Back to top

Tollatlan nyak, de nem sérülékeny: erdélyi kopasznyakú tyúk

A kopasznyakú tyúkoknak pontos származási helyét mindeddig nem sikerült egyértelműen tisztázni, ugyanis egymástól függetlenül a világ különböző részein is előfordulnak. Így például a Karib-szigeteken is kopasznyakú viador formájában, de akárhol bukkannak is föl, a kopasznyakúság egy spontán génmutáció eredménye, és az öröklésmenetben domináns.

Az európai kopasznyakú állomány egyes feltevések szerint Kis-Ázsiából származik, amely a török hódoltság idején jutott Erdélybe és a balkáni területekre is.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a fajta eljutott Ausztriába is, majd onnan később Németországba. A kopasznyakú tyúknak egyébként korábban nálunk többféle elnevezése is volt. Az első tenyésztője után szeremlei tyúknak, boszniai elterjedése miatt bosnyák tyúknak is nevezték. Szeremlei Lajos elsőként karolta fel ezt a fajtát az 1840-es években, és sokat tett konszolidálásáért és gazdasági értékének javításáért.

A későbbiekben a fajta, mely leggyakrabban fekete, fehér és kendermagos változatban fordult elő, erdélyi kopasznyakúként vált ismertté.

Először az 1800-as években történt, hogy Erdélyben felfigyeltek a kopasznyakú tyúkra, foglalkoztak vele, javítottak rajta keresztezésekkel (maláj és kokin fajták felhasználásával), és már 1875-ben kiállításon is szerepelt. Az erdélyi kopasznyakú tyúkot mind a hazai, mind a külföldi szakirodalom magyar fajtaként tartja számon. Ennek jogossága ma sem vitatható, hiszen magyar tenyésztők alakították ki, és tenyésztőmunkájuk eredményeként vált ismerté határainkon túl is.

Ezt a fajtát is tenyésztettem a három leggyakoribb színváltozatban, és egy jelentős létszámú fajtaklubot vezettem. Nagyon jó kapcsolatban voltunk a gödöllői KÁTKI MGE-vel. Részt vettek ők is szinte minden kiállításunkon, nagyon sok segítséget kaptunk szakmailag és a tenyészállatok vonatkozásában is.

A kopasznyakúak megtermett parlagi tyúkok, a kifejlett kakasok súlya kb. 2,5-3,0 kilogramm, a tojóé 2,0-2,3 kiló.

A teste megnyúlt, némileg egyenes tartású. A hát középhosszú, kissé lejtős vonalú, a farok részben szétterjesztett, középmagasan hordott. A kakasok fő- és melléksarlótollai szépen íveltek, meglehetősen szélesek. A láb tollatlan, a fekete és kék baromfiknál palakék színű, a többi színváltozatnál a lábak hússzínűek. Az igazi ismertetőjegy minden kétséget kizáróan a csupasz, tollatlan nyak. Ez a kakasoknál vérpiros, a tojóknál halványabb, inkább hússzínű. A bőr nagyjából a begy magasságáig tollatlan. A koponya viszont tollas, ami a csupasz nyakkal úgy hat, mintha a tyúknak kis bóbitája lenne. A füllebenyek piros színűek, követelmény a narancspiros szem. A taraj általában egyszerű fűrésztaraj, de a rózsatarajú kopasznyakú változat is elfogadott.

A kopasznyakúakat fekete, fehér, kendermagos, kékszegélyes, babos, borsárga, vörös és fogolyszínben tenyésztik. Gödöllőn jelenleg a fekete, fehér és kendermagos színekből tartanak fenn génállományt. Ezek a tenyésztés magasabb fokán álló színűek, és az új színváltozatoknál az ezekhez való felzárkóztatás a cél és a standard előírásainak minél tökéletesebb elérése.

Ez a fajta a tollatlan nyak miatt sérülékeny benyomást kelt, ennek viszont épp az ellenkezője igaz.

Régtől fogva gond nélkül állják Kelet-Európa kemény teleit, nem szükséges tehát különleges berendezésekkel ellátni a tyúkólat. Rendkívül edzettek, erősek, ellenállóak, szabadon és zárt kifutóban is nagyszerűen tarthatóak. Mivel a parlagi tyúkokon belül meglehetősen nehéznek számítanak, ezért a fajta kevésbé hajlamos a röpködésre. Ugyancsak nyugodtabbak, mint a többi parlagi tyúk, így a szelídítésük is könnyebb. Tojástermelésük elfogadható, évi 100-150 darab, kb. 70 g-os nagy tojással hálálják meg a gondoskodást, kitűnő téli tojók, kotlási hajlamuk gyenge. A kopasznyakúak csibéi már kopasz nyakkal bújnak ki a tojásból, így kitűnnek más fajták csibéi közül.

