Back to top

Szibériában 753 ezer hektáron fékezték meg az erdőtüzet

Négy nap alatt 753 ezer hektárnyi erdőtüzet oltottak el Szibériában - közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai tájékoztatás szerint a légierő Il-76-os repülőit 94, Mi-8-as helikoptereit pedig 153 alkalommal vetették be.

Az oltás a legnagyobb intenzitással vasárnap folyt, amikor a Krasznojarszki területen és Irkutszk megyében 303 ezer hektáron sikerült elfojtani a lángokat és 56 tűzfészket oltottak el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán rendelte el, hogy a fegyveres erők is vegyenek részt a mintegy 3 millió hektáron pusztító erdőtüzek oltásában, amelyek miatt négy régióban - Burjátföldön, Jakutföldön, a Krasznojarszki területen és Irkutszk megyében - hirdettek ki rendkívüli állapotot.

Az orosz hidrometeorológiai szolgálat előrejelzése szerint a tűzvész sújtotta területen az elkövetkező napokban is a helyi normánál melegebb, tűzveszélyes marad az időjárás.

100 évre lesz szükség a regenerálódáshoz

Az orosz tudósok szerint a fenyők és lombos fák 60-70 év alatt válnak felnőtt növényekké, ám Szibéria északi részén, Jakutföldön és az Evenki Autonóm Körzetben ehhez legkevesebb 100 év szükséges.

"Ezért a tajga jelenleg erdőtüzek által sújtott északi részének lehet, hogy egy évszázad sem lesz elegendő (a regenerálódáshoz)" - idézte az Interfax hírügynökség Alekszandr Brjuhanovot, a KNC erdei tűztani laboratóriumának szakértőjét.

A KNC közleményében rámutatott, hogy

miközben a szibériai fenyő- és lombos erdőkben korábban 20-50 éves időközönként történtek tüzek, a mocsaras területeken található erdők pedig 100-150 évenként égtek le, addig a klímaváltozás miatt az eredőtüzek közötti szünet mindössze 5-15 évre rövidült le.

Az orosz Távol-Keleten és Szibériában pusztító erdőtüzek több mint 3 millió hektárt érintenek, a tüzek füstje 800 orosz település és a mongol főváros mellett elérte Alaszkát és Kanada nyugati partvidékét. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán rendelte el, hogy a hadsereget is vessék be a védekezésben. Amerikai hivatali partnere, Donald Trump ugyanezen a napon felkínálta az Egyesült Államok segítségét az oltáshoz.

Eközben az esőzések az orosz távol-keleti Amur-medencében Blagovescsenszk és Habarovszk környékén áradással fenyegetnek.

Makszim Jakovenko, az orosz hidrometeorológiai szolgálat (Roszgitromet) vezetője pénteken közölte, hogy 37 orosz település már most víz alatt áll.

Rámutatott, hogy a helyzet várhatóan tovább romlik majd, mert a szomszédos kínai tartományokból - ahol rendkívüli állapotot hirdettek, ki és egymillió embert telepítettek ki - újabb árhullám érkezik majd az Amur vízgyűjtő területére.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Aggasztóan gyorsan halnak ki növényfajok

Az emberi tevékenység hatására igen gyorsan tűnnek el fajok a Föld színéről… Az elmúlt 250 évben 571 vadon élő növényfaj pusztult ki bolygónkon. Ez a szám kétszerese a kipusztult állatfajokénak (emlős, madár, kétéltű). Napjainkban ötszázszor olyan gyors a növényfajok kihalása, mint az iparosodás előtt volt…

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.