Back to top

Tollatlan nyak, de nem sérülékeny: erdélyi kopasznyakú tyúk

A kopasznyakú tyúkoknak pontos származási helyét mindeddig nem sikerült egyértelműen tisztázni, ugyanis egymástól függetlenül a világ különböző részein is előfordulnak. Így például a Karib-szigeteken is kopasznyakú viador formájában, de akárhol bukkannak is föl, a kopasznyakúság egy spontán génmutáció eredménye, és az öröklésmenetben domináns.

Az európai kopasznyakú állomány egyes feltevések szerint Kis-Ázsiából származik, amely a török hódoltság idején jutott Erdélybe és a balkáni területekre is.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a fajta eljutott Ausztriába is, majd onnan később Németországba. A kopasznyakú tyúknak egyébként korábban nálunk többféle elnevezése is volt. Az első tenyésztője után szeremlei tyúknak, boszniai elterjedése miatt bosnyák tyúknak is nevezték. Szeremlei Lajos elsőként karolta fel ezt a fajtát az 1840-es években, és sokat tett konszolidálásáért és gazdasági értékének javításáért.

A későbbiekben a fajta, mely leggyakrabban fekete, fehér és kendermagos változatban fordult elő, erdélyi kopasznyakúként vált ismertté.

Először az 1800-as években történt, hogy Erdélyben felfigyeltek a kopasznyakú tyúkra, foglalkoztak vele, javítottak rajta keresztezésekkel (maláj és kokin fajták felhasználásával), és már 1875-ben kiállításon is szerepelt. Az erdélyi kopasznyakú tyúkot mind a hazai, mind a külföldi szakirodalom magyar fajtaként tartja számon. Ennek jogossága ma sem vitatható, hiszen magyar tenyésztők alakították ki, és tenyésztőmunkájuk eredményeként vált ismerté határainkon túl is.

Ezt a fajtát is tenyésztettem a három leggyakoribb színváltozatban, és egy jelentős létszámú fajtaklubot vezettem. Nagyon jó kapcsolatban voltunk a gödöllői KÁTKI MGE-vel. Részt vettek ők is szinte minden kiállításunkon, nagyon sok segítséget kaptunk szakmailag és a tenyészállatok vonatkozásában is.

A kopasznyakúak megtermett parlagi tyúkok, a kifejlett kakasok súlya kb. 2,5-3,0 kilogramm, a tojóé 2,0-2,3 kiló.

A teste megnyúlt, némileg egyenes tartású. A hát középhosszú, kissé lejtős vonalú, a farok részben szétterjesztett, középmagasan hordott. A kakasok fő- és melléksarlótollai szépen íveltek, meglehetősen szélesek. A láb tollatlan, a fekete és kék baromfiknál palakék színű, a többi színváltozatnál a lábak hússzínűek. Az igazi ismertetőjegy minden kétséget kizáróan a csupasz, tollatlan nyak. Ez a kakasoknál vérpiros, a tojóknál halványabb, inkább hússzínű. A bőr nagyjából a begy magasságáig tollatlan. A koponya viszont tollas, ami a csupasz nyakkal úgy hat, mintha a tyúknak kis bóbitája lenne. A füllebenyek piros színűek, követelmény a narancspiros szem. A taraj általában egyszerű fűrésztaraj, de a rózsatarajú kopasznyakú változat is elfogadott.

A kopasznyakúakat fekete, fehér, kendermagos, kékszegélyes, babos, borsárga, vörös és fogolyszínben tenyésztik. Gödöllőn jelenleg a fekete, fehér és kendermagos színekből tartanak fenn génállományt. Ezek a tenyésztés magasabb fokán álló színűek, és az új színváltozatoknál az ezekhez való felzárkóztatás a cél és a standard előírásainak minél tökéletesebb elérése.

Ez a fajta a tollatlan nyak miatt sérülékeny benyomást kelt, ennek viszont épp az ellenkezője igaz.

Régtől fogva gond nélkül állják Kelet-Európa kemény teleit, nem szükséges tehát különleges berendezésekkel ellátni a tyúkólat. Rendkívül edzettek, erősek, ellenállóak, szabadon és zárt kifutóban is nagyszerűen tarthatóak. Mivel a parlagi tyúkokon belül meglehetősen nehéznek számítanak, ezért a fajta kevésbé hajlamos a röpködésre. Ugyancsak nyugodtabbak, mint a többi parlagi tyúk, így a szelídítésük is könnyebb. Tojástermelésük elfogadható, évi 100-150 darab, kb. 70 g-os nagy tojással hálálják meg a gondoskodást, kitűnő téli tojók, kotlási hajlamuk gyenge. A kopasznyakúak csibéi már kopasz nyakkal bújnak ki a tojásból, így kitűnnek más fajták csibéi közül.

