Back to top

Az Év Tanyája: az innovatív gazda…

Törtel község dél-keleti részén, a Kákás-tó közelében, a homok és a feketeföld találkozásánál terül el a „Banya-tanya”, melyen Nagy István nejével közösen 1984-óta életvitelszerűen lakik és gazdálkodik.

A csapadékszegény térség területén, ahol a vegetációs időszakban kb. 200 milliméter csapadék esik, nem mindenki merne belevágni a legeltetéses állattartásba, István gazda mégis évtizedek óta él ebből. A birtok teljes területe 40 hektár, melyen a lakóépület a '40-es években épült.

Acsaládi gazdálkodás alapját a pásztorló állattartás és a tejelő tehenészet teszi ki. A gulyát 45 holstein-fríz és jersey keresztezésű tehén alkotja, melyből 28 állat adja a tejelő állományt. A nagykérődzők mellett, figyelemre méltó a baromfi, illetve víziszárnyas állomány is, amelyet pulyka, gyöngytyúk egészít ki. Ezen felül a tanyán tartanak kecskét, sertést is. A tanyához vezető úton pedig a látogatóknak a „kalapos” szamár jelzi, hogy jó helyen járnak.

A tanyavilágban az emberek biztonságára a kutyák vigyáznak, ez itt sincsen másképp, István tanyáján a kuvaszok jelentik az „őrző-védő kft-t”. Védik a területet az idegen, rossz szándékú betolakodóktól és a tehenek behajtásában is segédkeznek.

A gazdaság 2004-óta „öko” tanúsítvánnyal rendelkezik. A megújuló energiát felhasználva napelemes szárítót, aszalót használnak, az esővizet pedig a tanyatóban használják fel öntözésre.

„A környékbeli és homokhátsági gazdatársakkal együtt közös elköteleződésünk, hogy a környezettudatos elméletet és a helyes gyakorlatot átörökítsük a fiatalabb generációknak.”

Elmondása szerint az olyan gazdálkodó tanyából, melynek elsődleges célja az árutermelés, a jelenlegi piaci viszonyok mellett csak úgy lehet megélni, ha más alternatív jövedelemforrásról is gondoskodnak. A Banya-tanyán ezt a vadon termő gyógynövények gyűjtése, szárítása, csomagolása, a szabadföldi kertészet, az őshonos gyümölcsöskert, az aszalványok, illetve a kézműves sajtok jelentik. A megtermelt tej több mint 100 000 liter évente, melynek 5-10%-ából készítenek sajtot. A sajtokat oltó nélkül, ecettel és sóval kicsapatva készítik. A gazdaság helyben készült áruit, melyek közé sajtok, túró, tejföl, aszalt gyümölcsök, lekvárok tartoznak, a gazdaudvarról, illetve a helyi piacokon értékesítik - többek között Kecskeméten a Háztáji Termékek Boltjában is kaphatók. A tanya jelmondata: „Magyar terméket egyetek, hogy ne nyikorogjon a beletek!”

István több szempontból sem ért egyet a mai fogyasztói társadalomra jellemző szokásokkal, úgy véli, tanulhatnánk az ősöktől. A gyógynövények pozitív hatásait csak kevesen ismerik, a nyugati orvosi egyetemen csak fakultatívan tanítják, pedig a nyugdíjasok a nyugdíjukat nem a patikában költenék el, ha ismernék a gyógynövényeket.

A temérdek gyógyszer, amit az emberek nap, mint nap beszednek, a helytelen táplálkozás és az inaktív életmód, mind az egészség leromlásához vezet, ami egy tanyán elképzelhetetlen, itt az emberek nem esnek depresszióba, mert mindig van mit csinálni. Ma fordítva ülünk a lovon – mondja – az emberek nem mozognak, közben az energiában gazdag, viszont esszenciális aminosavakban és vitaminokban szegény élelmiszereket fogyasztják, vagyis tulajdonképpen fiziológiailag éhez­nek.

Istvánnak a tanya szívügye, a Bürgeház dűlőn született, és ahogy említette, „valószínűleg a Kákástó dűlőn fejezem be a pályafutásom.” A tanya hungarikum, egy különleges élettér, ahol erős kötődés alakul ki az állat- és növényvilággal. István nemcsak saját portáját mutatta be, hanem a tanyasi emberekről is mesélt. Elmondta, hogy volt olyan időszak, amikor három generáció élt a tanyán. Az itt élők megszokták a kitettséget, szívóssá váltak. A munka edzetté tette őket, a gyerekek pedig gyakorlatias emberekké nőtték ki magukat. István igazi parasztember, a szó tradício­nális értelmében. Azt mondja, hogy neki nem lehet kívánni „jó étvágyat”, mert, ha leül enni, örül, ha ehet valamit, „szép napot” sem, mert az Alföldön a nap mindig szép és „kellemes hétvégét” sem, mert a tanyán minden nap egyforma.

