Back to top

A vikingek kivágták, a modern ember visszaülteti az izlandi erdőket

Mielőtt a vikingek elfoglalták volna Izlandot, a szigetet sűrű erdő borította. A harcosok azonban kopár sivataggá változtatták, és most egy nemzet küzd azért, hogy újra bezöldítsék.

Európa legkevésbé erdősült országa Izland. Valóban kevés a fával borított terület, és ezek életkora is igen alacsony, így a helyiek gyakran viccelődnek azzal, hogy

ha eltévednek az erdőben, elég csak felállniuk és máris kitalálnak.

Nem volt ez mindig így. Amikor a kilencedik század végén a vikingek felkerekedtek, és Norvégiából a lakatlan észak-atlanti szigetre vetődtek, annak több mint negyedét erdő – főként nyírek – borította. Egy évszázad sem kellett hozzá, hogy a letelepedők ennek 97 százalékát kivágják, mivel szükségük volt a faanyagra a házépítéshez, a területre pedig a legeltetéshez.

Az erdőtelepítés azonban az éghajlat és az aktív vulkánok miatt nem olyan egyszerű: egyrészt a szélsőséges időjárás, másrészt a talajt időről-időre beborító lávafolyamok és vulkáni hamu nehezíti a csemeték megmaradását.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2015-ös jelentése szerint

jelenleg a sziget felszínének 0,5 százalékát borítják erdők.

Fák hiányában nincs más vegetáció, mely megvédené a talajt az eróziótól, tárolná a vizet, így hiába az ország északi fekvése, az elsivatagosodás így óriási méreteket ölt.

Az újraerdősítés már az 1950-es évek óta zajlik, és különösen az 1990-es évek óta sikerült a sziklás felszínt kicsit zöldíteni, a munkálatok pedig folyamatosan zajlanak. Hafnarsandurban, Izland 6000 hektáros bazalttal és fekete homokkal borított területén a hatóságok az Izlandi Erdészeti Szolgálatot bízták meg azzal, hogy a holdbéli tájat erdővé változtassák.

„Ez ma az egyik leginkább erodált talajú területe Izlandnak” – mondta el Hreinn Oskarsson, a szolgálat stratégiai vezetője.

Segítség az idegenhonos fajoktól

Egy finn eredetű, cső alakú ültető eszközzel, a piros színű „potti-putkival” felfegyverkezve Oskarsson csavarttűjű fenyő és Sztika luc csemetéket ültet Thorlakshofn város közelében. A két észak-amerikai örökzöld fafaj segítségével remélik, hogy megállíthatják a várost rendszeresen fenyegető porviharokat.

„Az újraerdősítési projekt célja, hogy stabilizáljuk a talajt” – tette hozzá Oskarsson.

A Reykjavik fölött őrködő hegy, az Esja lábánál fekszik Mogilsa, ahol az Izlandi Erdészeti Szolgálat kutatóközpontja található. Emellett található egy 50 éves ültetett erdő, melyben az idegenhonos fák együtt növekszenek Izland egyetlen őshonos fafajával, a nyírrel.

Annak ellenére, hogy a nyír az egyetlen honos faj, mely alkalmazkodott a talajviszonyokhoz, az erdőtelepítések mégis több más fafajt részesítenek előnyben. Adalsteinn Sigurgeirsson, a szolgálat igazgatóhelyettese szerint ennek az az oka, hogy a nyír nem egy „produktív faj”.

„Ha más célokat is meg akarunk valósítani, mint a gyors szénmegkötés vagy a faanyag előállítás, akkor többre van szükségünk, mint az egyetlen őshonos fajból álló monokultúrák.”

Ahogy nőnek a fák

Több tucat faiskolát hoztak létre országszerte, hogy segítsék az ország újraerdősítését.

Kvistarban, Reykjaviktól 100 kilométerre évente 900 ezer fenyő és nyárfacsemetét nevelnek.

„Eredetileg Alaszkából érkeztek, de mára már saját 30, 40, 50 éves fáink vannak, melyekről szaporítóanyagot gyűjthetünk” – mondta az 56 éves kertész, Holmfridur Geirsdottir, aki saját üvegházat tart fent.

A fiatal fákat három hónapig nevelik üvegházban, mielőtt kikerülnének. Mivel az Izlandi talaj nitrogéntartalma alacsony, a fejlődésük igen lassú. Az itteni fák növekedési rátája mindössze tizede az amazonasi esőerdőkben élő társaikénak.

