Back to top

Ősi lófajtát őriznek az ország északi szegletében

A hucul fajta legnagyobb magyarországi állományának az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területei szolgálnak otthonául. A jósvafői ménesben zajló tenyésztés fő faladatai közé tartozik a génmegőrzés, a hagyományok ápolása, valamint a sportcélú lóelőállítás is.

A ruszin népcsoportba tartozó huculok az Északkeleti-Kárpátok külső vonulatain, a Tisza forrásvidékén és a máramarosi Havasmezőn élnek – napjainkban mintegy 30 ezren. Elődeik a 16-19. századok közti időszakban, Galíciából és Bukovinából vándoroltak be e területekre, ahol a legtöbb néptől eltérően nem völgyekben, hanem a hegyek magaslatain telepedtek meg, s jellemzően állattenyésztésből tartották fenn magukat.

A huculokat a történelmi emlékezet lovasnépként tartja számon: a korabeli elbeszélések szerint még a lakodalmakba és a templomaikba is lóval jártak, amelyre nemcsak közlekedési eszközként, hanem málhás állatként is tekintettek.

Éppen ezért volt kiváló társuk a mindennapokban a Kárpátok pónijaként is ismert, huculnak elnevezett, rendkívül szívós és ellenálló lovuk, amely a feltételezések szerint egyenesági leszármazottja az eurázsiai vadlónak, a tarpánnak. A fajta története ugyanakkor a népcsoporténál jóval korábbi időkben kezdődött, hisz már a Római Birodalomban is tettek említést róluk. Tudatos tenyésztésükről ugyanakkor csak az 1800-as évek végétől beszélhetünk; a fajtát ekkoriban hadászati célokra állították elő az Osztrák-Magyar Monarchiában. E tevékenység a II. világháborút követően végleg megszűnt, az egyedek szétszóródtak, a magyarországi példányokat azonban sikerült összegyűjteni, méghozzá a Fővárosi Állat és Növénykert közreműködésével.

Ez, a mindössze 10 kanca alkotta állomány 1986-ban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz (ANPI) került, ahol külföldről vásárolt tisztavérű egyedek bevonásával indult el a fajta tenyésztése. E tevékenység fontos céljai közt szerepel a génmegőrzés, a turisztikai igények kiszolgálása, a természetvédelmi ismeretterjesztés, a fajtához kapcsolódó lovashagyományok ápolása, illetve a sport irányú tenyésztés is.

Az ANPI szívében, Jósvafő határában található hazánk legnagyobb huculménese. Az igazgatóság szakemberi több mint 200 példánnyal, négy telephelyen foglalkoznak.

Fotó: MTI - Komka Péter
A Kúria Hucul Lovasudvarban a fiatal és a betanítás előtt álló, illetve turisztikai szolgáltatásokban használt lovak találhatók; a lovardában 20-25 ló boxos tartását tudják biztosítani. A Gergés-bércen a lovak egész évben szabadon barangolhatnak a közel 300 hektáros legelőterületen, ahol éjszakára, illetve rideg időben a karámba húzódhatnak. Szinpetri határában a vemhes kancák, illetve csikók töltik mindennapjaikat, illetve itt kaptak helyet a fedeztető karámok is. A méncsikókat, a herélteket, illetve téli időszakban a fedezőméneket Perkupán tartják az igazgatóság munkatársai.

A ridegtartást a huculok nemcsak, hogy jól viselik, igénylik is, mindemellett rendkívül intelligencia és kivételes igavonó-képesség is jellemzi őket. Utóbbinak köszönhetően a fajta kiválóan teljesít fogatlóként, ugyanakkor ugróképességeik is egyre inkább előtérbe kerülnek, így a military szakágban is szívesen alkalmazzák őket.

Jó idegrendszerüket és méreteiket tekintve gyerekek is nyugodtan használhatják őket hátaslónak, éppen ezért az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság is számos, élménydús „huculos” programot szervez nekik egész évben.

 Ugyanakkor nemcsak hazánkban, hanem Európa más országaiban is egyre népszerűbb a fajta, köszönhetően spórtpónihoz képest mérsékelt árának, kiváló tulajdonságainak, végül, de nem utolsó sorban pedig hosszú (25-32 év) élettartamuknak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhészek figyelem: változtak a méhtartás regisztrálására vonatkozó előírások

A méhtartókat is érinti a Tenyészet Információs Rendszerre (TIR) vonatkozó jogszabályi környezet módosulása. A 2018 végén hatályba lépett előírások értelmében egy állattartónak egy tenyészetéhez csak egy tartási hely tartozhat, vagyis minden egyes tartási hely önálló tenyészetnek minősül, és ennek megfelelően saját azonosítót kap.

Baglyok versengenek az év madara címért

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek.

Don’t Forget Gabó!

Nagy várakozás előzte meg 2019 második Grand Prix-fordulóját. Bábolna után rengeteg versenyen vehettek részt a különböző korosztályok legjobbjai, ezért félő volt, hogy kevesebben jönnek el a magyar díjugrató „álmok színházába”, a Tattersallba. Ennek ellenére itt volt az összes GP-nyerő Bábolnáról, a zduchovicei fiatal lovas hősök, és természetesen az ország legjobb párosai feszültek egymásnak.

Óriási területen küzdenek a szúnyogok ellen

Az országos szúnyoginvázió miatt folyamatosan dolgoznak a szakemberek. Április 30-a óta 570 település belterületén, összesen 251 ezer hektáron léptek fel a szakemberek a vérszívók ellen. A szúnyograjzás miatt a következő hetekben több településen és nagyobb területen lesz szúnyoggyérítés, mint eddig.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Újabb natúrparkkal lettünk gazdagabbak

A hazai települések 9,5%-ára, az ország területének pedig 9%-ára terjed ki a natúrparki hálózat - jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Tápió Natúrpark címátadó ünnepségén, szombaton, Farmoson.

A csalán hat nem tipikus használata

A csalán az egyik leginkább zavaró gyomnövény: gyorsan növekszik, gyorsan terjed, elveszi a helyet más növények elől és nem mellesleg kellemetlenül csíp. Mégis jobb, ha nem szabadulunk meg tőle a kertben. Miért? Ismerje meg a csalán hat nem tipikus használatát!

Népszerű a tyúkfajták királya

Az óriás termetű brahma már közel másfél évszázada ismert hazánkban, s az elmúlt évtizedekben nemigen volt olyan díszbaromfi-kiállítás, ahol be ne mutatták volna e fenséges tollast. Hogy miért is tartják oly nagy becsben, az leginkább kiváló külső és belső tulajdonságaira vezethető vissza.

Szigorodnak az állatszállítás feltételei az extrém hőség miatt

Az Agrárminisztérium, az időjárási előrejelzések ismeretében, az extrém hőségre való tekintettel, 2019. június 21-től további utasításig – a tavalyi évhez hasonlóan – ismét megtiltja a hosszú távú, Magyarországról Törökországba tartó kérődzőállat-szállítmányok indítását.

Heti két óra a természetben egészségesebbé tesz

Legalább heti két órát kellene a természetben tölteni hetente ahhoz, hogy megőrizzük egészségünket és biztosítsuk saját jólétünket - ezt erősíti meg egy 20 ezer ember bevonásával készült tanulmány.