Úgy látja, hogy a tanyavilág elnéptelenedése megállt, manapság egyre több fiatal költözik ki tanyára az egészségesebb életmód és a városi ingatlanárak felszökése miatt.

Az aszályos Homokhátságon zömében mészben gazdag homoktalajon gazdálkodnak, de réti és szikes talajú 2-10 aranykoronás szántók is megtalálhatók. A homoki gyepek jellemzően szárazok, mégis ezen a területen folytat István legeltetéses állattartást, ami nem kis feladat. 1992-óta dolgozik egyéni vállalkozóként, és az évek során a szárazgazdálkodás, az exten­zifikált állattartás, a térségeken átívelő tanyás gazdálkodási modell bemutató üzemét alakította ki. A területen alternatív szárazságtűrő növényeket termeszt, melyek az aszályos időszakban is hoznak termést. 2002-ben benne volt a Homokhátság célprogramban, melynek keretében húszféle alternatív szárazságtűrő növényt próbáltak ki. Termelési kísérletekkel bebizonyították, hogy melyek azok a növények, amelyek a szárazságot nemcsak tűrik, elviselik, hanem termést is adnak. Ezek a növények jellemzően mélyen gyökereznek, és az aszályt elviselik.

Jelenleg a Homokhátság vízellátását nem lehet megoldani, ezért olyan növényeket kell termeszteni, amelyek tűrik a szárazságot és a megélhetést is valamilyen szinten biztosítják.

Ilyen például a homoki bab, a tarka koronafürt, köles, mohar, homoki lucerna, szemes cirok, tarackos fűfélék. „Az ősi fajták hozzászoktak a szárazsághoz – mondta – olyan növény- és állatfajták alakultak ki, amelyek a betegségeknek, kórokozóknak ellenállnak.” Saját bevallása szerint a legelő a mániája. „A gyepgazdálkodás nagyon egyszerű, de mégis bonyolult, mert ismerni kell a különböző gyeptársulásokat, az állat számára szükséges növényeket.” A legelő rendszeres ápolást igényel, amit vegyszeres gyomírtó nélkül, csak legeltetéssel és kaszálással oldanak meg.

István másik rögeszméje a tanyás gazdálkodás. A témában két innovációs díjat is nyert. Az egyik a már említett száraz körülmények között végzett környezetkímélő, legeltetéses állattartás, a másik a biológiai sokféleség megőrzését segítő válságkezelő gazdálkodási modell kiépítése a Homokhátságon, mely a tanyás gazdálkodást foglalja magába.

István azt vallja, hogy a tanya nemcsak gazdálkodásra alkalmas, hanem szellemi és lelki válságkezelésre, hagyományőrzésre is. Ebből az eszméből indult ki és István ötletei alapján nőtte ki magát a Tanyaszínház, mely igazi hagyományőrző közösségi értékforrássá vált és az évek során több száz nézőt vonzott. A repertoárban megtalálható többek között az Indul a Bakterház, a Mágnás Miska és a Ludas Matyi is. A színház kuriózumnak számít, hiszen az élő állatokkal tarkított előadásokon, olyan sajátos „paraszti” humorral fűszerezett helyi értékeket közvetítenek, amelyen a városi vendégek is önfeledten szórakoznak.

A tanyán is foglalkoznak falusi vendéglátással és ökoturizmussal is foglalkoznak. A Kákás-tanösvény kialakítása István ötlete volt, melyet a „Madárbarát kert” természetvédelmi egyesületi mozgalom segítségével valósítottak meg a táj változatos növény- és állatvilága miatt.

A Tanösvény a Tanyaszínháznál kezdődik és a Hun üst lelőhelyét megkerülve a Tanyamúzeumnál ér véget, hét állomást érintve. Minden állomáson egy-egy színes tábla ismerteti az adott élőhely jellegzetes faját, gazdaságát, művészeti, illetve történelmi örökségét. A Kákás-tanösvény vendégkönyve alapján, 2005 óta több mint háromezer turista látogatta meg a környéket, akik a túrázás mellett egy élő tanyasi gazdaság életébe is belekóstolhatnak.