Klíma-paradoxon

Az izlandi kormány 2018 szeptemberében nyilvánosságra hozott klíma akciótervében az erdősítést jelölte meg prioritásnak.

Ebben leírják, hogy a fák szénmegkötése az ország egyik legfontosabb fegyvere a klímaváltozás elleni harcban. Paradox módon azonban pont a felmelegedés az, ami segíti ezeknek a fáknak a növekedését.

„Ami a leginkább hátráltatta az erdők növekedését eddig, az az alacsony hőmérséklet és a hideg nyarak voltak. Ez azonban a klímával változik” – mondta a szolgálat igazgatóhelyettese, Sigurgeirsson. –

„A melegedésnek köszönhetően a fák növekedése gyorsul, ezzel pedig gyorsabban kötik meg a széndioxidot.”

2015 óta 3-4 millió facsemetét ültettek el Izlandon, mely 1000 hektárnyi erdőnek felel meg. Ez azonban egy apró csepp a tengerben ahhoz képest, hogy ugyanezen időszakban Kína hét millió hektárnyi erdőt ültetett.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pórul járnak, akik szarvast szelídítenek

Gyönyörűek a szarvasok, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy vadon élő állatok. Ha finom étellel szelídítjük őket, nekik és magunknak is árthatunk.

A tölgy a kulcs az élethez

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.

Napsütésből hóesésbe Soholláron

Míg előző délután plusz 18 fokban sétáltunk a Zalaerdő Zrt. Sohollári Vadászházának parkjában, másnap már nehéz hópelyhek zuhogtak a a vidékre. A sűrű hóesés pillanatok alatt téli tájjá varázsolta a február végi tavaszt.

Különleges programokkal népszerűsítik a barlangokat márciusban

Idén is megrendezik a barlangok hónapját márciusban, a kampány ideje alatt kedvezményes jegyárakkal, különleges programokkal várják az érdeklődőket a nemzeti parkok - mondta el Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Baranya megyei Abaligeten, a programsorozat szerdai megnyitóján.

Elhagyott otthonunk

A vadászatba vagy beleszületik valaki, vagy nem. Ritka kivétel, ha nincs semmilyen kötödése az illetőnek a vadászathoz (rokoni szál, baráti, ismerősi kapcsolat), mégis ambíciót és érdeklődést érez a vadászat iránt. De ugye a kivétel erősíti a szabályt! Aki vadászcsaládban nő fel, annak egyenes út vezet az erdőbe, anyatejjel szívja magába a természet, a vad szeretetét és tiszteletét.

Két-három héttel korábban elindulhat a biológiai tavasz

A bogyós gyümölcsök rügye már duzzad, és van olyan gazda, aki azt mesélte, hogy a napos, szélárnyékos, déli lejtőn lévő szőlőjében a szőlőfajták egy része már könnyezik. Ez pedig csak akkor történik meg, ha a talaj hőmérséklete 8-10 C-foknál melegebb már. A gazdák aggódnak, vajon lesz-e ennek böjtje?

Áll a bál: tiltakoznak a napelemfarm építése ellen

Heves viták és furcsa ellentmondások övezik azt a projektet, mely ha zöld utat kap, egy 80 hektár alapterületű napelemfarm épül majd meg egy délnyugat-angliai faluban, Longburtonban. A tiltakozók szerint a beruházás mögött álló cég ökológiai vandalizmusra készül, a cég képviselői azonban épp az ellentettjét állítják.

Negyvenhatezer éves madarat találtak

Szibériában egy negyvenhatezer éves megfagyott madár tetemére bukkantak. A kutatók által végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a jégkorszaki állat egy havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) volt.

Erdei apróság lett az Év Vadvirága az idén

Az idén Év Vadvirága a nemes májvirág (Hepatica nobilis) lett, a szavazatok több mint felével győzedelmeskedett a báránypirosító (Alkanna tinctoria) és a kövér daravirág (Draba lasiocarpa) előtt. Hazánkban őshonos növényfaj, de ritkán találkozhatunk vele, noha egyes élőhelyein nagy telepeket alkot. Többféle kerti változatát nemesítették ki.

Újabb 7 milliárd forint támogatás erdők létesítésére

A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott döntést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd forintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat ellátására fordíthatják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az erdőtelepítéseknek.