Back to top

Idén több árpa termett

Az őszi árpa 218 ezer hektáros termőterületének 90 százalékát már learatták, és bár a hektáronkénti 5,5 tonnás termésátlag kissé elmarad a tavalyitól, a termés a vetésterület növekedése miatt már meghaladja a 2018-ast, eddig 1,08 millió tonna került a raktárakba - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI érdeklődésére.

Fotó: MTI - Sóki Tamás
Őszi árpából a legmagasabb termésátlagokat Tolna megyéből jelentették 6,6 tonnával hektáronként, kiemelkedik még Vas megye 6,3 tonnával és Fejér megye 6,1 tonnával.

A minőség országosan változó - tették hozzá.

Az őszi búza aratása is felgyorsult az elmúlt héten, 19 százalékon áll a betakarítás, a 950 ezer hektárt kissé meghaladó termőterületből 176 ezer hektáron végeztek az aratással. Mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében nagy a szórás, az eddigi országos termésátlag hektáronként 5,25 tonna.

Az őszi káposztarepce vetésterülete idén 296 ezer hektárt tesz ki, amelynek 51 százalékán aratták le a termést. A termésátlagok nagyon változóak: Csongrád és Békés megyékből hektáronként 2,1 és 2,3 tonnás átlagokról, Tolna, Vas, Baranya és Fejér megyékből hektáronként 3,4 tonna feletti termésátlagokról számolnak be a gazdálkodók. Ez a szórás a különböző helyi időjárási jelenségektől, az agrotechnikai műveletek időzítésétől és a vetés idejétől is függ.

Az eddigi országos termésátlag megközelíti a hektáronkénti 2,9 tonnát.

A NAK kitért arra is, hogy a 84 ezer hektáros tritikálé és 30 ezer hektáros rozs termőterület 7-7 százalékát, a 24 ezer hektáros tavaszi árpa terület 6 százalékát, illetve a 20,5 ezer hektáros zab termőterület 2 százalékát takarították már be.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb burgonyára lesz szükség a jövőben?

Korlátozni kell a feldolgozásra szánt burgonya termesztési területét a jövőben, vagy új piacokat kell keresni az EU Copa-Cogeca szervezetének szakértői szerint.

Ellenőrzi a Nébih a biomassza-termelőket

2020 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a hivatal szakemberei.

Szalmán érlelt gyümölcsök - mediterrán különlegességek

A szalmabor itthon is ismert, főként olasz és spanyol borkülönlegesség, viszont a pár éve földrajzi eredetvédelmet nyert Melannurca Campana almáról kevesen hallhattak. Mindkét termék jellegzetessége, hogy a leszedett szőlőt, illetve almát szalmaágyon vagy más tiszta anyagon kiterítve tovább érlelik.

Csomagolóanyag kukoricából

Műanyagot helyettesítő anyag kifejlesztésén dolgoznak lengyel kutatók, amelynek fő összetevője a kukorica, és a kifejlesztett biopolimer egy év alatt teljesen lebomlik.

Téli madáretetés tudnivalói

A nyirkos, ködös ősz beköszöntével apró énekesmadaraink meghúzódva a fák és bokrok rejtekében, próbálják átvészelni a zord időjárást, amelyet a hamarosan érkező tél cúgja tetőz majd. Felelősségteljesen kell gondoskodnunk róluk és etetésükről, mert a hó és fagy lepte tájon alig találnak majd élelmet maguknak. A madáretetők kihelyezéséről és helyes használatukról szolgálunk néhány tanáccsal.

Helyes egyensúly, jobb termés: sokoldalú fenntarthatósági célok a BASF-nél

Négy pontban foglalta össze fenntarthatósági törekvéseit a BASF. Tavaly írták újra a cég mezőgazdasági stratégiáját, miután nemesítéssel és digitalizációval foglalkozó cégeket vásárolt meg a német nagyvállalat. Online sajtótájékoztatón a cég képviselői kiemelték: rendkívül összetett feladat az egészséges élelmiszerek megtermelése, amit innovatívan és a fenntarthatóság szem előtt tartásával lehet elérni.

A kukorica 80 százalékát betakarították Zala megyében

A 29 ezer hektáron termelt kukorica csaknem 80 százalékát betakarították Zala megyében, a hektáronkénti termésátlag 8,6 tonna - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

Újabb kártevő jelentkezett a mezőgazdaságban

Egyelőre még elég ritka fajnak számít, de a Szigetköz és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén kifejezetten gyakorivá vált egy bizonyos invazív emlősfaj, amely további terjeszkedése esetén a mezőgazdasági területekre és a hazai ökoszisztémára is nagy veszélyt jelenthet. A hódhoz méretben és kinézetre is hasonlító nutria alapvetően Dél-Amerikában őshonos.

Egyik parlamenti párt sem élt a módosítás lehetőségével

A WWF Magyarország szerint katasztrofális következményei lehetnek az új vízgazdálkodási törvényjavaslatnak. Nagy János, a jogszabályt előterjesztő Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára szerint ezzel szemben éppen most és ezzel a törvénnyel válik világossá és áttekinthetővé a hazai vízhasználati helyzet.

Országszerte fagyok jönnek

Bár az elmúlt egy hét során az ország nagy részén nem sok csapadék hullott, inkább csak szitálás, illetve gyenge eső fordult elő, de a talajok nem sokat száradtak, szikkadtak, továbbra is igen sáros felszín nehezíti a mezőgazdasági munkákat a keleti országrészben, és a Dunántúlon is többfelé.