Back to top

A vikingek kivágták, a modern ember visszaülteti az izlandi erdőket

Mielőtt a vikingek elfoglalták volna Izlandot, a szigetet sűrű erdő borította. A harcosok azonban kopár sivataggá változtatták, és most egy nemzet küzd azért, hogy újra bezöldítsék.

Európa legkevésbé erdősült országa Izland. Valóban kevés a fával borított terület, és ezek életkora is igen alacsony, így a helyiek gyakran viccelődnek azzal, hogy

ha eltévednek az erdőben, elég csak felállniuk és máris kitalálnak.

Nem volt ez mindig így. Amikor a kilencedik század végén a vikingek felkerekedtek, és Norvégiából a lakatlan észak-atlanti szigetre vetődtek, annak több mint negyedét erdő – főként nyírek – borította. Egy évszázad sem kellett hozzá, hogy a letelepedők ennek 97 százalékát kivágják, mivel szükségük volt a faanyagra a házépítéshez, a területre pedig a legeltetéshez.

Az erdőtelepítés azonban az éghajlat és az aktív vulkánok miatt nem olyan egyszerű: egyrészt a szélsőséges időjárás, másrészt a talajt időről-időre beborító lávafolyamok és vulkáni hamu nehezíti a csemeték megmaradását.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2015-ös jelentése szerint

jelenleg a sziget felszínének 0,5 százalékát borítják erdők.

Fák hiányában nincs más vegetáció, mely megvédené a talajt az eróziótól, tárolná a vizet, így hiába az ország északi fekvése, az elsivatagosodás így óriási méreteket ölt.

Az újraerdősítés már az 1950-es évek óta zajlik, és különösen az 1990-es évek óta sikerült a sziklás felszínt kicsit zöldíteni, a munkálatok pedig folyamatosan zajlanak. Hafnarsandurban, Izland 6000 hektáros bazalttal és fekete homokkal borított területén a hatóságok az Izlandi Erdészeti Szolgálatot bízták meg azzal, hogy a holdbéli tájat erdővé változtassák.

„Ez ma az egyik leginkább erodált talajú területe Izlandnak” – mondta el Hreinn Oskarsson, a szolgálat stratégiai vezetője.

Segítség az idegenhonos fajoktól

Egy finn eredetű, cső alakú ültető eszközzel, a piros színű „potti-putkival” felfegyverkezve Oskarsson csavarttűjű fenyő és Sztika luc csemetéket ültet Thorlakshofn város közelében. A két észak-amerikai örökzöld fafaj segítségével remélik, hogy megállíthatják a várost rendszeresen fenyegető porviharokat.

„Az újraerdősítési projekt célja, hogy stabilizáljuk a talajt” – tette hozzá Oskarsson.

A Reykjavik fölött őrködő hegy, az Esja lábánál fekszik Mogilsa, ahol az Izlandi Erdészeti Szolgálat kutatóközpontja található. Emellett található egy 50 éves ültetett erdő, melyben az idegenhonos fák együtt növekszenek Izland egyetlen őshonos fafajával, a nyírrel.

Annak ellenére, hogy a nyír az egyetlen honos faj, mely alkalmazkodott a talajviszonyokhoz, az erdőtelepítések mégis több más fafajt részesítenek előnyben. Adalsteinn Sigurgeirsson, a szolgálat igazgatóhelyettese szerint ennek az az oka, hogy a nyír nem egy „produktív faj”.

„Ha más célokat is meg akarunk valósítani, mint a gyors szénmegkötés vagy a faanyag előállítás, akkor többre van szükségünk, mint az egyetlen őshonos fajból álló monokultúrák.”

Ahogy nőnek a fák

Több tucat faiskolát hoztak létre országszerte, hogy segítsék az ország újraerdősítését.

Kvistarban, Reykjaviktól 100 kilométerre évente 900 ezer fenyő és nyárfacsemetét nevelnek.

„Eredetileg Alaszkából érkeztek, de mára már saját 30, 40, 50 éves fáink vannak, melyekről szaporítóanyagot gyűjthetünk” – mondta az 56 éves kertész, Holmfridur Geirsdottir, aki saját üvegházat tart fent.

