Back to top

Ősi lófajtát őriznek az ország északi szegletében

A hucul fajta legnagyobb magyarországi állományának az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területei szolgálnak otthonául. A jósvafői ménesben zajló tenyésztés fő faladatai közé tartozik a génmegőrzés, a hagyományok ápolása, valamint a sportcélú lóelőállítás is.

A ruszin népcsoportba tartozó huculok az Északkeleti-Kárpátok külső vonulatain, a Tisza forrásvidékén és a máramarosi Havasmezőn élnek – napjainkban mintegy 30 ezren. Elődeik a 16-19. századok közti időszakban, Galíciából és Bukovinából vándoroltak be e területekre, ahol a legtöbb néptől eltérően nem völgyekben, hanem a hegyek magaslatain telepedtek meg, s jellemzően állattenyésztésből tartották fenn magukat.

A huculokat a történelmi emlékezet lovasnépként tartja számon: a korabeli elbeszélések szerint még a lakodalmakba és a templomaikba is lóval jártak, amelyre nemcsak közlekedési eszközként, hanem málhás állatként is tekintettek.

Éppen ezért volt kiváló társuk a mindennapokban a Kárpátok pónijaként is ismert, huculnak elnevezett, rendkívül szívós és ellenálló lovuk, amely a feltételezések szerint egyenesági leszármazottja az eurázsiai vadlónak, a tarpánnak. A fajta története ugyanakkor a népcsoporténál jóval korábbi időkben kezdődött, hisz már a Római Birodalomban is tettek említést róluk. Tudatos tenyésztésükről ugyanakkor csak az 1800-as évek végétől beszélhetünk; a fajtát ekkoriban hadászati célokra állították elő az Osztrák-Magyar Monarchiában. E tevékenység a II. világháborút követően végleg megszűnt, az egyedek szétszóródtak, a magyarországi példányokat azonban sikerült összegyűjteni, méghozzá a Fővárosi Állat és Növénykert közreműködésével.

Ez, a mindössze 10 kanca alkotta állomány 1986-ban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz (ANPI) került, ahol külföldről vásárolt tisztavérű egyedek bevonásával indult el a fajta tenyésztése. E tevékenység fontos céljai közt szerepel a génmegőrzés, a turisztikai igények kiszolgálása, a természetvédelmi ismeretterjesztés, a fajtához kapcsolódó lovashagyományok ápolása, illetve a sport irányú tenyésztés is.

Az ANPI szívében, Jósvafő határában található hazánk legnagyobb huculménese. Az igazgatóság szakemberi több mint 200 példánnyal, négy telephelyen foglalkoznak.

Fotó: MTI - Komka Péter
A Kúria Hucul Lovasudvarban a fiatal és a betanítás előtt álló, illetve turisztikai szolgáltatásokban használt lovak találhatók; a lovardában 20-25 ló boxos tartását tudják biztosítani. A Gergés-bércen a lovak egész évben szabadon barangolhatnak a közel 300 hektáros legelőterületen, ahol éjszakára, illetve rideg időben a karámba húzódhatnak. Szinpetri határában a vemhes kancák, illetve csikók töltik mindennapjaikat, illetve itt kaptak helyet a fedeztető karámok is. A méncsikókat, a herélteket, illetve téli időszakban a fedezőméneket Perkupán tartják az igazgatóság munkatársai.

A ridegtartást a huculok nemcsak, hogy jól viselik, igénylik is, mindemellett rendkívül intelligencia és kivételes igavonó-képesség is jellemzi őket. Utóbbinak köszönhetően a fajta kiválóan teljesít fogatlóként, ugyanakkor ugróképességeik is egyre inkább előtérbe kerülnek, így a military szakágban is szívesen alkalmazzák őket.

Jó idegrendszerüket és méreteiket tekintve gyerekek is nyugodtan használhatják őket hátaslónak, éppen ezért az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság is számos, élménydús „huculos” programot szervez nekik egész évben.

 Ugyanakkor nemcsak hazánkban, hanem Európa más országaiban is egyre népszerűbb a fajta, köszönhetően spórtpónihoz képest mérsékelt árának, kiváló tulajdonságainak, végül, de nem utolsó sorban pedig hosszú (25-32 év) élettartamuknak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Szövetkeznek az ausztrál gazdák

Jelentős összeggel támogatja az ausztrál kormány a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását. A halászatok és a mezőgazdasági termelők már léptek ebbe az irányba.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Kitiltották az argentin húsokat, mert növekedésserkentőt találtak bennük

Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet több argentin és paraguayi húsüzem termékeit kitiltotta, miután ractopamin növekedésserketőt találtak import termékeikben. Jelenleg az sem kizárt, hogy nem csak egyes cégek, hanem a két dél-amerikai ország teljes marhahúságazata ellen korlátozásokat vezetnek be.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

Nincs annyi bárány az országban, amennyire igény lenne

Bár minden korábbinál nagyobb kereslet lenne a karácsonyi exporthoz magyar bárányokra, sok hazai állattartó mégsem tudja kihasználni a lehetőséget. A részletekről Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója számolt be.

December közepétől beadható a sertés állatjóléti kérelem

A 2020-ra vonatkozó sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány és közlemény már megtalálható a Magyar Államkincstár honlapján. Beadható december 15. és 31.között!

Díjugrató verseny, fogathajtó világkupa és egy világpremier

Fantasztikus show-műsorban és idegtépő izgalmakban volt részük azoknak, akik november végén meglátogatták a Papp László Budapest Sportarénát. Nemcsak a ló és a lovassport szerelmesei kaptak felejthetetlen élményt, hanem azok az érdeklődők is, akik családi program gyanánt ellátogattak a sportarénába.

Csirkebumm a lengyeleknél

Rekordokat dönt a csirkeágazat Lengyelországban: októberben 122 millió naposcsibe került a tenyésztőkhöz. A szárnyalást csupán a feldolgozóüzemek kisebb kapacitása állíthatja meg.