István nemcsak gazdálkodásával, hanem innovatív gondolataival és aktív szerepvállalásával is támogatja a tanyasi életvitelt. Az ő ötlete alapján rendezi meg még ebben az évben a Bács-Kiskun megyei Agrárkamara a Tanyák Napját, amely először kistérségi, majd remélhetőleg országos rendezvény lesz. További elképzelési között szerepel az, hogy ki kellene alakítani a tanyák zöld pont rendszerét, ahol a tanyán élő gazdálkodó azért kaphatna támogatást, mert a környezetét, a legelőt és a földeket ápolja, ezáltal a szén-dioxid lekötést, vagyis a levegőtisztaságot szolgálja.

„A tanyán élő emberek értékőrzők és értékteremtők is, igyekeznek az utókorra szellemi terméket hagyni. Részemről úgy érzem, hogy ez elkészült.”

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/05 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép európai termésbecslésekkel

A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek vagy azok hiánya a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással - írja az OMSZ nemzetközi agrometeorológiai elemzésében.

Majorságot épít a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Mura mellett

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) 470 millió forintos európai uniós támogatással épít majorságot Letenye határában, a Mura mentén - tájékoztatta a nemzeti park az MTI-t.

Mindent kipróbálnak az ázsiai márványospoloska ellen

Ahogy az ázsiai márványospoloska meghonosodott az oregoni gyümölcsösökben, a termesztők sok új kérdéssel szembesültek. A keleti parti tanulságokat csak részben tudják hasznosítani az eltérő kultúrák és környezeti feltételek miatt. Ott nem termesztenek körtét és mogyorót, ami Oregonban fontos terménynek számít, és a poloska különösen kedveli.

Járványok szorításában

Napjainkban egyszerre kell megbirkóznunk humán- és állatjárványokkal. Előbbiek közül minket most elsősorban a koronavírus fertőzése állít komoly próbatétel elé, az állategészségügyi szakembereknek azonban időről időre meg kell küzdeniük olyan betegségekkel, amelyek adott esetben emberre is veszélyesek lehetnek.

Bécs a világ legzöldebb városa

Egy kanadai–amerikai tanácsadó cég, a Resonance Bécset választotta a világ legzöldebb városának. A nemzetközi Föld napja ötvenedik évfordulója alkalmából elkészített „The World’s 10 Greenest Cities 2020” vagyis a világ tíz legzöldebb városa 2020-ban című ranglistán több mint száz jelöltből választották ki a legjobb tízet.

Felszámolnák az „osztatlant” - Új földértékesítés és törvényjavaslat

Folytatódik az osztatlan közös földtulajdon felszámolására indított földértékesítési program – adta hírül nemrégiben az Agrárminisztérium. Eközben egy gyors, méltányos, átlátható rendszert hozna létre az osztatlan közös földtulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat, amely régi problémát igyekszik rendezni.

Amit eszel, azzá leszel!

Nagy volt a sürgés,forgás Bag település határában ahol szombatonként ezentúl Autós Termelői Piac fog működni! Az Alsó Galgamenti település nagy örömmel adott otthont ennek a lehetőségnek hiszen, mint Palya Zoltán polgármester elmondta, jó közlekedési lehetőségekkel rendelkezik a terület és ezentúl kiváló minőségű hazai termékeket kínáló őstermelőknek és kistermelőknek ad otthont minden szombaton.

Betonszövetes virágtartó készítése

Látványos, egyszerűen elkészíthető virágedényeket alkothatunk egy nagyon ötletes módszerrel. A dolog lényege: betonhabarcsba áztatunk törölközőt, amit egy vödrön, vagy virágcserépen hagyunk megkötni a megfelelő forma elérése érdekében. És kész…

"Robotkutya", mint a gazda leghűségesebb társa?

A "Spot" nevű, más területen már bizonyított robottal most egy új-zélandi techcég kísérletezik: egyebek mellett juhok terelésére kezdték el használni a "robotebet", melyben nagy lehetőségeket látnak.

Több milliárd eurót gyűjtenek össze Európa erdeiben

Erdei gombákat, bogyókat, csonthéjasokat és gyógynövényeket az európaiak egynegyede gyűjti az erőben, aminek piaci értéke évente megközelíti a 23,3 milliárd eurót. A legszorgalmasabban a lettek.