Back to top

A „kiskutya szemek” evolúciója

Az evolúciós folyamat során a kutyák új izmokat fejlesztettek ki a szem körül, hogy jobban kommunikáljanak az emberekkel. A kutyák és a farkasok anatómiáját és viselkedését összehasonlító új kutatások szerint, a kutyák arc-anatómiája több ezer év alatt megváltozott, ennek köszönhetően jobban képesek kommunikálni az emberekkel.

A kutyák és a farkasok anatómiáját és viselkedését összehasonlító első részletes elemzés során a kutatók megállapították, hogy mindkét faj arc-izomzata hasonló volt, a szemöldök körüli részt kivéve. Az arc ezen területén a kutyáknál megtalálható egy kisebb izom, amely lehetővé teszi számukra, hogy erősen felhúzzák szemöldökük belső részét, erre azonban a farkasok nem képesek.

A tudósok szerint a szemöldök ilyen módon történő mozgatása, gondoskodásra késztető ingereket vált ki az emberekben, ugyanis a kutyák szemei ​​nagyobbnak, gyermekibbnek tűnnek, továbbá hasonlítanak az emberek szomorú arckifejezésére is.

A vizsgálatokat a Portsmouth Egyetemen Dr. Juliane Kaminski, összehasonlító pszichológus vezette, a kutató csapatban viselkedési és anatómiai szakértők is dolgoztak.

"A bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a háziasítás során a kutyák kifejlesztettek egy izmot, hogy felemeljék a belső szemöldöküket."

Dr. Kaminski azt is elmondta, hogy amikor a kutyák az emberek közelében voltak legalább két percig, sokkal többet és nagyobb intenzitással emelték a szemöldöküket, mint a farkasok.

Az eredmények arra utalnak, hogy a kutyák kifejező szemöldöke azért alakult ki, mert az emberek tudattalanul előnyben részesítik, az úgymond, "cuki" egyedeket és ez befolyásolta a szelekciót a háziasítás során.

Dr. Kaminski korábbi kutatásai azt is kimutatták, hogy

a kutyák sokkal jobban mozgatták a szemöldöküket, amikor az emberek rájuk néztek, mint amikor nem néztek rájuk.

Ez a fajta arckifejezés jelentős az ember-kutya kötődés kialakulásában, mert törődést vált ki az emberekben, továbbá ember-szerű kommunikációt hoz létre.

A kutatás társszerzője, a pittsburgh-i Duquesne Egyetem anatómia professzora Anne Burrows elmondta, hogy annak érdekében, hogy bebizonyítsák, a szemöldökmozgás az evolúció eredménye, összehasonlították a két faj arc-anatómiáját és viselkedését. Megállapították, hogy az az izom, amely a kutyáknál lehetővé teszi a szemöldök megemelését, a farkasoknál egy vékony, szabálytalan izomrost csoport.

"A kutyáknál a szemöldök emelését egy olyan izom mozgatja, amely következetesen nem található meg a legközelebbi élő rokonukban, a farkasban. Ez egy szembetűnő különbség, főként az olyan fajoknál, amelyek csak 33,000 évvel ezelőtt váltak szét. Úgy gondoljuk, hogy a rendkívül gyors arcizom-változások közvetlenül kapcsolódhatnak a kutyák és az emberek között lévő fokozott társadalmi interakcióhoz."- tette hozzá a szakértő.

A tanulmány szerint az egyetlen kutyafajta, amely nem rendelkezik ilyen izommal a szibériai husky, ami a fajta ősi mivoltát bizonyítja.

Forrás: 
www.sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Kígyót használt maszk helyett – a frászt hozta az utasokra ez a brit férfi

Új funkciót kapott egy termetes hüllő a Manchester melletti Salfordban.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.

A nagy durranás után

Mindenki számára természetes, hogy a Bábolnai Gazdanapokon a ménesbirtok is bemutatja tevékenységét, illetve lovait. Idén a Shagya arab fogatok és ugrólovasok mellé vendégként huszárokat hívtak, illetve bemutatkoztak két másik lovas „szakma” képviselői is: a szabad idomítók, illetve a lovas kaszkadőrök.

A mesterséges termékenyítés buktatói - Jubileumi közgyűlés szakmázással

A fennállásának 30. éves jubileumát ünneplő Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete közgyűlésének nyilvános részében az eredményes termékenyítésről, illetve a genetikai betegségek tenyésztésből való kiszűréséről hangzottak el előadások.

Sikerült elhajolni a koronavírus ütése elől

A Master Good-cégcsoport 72 millió csirke feldolgozását tervezte az idén, és az év első két hónapjában még semmi jele nem volt, hogy ez a cél veszélybe kerülhet. Márciusban a koronavírus közbeszólt, a mezőgazdaságot is érintette.