Minden jó tulajdonsága ellenére nehezen tud elterjedni, mivel a kopasz nyak miatt idegenkednek ettől a fajtától, csúnyának tartják, néha a keselyűkhöz hasonlítják őket. Sajnos nekem is ez a személyes tapasztalatom.

Mindezek ellenére egy idézet szerint (Herblay, 1900) „Noha nem is nálunk keletkezett, maradjon a miénk, nem okoz szégyent, sőt büszkék is lehetünk rá, különösen büszkék akkor, ha a megfelelő alanyon kitűnő nemes fajtává tudjuk kitenyészteni.” Jelenleg is folyik a fajta javítása, nemesítése.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhészek figyelem: változtak a méhtartás regisztrálására vonatkozó előírások

A méhtartókat is érinti a Tenyészet Információs Rendszerre (TIR) vonatkozó jogszabályi környezet módosulása. A 2018 végén hatályba lépett előírások értelmében egy állattartónak egy tenyészetéhez csak egy tartási hely tartozhat, vagyis minden egyes tartási hely önálló tenyészetnek minősül, és ennek megfelelően saját azonosítót kap.

Don’t Forget Gabó!

Nagy várakozás előzte meg 2019 második Grand Prix-fordulóját. Bábolna után rengeteg versenyen vehettek részt a különböző korosztályok legjobbjai, ezért félő volt, hogy kevesebben jönnek el a magyar díjugrató „álmok színházába”, a Tattersallba. Ennek ellenére itt volt az összes GP-nyerő Bábolnáról, a zduchovicei fiatal lovas hősök, és természetesen az ország legjobb párosai feszültek egymásnak.

Népszerű a tyúkfajták királya

Az óriás termetű brahma már közel másfél évszázada ismert hazánkban, s az elmúlt évtizedekben nemigen volt olyan díszbaromfi-kiállítás, ahol be ne mutatták volna e fenséges tollast. Hogy miért is tartják oly nagy becsben, az leginkább kiváló külső és belső tulajdonságaira vezethető vissza.

Szigorodnak az állatszállítás feltételei az extrém hőség miatt

Az Agrárminisztérium, az időjárási előrejelzések ismeretében, az extrém hőségre való tekintettel, 2019. június 21-től további utasításig – a tavalyi évhez hasonlóan – ismét megtiltja a hosszú távú, Magyarországról Törökországba tartó kérődzőállat-szállítmányok indítását.

Tenyészbaromfi- és tojótyúktartók: július elsejéig postázni kell az állatjóléti támogatási kérelmeket

Június 30-ig lehet benyújtani a támogatási kérelmeket az étkezési tojást termelő tyúkállományok, illetve tenyészbaromfi fajok 2019/2020-as állatjóléti támogatására. Mivel a benyújtási időszak utolsó napja munkaszüneti nap, a támogatási kérelmeket legkésőbb július 1-én még postára lehet adni.

Nagy erőkkel küzdenek a Távol-Keleten a sertéspestis ellen

Az afrikai sertéspestis okozta helyzet súlyosságát jelzi, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete hetente készíti majd el aktuális jelentését a fertőzés mértékével kapcsolatban. Mindeközben egyre több országban számolnak be kitörésekről.

Robotizált magyar tarka: szakmai nap Dunaharasztiban

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete idei szakmai napját Ficsor Árpád dunaharaszti gazdaságában szervezte meg. A rendezvényre, mely a biogazdálkodástól a robotfejésen át a sajtkészítésig igen széles témát ölelt át, meghívták Nagy István agrárminisztert is.

A szélesebb közönség felé nyit az épülő agrártechnológiai központ Angliában

Szeptemberben az egyetemisták előtt nyitják meg, jövő évtől pedig már a nagyközönség is látogathatja a legújabb fejlesztéseket bemutató agrártechnológiai központot. A kormány által is támogatott projekt a tervek szerint fogyasztókra is hatással lesz.

Hamisítvány a szegények fasírtja

Lengyelországból eddig 780 tonna hamisított fasírthús került Franciaországba. A „húst” egy eddig meg nem nevezett francia vállalat importálta Lengyelországból. Az RTL franciaországi televíziós csatorna és a lengyel Rzeczpolita hetilap számolt be a napokban a botrányos esetről.

Menedék forró napokra

A francia országos állattenyésztési kutatóintézettel (Idele) és annak juhtenyésztési kísérleti központjával (CIIRPO) együttműködésben főiskolai hallgatók fejlesztették ki az Ovifresh néven bemutatott, 50–60 juh számára elegendő árnyékot nyújtó mobil árnyékolót.