Back to top

Összehangolt kutatás a mezőgazdaságban

Több, mint 452 millió forint támogatást kap a Szent istván Egyetem (SZIE) három nyertes projektje a Tématerületi Kiválósági Program keretében. A szőlő- és borágazat változó környezethez való alkalmazkodását, a mikroszennyezők környezeti körforgásának feltárását, valamint az agráriumban megjelenő veszélyforrások azonosítását előmozdító kutatás-fejlesztésre összpontosít a SZIE.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) első ízben írt ki pályázatot a Tématerületi Kiválósági Program keretei között, melynek legfontosabb célja a felsőoktatási intézmények, állam által alapított kutatóintézetek és akadémiai kutatóintézetek hatékony és eredményes szakmai munkájának biztosításához szükséges támogatási rendszer kialakítása. További cél a rendelkezésre álló pénzügyi keret szakmai kiválóságra építő célzott forrásmegosztásának a biztosítása, az intézmények számára kiszámítható és fenntartható finanszírozási rendszer keretfeltételeinek a kialakítása. A program az „Innováció a versenyképességért”; „Tudomány a jövőnkért”; „Nemzedékek életkilátásai” kihívásokra keresi a választ.

A Szent István Egyetem 6 tématerületen adott be pályázatot, és végül 3 tématerülettel 452 millió Ft-os összeggel,

óriási szakmai és tudományos elismerésként bekerült a 26 nyertes egyetem és állami kutatóintézet közé, amelyek összesen 55 tématerületen mintegy 14,6 Mrd forint értékben kaptak támogatást. A program célja – folytatta –, hogy az intézmények olyan típusú innovációs tevékenységet végezzenek, amelyben összerendezhetik saját kapacitásukat egy-egy nagyobb tématerület mentén, továbbá minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a vállalkozásokkal a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása érdekében.

Szabó István és Palkovics László a kutatás társadalmi fontosságát hangsúlyozta
Fotó: viniczai

„Az agrárium a magyar gazdaság stratégiai fontosságú ágazata,

az agrárinformatikai fejlesztésekben pedig különösen nagy potenciál rejtőzik. Ezért nagy a valószínűsége, hogy a Szent István Egyetem támogatott projektjei nem csak társadalmi szempontból lesznek hasznosak, hanem piaci sikereket is elérnek”– magyarázta a csütörtöki sajtótájékoztatón Szabó István. Az NKFIH elnökhelyettese kiemelte, a három nyertes pályázat között található az „Antropogén eredetű mikroszennyezők körforgása az ökológiai hálózatban: a környezeti folyamatok feltárása és modellezése a Balaton vízgyűjtőjén” című program, a „Civilizációs eredetű veszélyek azonosítása és kezelése a létfontosságú rendszerek biztonságának növelése érdekében, különös tekintettel a dróntechnikai és szenzortechnológiai fejlesztésekre, valamint a vízbiztonsági és hidrotoxikológiai kutatásokra” kutatási terv, míg a harmadik a klímaváltozás hatására egyre kockázatosabbá váló szőlőtermesztés fenntarthatóságára fókuszál.

A program célja – hangsúlyozta Szabó István –, hogy az intézmények olyan típusú innovációs tevékenységet végezzenek, amelyben összerendezhetik saját kapacitásukat egy-egy nagyobb tématerület mentén, továbbá minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a vállalkozásokkal a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása érdekében.

Palkovics László, az egyetem rektora kiemelte:

három olyan tématerület kutatásához nyertek támogatást, amelyek az eddigieknél markánsabb válaszokat adnak a természeti, társadalmi kihívásokra, továbbá gazdasági hasznot is hozhatnak az országnak.

Az egyik ilyen a létfontosságú rendszerekre, a vízre leselkedő civilizációs eredetű veszélyek azonosítása a többi közt dróntechnikával és szenzortechnológiával, illetve ez utóbbiak fejlesztése. A másik téma a Balaton és a tó vízgyűjtő területének vizsgálata, a szennyezés élő szervezetekre, például a halakra gyakorolt hatása, a harmadik pedig a klímaváltozás hatása a szőlőtermesztésre. A megszokott termesztéstechnológia ugyanis nincs felkészülve a szélsőségessé váló időjárásra, az alkalmazott fajták pedig sokszor rosszul tolerálják az aszályos időszakokat, az extrém csapadékmennyiséget és az évről évre megjelenő új kórokozókat és kártevőket. A biztonságos társadalom és környezet számára a környezetterhelés csökkentése, az élelmiszerbiztonság kérdése, a peszticidek visszavonása és a fogyasztói igények változása új irányvonalak kialakítását sürgeti, melyhez a legkorszerűbb technológiákra, kiemelkedő szaktudásra és innovatív fajtaválasztásra van szükség.

A tájékoztatót az egyetem Borászati Tanszékénak bemutatása követte, melyen részt vett Palkovics László, Kovács István és Sárdy Diana tanszékvezető, rektor
Fotó: viniczai

A rektor hangsúlyozta, hogy az egyetemen elért kutatási eredmények rögtön beépülnek a tananyagba, illetve hasznosíthatók a nemzetgazdaságban.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az olaj, ami javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében

Érdemes hozzáadni az étrendünkhöz ezt az olajat. Egy új kutatás megerősítette, hogy javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében.

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Hungaria Rosé pezsgő a tíz legjobb között a világon

Dijonban rendezik a pezsgők és habzóborok világversenyét, az Effervescents du Monde-ot, ahol az idén 22 ország 564 buborékos tétele csapott össze. Hatalmas siker, hogy a Törley Pezsgőpincészet egyik legfiatalabb terméke, a Hungaria Rosé Extra Dry nemcsak aranyérmet szerzett, hanem bejutott a tíz legjobb tétel közé.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

A boldog borász és az ő boldog szőlői

Sajtótájékoztató keretében 2019. december 5-én 12 órakor, hirdették ki a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés nyertesét. A Magyar Bor Akadémia által gondozott „Év Bortermelője Magyarországon” cím nem egy bor kiváló minőségének elismerése, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

A leginnovatívabb cégeknek adnak teret

A kutatás és fejlesztés terén úttörő szerepet betöltő vállalkozásokat keresik az immáron 28. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat révén. Az idei kiírás ismertetésén elhangzott, jövőre az állam 32 milliárd forinttal több forrást biztosít majd K+F programokra.

Magyar kiállítók, nemzetközi sikerek - Agritechnica 2019

November 16-án ért véget az idei Agritechnica Hannoverben. A 2820 kiállító és a 450 ezer látogató (ebből több mint 130 ezer külföldi) egyértelműen bizonyítja, hogy a mezőgazdasági technológiát bemutató nemzetközi kiállítások közül ez a rangos szakmai esemény a legnagyobb a világon.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.