületek megőrzése és bővítése, a helyi közösségek fejlesztése – jelentette ki László Tibor Zoltán környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Országos Iskolakert-fejlesztési Program rendezvényén, kedden, Budapesten.

A hatékonyságot szolgálja az AKI integrációja

Nem az AKI önállóságának csorbítását, hanem hatékonyabb együttműködést, az egyes kutatói szervezetek összehangoltabb közös munkáját eredményezi majd az, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) csatlakozik a NAIK-hoz – mondta el Nagy István a témáról tartott sajtótájékoztatón.

Nem akart laboratóriumba zárkózni

Szerencsés egybeesés volt Szilágyi Sámuel életében, hogy éppen akkor léphetett a kutatói pályára, amikor hat év gyakorlati tevékenység után új munkát keresett. A cseresznye gyümölcstulajdonságainak, virágzási és érési idejének genetikai hátterét kutatja, doktori dolgozatát másfél év múlva kell elkészítenie ebben a témában.

Csakis vegyszermentes

A Coop Italia élelmiszeráruház-lánc kampányt indított a növényvédős-szermaradványok ellen, és mostantól kizárólag szermaradék-mentes zöldséget és gyümölcsöt árusít saját márkája alatt. Május végétől már csak teljesen „mentes” zöldséget és gyümölcsöt forgalmaz mintegy 1100 üzletében.

Jön az érést segítő, száraz idő

Az elmúlt napokban az ország jelentős részén ismét feltöltődött a talaj nedvességgel. A folytatásban száraz, meleg idő jön, így ideálisak a körülmények a nyári kapásnövények fejlődésére, a kalászosok és a repce érésére, de a most érő gyümölcsök számára is. Ezzel együtt a gyomokkal, a kártevőkkel és a kórokozókkal is számolni kell.

A szőlőfajták ősi titka

Egy új kutatás szerint a francia borászok 900 évvel ezelőtt a Jura borvidék kedvelt fajtájához, a Savagninhoz hasonló változatot termesztettek, míg az ókori rómaiak a mai Pinot Noir és Syrah fajták őseiből készítettek bort.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Szabolcsi alma-nagyhatalom

Impozáns adatok jellemzik az ország almatermesztési volumenének jelentős hányadát adó szabolcsi cégcsoportot, a Nagykálló-Tész Kft.-t. A több mint 2000 hektáron gazdálkodó 71 termelőt összefogó, az ország legnagyobb, óránként 12 tonnát leválogató gépsorával és az 54 teremben 10 ezer tonna hűtőkapacitásával rendelkező üzem a megye és a régió almatermesztését koordinálja.

Hatékony a jégkármérséklő-rendszer

Az eddigi káradatok igazolják a jégkármérséklő-rendszer hatékonyságát, nagyságrendekkel csökkent a jégkár a mezőgazdaságban - közölte az agrárminiszter írásos válaszában Magyar Zoltán országgyűlési képviselő kérdésére.