Minden jó tulajdonsága ellenére nehezen tud elterjedni, mivel a kopasz nyak miatt idegenkednek ettől a fajtától, csúnyának tartják, néha a keselyűkhöz hasonlítják őket. Sajnos nekem is ez a személyes tapasztalatom.

Mindezek ellenére egy idézet szerint (Herblay, 1900) „Noha nem is nálunk keletkezett, maradjon a miénk, nem okoz szégyent, sőt büszkék is lehetünk rá, különösen büszkék akkor, ha a megfelelő alanyon kitűnő nemes fajtává tudjuk kitenyészteni.” Jelenleg is folyik a fajta javítása, nemesítése.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

ASP: ingyenes fertőtlenítőszer igényelhető

Az állattartók és a hatóság közös érdeke, hogy annak veszélyét, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) vírus megjelenjen a házi sertés állományokban, a lehető legalacsonyabb szinten tartsák. Ezért a Nébih az országos főállatorvos utasítására ingyenesen biztosít minden állattartó számára a sertésól és a sertéstartáshoz szükséges eszközök fertőtlenítésére szolgáló fertőtlenítőszert.

Európai flamingók Kínában

A madárinfluenza sok tekintetben megváltoztatta az élőállat-kereskedelmet akár Európában, akár Kínában vagy akár Afrikában. Egy érdekes példa erre a flamingók exportja, importja. Míg korábban a rózsás flamingókat elsősorban Tanzániában vadon fogták be, s onnan exportálták a világ számos országába, ma már a szigorú állategészségügyi előírások miatt ez már nem lehetséges.

300 ezer élőállatot vittek Magyarországról Kazahsztánba

Sikertörténet a magyar-kazah agrár-kapcsolatokban, hogy az év eleje óta csaknem 300 ezer élőállatot vásárolt az ázsiai ország Magyarországtól - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztosa, miután Kazahsztán fővárosában találkozott Gulmira Iszajeva agrárminiszter-helyettessel.

Németország: Aggasztóan magas a baromfihúsban található antibiotikumok aránya

A Német Szövetségi Kormány aggodalmát fejezte ki a baromfihúsban található antibiotikumok mennyisége miatt, miután egy jelentés kimutatta, hogy a csirkehúsban egyre több az antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium.

A kuvasz kulturális örökségünk része

A kuvasz egy igazi kincs, egy örökség, amelyet őseinktől kaptunk – jelentette ki Nagy István Agrárminiszter a Nemzetközi Kuvasz Tenyésztési Konferencián, szombaton Tápiószentmártonban.

Kecskesajt és „kőműveskézkrém”

Izerné Kiss Helga és családja 2008-ban vágott bele a núbiai kecskék tartásába és tenyésztésébe: foglalkoznak gidák értékesítésével, illetve kecsketejből készítenek joghurtot, túrót, túrókrémet, különböző félkemény sajtokat. Zalaszentgrót Csáford városrészének szőlőhegyén található portájukon termékkóstolóval, vásárlási lehetőséggel várják vendégeiket, és a kecskék megtekintése is sokak számára vonzó program.

Kukorékolhat egy kakas kora reggel? A bíróság döntött!

Aki vidéken él, vagy ott tölti a szabadságát, biztosan hallotta már kora reggel a kakas kukorékolását. Van aki számára ez idilli vagy csak természetes, de olyan is akad, akit annyira idegesít, hogy beperelt egy kakast.

A Fülöp-szigeteken is megjelent az afrikai sertéspestis

Az első jelentések szerint 7500 sertést öltek le a szigetvilágban, miután először mutatták ki a rettegett vírust házisertés állományokból. A kényszervágásokat két farmon kellett végrehajtani, Manilától nem messze.

Minőségi tenyészállatok seregszemléje a Kaposvári Állattenyésztési Napokon

A folyamatos piaci kihívások között is színvonalas magyar állattenyésztői munka sikere valamennyiünk számára fontos. Ezért az agrártárca támogatásokkal is segíti az ágazatot, hogy a rendkívül erős nemzetközi versenyben helyt tudjon állni – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, a XIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén, Kaposváron.

Vízválasztóhoz ért a magyar juhágazat

A következő 5 év vízválasztó lesz a magyar juhtenyésztésben, hiszen évtizedek óta alig, sőt visszafejlődő ágazatról beszélünk, amely nagyon távol esik az élvonalat képviselő országok juhtartóinak teljesítményétől. Ha most nem lépünk gyorsan és határozottan, akkor néhány éven belül nem lesz számottevő a magyar ágazat.