A fiatal fákat három hónapig nevelik üvegházban, mielőtt kikerülnének. Mivel az Izlandi talaj nitrogéntartalma alacsony, a fejlődésük igen lassú. Az itteni fák növekedési rátája mindössze tizede az amazonasi esőerdőkben élő társaikénak.

Klíma-paradoxon

Az izlandi kormány 2018 szeptemberében nyilvánosságra hozott klíma akciótervében az erdősítést jelölte meg prioritásnak.

Ebben leírják, hogy a fák szénmegkötése az ország egyik legfontosabb fegyvere a klímaváltozás elleni harcban. Paradox módon azonban pont a felmelegedés az, ami segíti ezeknek a fáknak a növekedését.

„Ami a leginkább hátráltatta az erdők növekedését eddig, az az alacsony hőmérséklet és a hideg nyarak voltak. Ez azonban a klímával változik” – mondta a szolgálat igazgatóhelyettese, Sigurgeirsson. –

„A melegedésnek köszönhetően a fák növekedése gyorsul, ezzel pedig gyorsabban kötik meg a széndioxidot.”

2015 óta 3-4 millió facsemetét ültettek el Izlandon, mely 1000 hektárnyi erdőnek felel meg. Ez azonban egy apró csepp a tengerben ahhoz képest, hogy ugyanezen időszakban Kína hét millió hektárnyi erdőt ültetett.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bőgésre kész a fegyverzet

A szarvas agancsának ciklikus fejlődése egyedülálló folyamat a természetben. Hiszen az évenként lehullajtott majd újranövesztett agancs kiemelkedő példája egy „szerv” teljes regenerálódásának. A gímbika mintegy 100-120 nap leforgása alatt építi (rakja) fel az akár 14-17 kilogrammos fejdíszét. Ez megközelítőleg napi 1-2 centiméteres növekedést jelent ágvégenként.

Középvezetőket nevelnek

Gondoskodó, emberközpontú iskola a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium. Az alföldi, több mint 60 éves intézmény szellemiségében ott gyökerezik a selmecbányai közösségi érzés, amely megérinti az odajáró diákokat, valamint értékre, hagyományőrzésre, a természet és a közösség tiszteletére nevel.

Ők a világ leggyorsabb madarai

Hihetetlennek hangzik, de a szirti sas elérheti a 320 km/óra sebességet. A vándorsólyom pedig még ennél is gyorsabban tud repülni.

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

842 ezer forintot dobnak a kukába

Évente mintegy 2,8 tonna élelmiszert, azaz 842 ezer forintnak megfelelő táplálékot dob ki egy átlagos amerikai egy friss felmérés szerint. A megdöbbentő adatok nem csak a fejlett világra jellemzőek: más-más okokból, de az egész világon jelentős a pazarlás.

Megújítva vehették birtokba a XIX. kerület lakói a Kúttói-parkerdőt

Parkerdővé alakították a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti erdőterületet. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a XIX. kerületi önkormányzat együttműködésében megvalósuló fejlesztés során sportpályákat, futókört, erdei edzőparkot és játszóteret, valamint kutyafuttatót létesítettek.

Az agrárminiszter nagyra tartja a fűszerpaprika-termelők munkáját

A Kalocsai Érsekkertben lenyűgöző látvány és fergeteges hangulat fogadta a XXX. Kalocsai Paprikafesztiválra látogatókat, paprikafüzérekkel, népművészeti és néptáncbemutatóval, vásári árusokkal, játszótérrel és koncertekkel. A kiállítói pavilonokban fűszerpaprikafajták és -termékek széles választékát mutatták be.

Minden tenyérlenyomat egy fával gazdagítja az erdőt

Nem szabad veszni hagyni az erdőket, fel kell készíteni őket a környezeti kihívásokra és törekedni kell a fával borított terület növelésére - hangsúlyozta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár a 700 gyermeket fogadó IV. Erdővarázs Családi Napján.

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Örökbe fogadna egy darabka erdőt? Pár száz forintból már lehet saját csemetéje

Közösségi kertek után közösségi erdők is „kinőhetnek a földből”, és már néhány száz forinttal is hozzájárulhat bárki a szép és hasznos küldetéshez. Az első projekt Nógrád megyében, Csécsén valósul meg, novemberben már ültetik is a fákat.