Back to top

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Lassan 100 éve lesz, hogy rendeletek tiltják a szaporításukat, házikertjeinkben mégis rendre felbukkannak, a piacokon is keresik ősszel a csemegeszőlő-fogyasztók (sőt e sorok írója tavaly csodálkozott rá ízükkel töltött, kelt tésztás párnácskákra is). Sokan tehát mégis szeretik, ragaszkodnak hozzájuk. A történetük, külsejük, termesztési sajátosságaik bemutatása talán közelebb visz hosszú távú hírnevük megértéséhez.

Amikor a Földet jégkorszakok sújtották, a hideg nemcsak az állat-, de a növényfajokat is menekülésre kényszerítette. Ha nem is a lábasjószágokhoz hasonló sebességgel, de a növények is dél felé húzódtak az eljegesedés elől.

Az ellenálló képességük jobb, mint az európai fajtáké
Az ellenálló képességük jobb, mint az európai fajtáké

Európában ennek útját állták a kiterjedt kelet-nyugati irányú hegységek, ami sok növényfaj (köztük jónéhány szőlőfaj is) vesztét is jelentette.

Észak-Amerikában a hegyek észak-déli vonulatai mentén több eséllyel vészelhették át a lehűlést az egyes fajok. Ennek a földrajzi különbségnek is betudható, hogy a tengeren túl jóval több Vitis-faj kúszik a fák lombjára. Az emberi kíváncsiság és gyűjtőszenvedély, valamint a ragaszkodás az őshaza terményeihez hamar megindította Amerika és Európa között a növények cseréjét. A telepesek már a 16. századtól próbáltak ültetvényeket létesíteni az Újvilágban. A 17. századból pedig vannak feljegyzések, miszerint díszkertekben már jelen vannak amerikai Vitis-fajok, köztük a labrusca is. A bajok a 19. században kezdődtek.

A lisztharmat felbukkanásával megjelent az igény a termő fajták ellenálló képességére, erre tűnt alkalmasnak a rókaszőlő, így megkezdődött a vizsgálata, terjedése Európában.

Tudta?

Aranyló őszi lomb
Aranyló őszi lomb
A direkttermők fontos közös sajátossága, hogy mind a Vitis labrusca faj leszármazottai. Legszembetűnőbb külsőségük a bogyószíntől független sárga őszi lombozatuk. Ha valahol kéklő fürtöket látunk a gyönyörű, aranyló őszi lomb árnyékából előbukkanni, bátran kijelenthetjük: ez csak valami régi direkttermő lehet. Másik morfológiai hasonlóságuk már „bensőségesebb” jellegű. Terméseik ugyan kékek (Othello, Izabella) és sárgák (Noah, Fehér Delaware) is lehetnek, de a bogyók közös sajátossága a kocsonyás hús és a jellegzetes labrusca-íz. Ez a markáns karakter igen megosztó tulajdonság, sokak szerint még a lehetőségét is kizárja minőségi borokban való felhasználásuknak, míg mások éppen ezt keresik csemegéjükben.

Az Othelloban sok a színanyag, még a bogyóecset is piroslik
Az Othelloban sok a színanyag, még a bogyóecset is piroslik
Ez szabadította az újabb vészt az Óvilágra, hiszen elvileg a kontinensnyi pusztulást kiváltó filoxéra (szőlőgyökértetű) Vitis labrusca vesszőkön utazott át az Atlanti-óceánon, majd tarolta le az itteni ültetvényeket. Ekkor kezdődött meg a védekezési módok kidolgozása (szénkénegezés, árasztás), amelyek közül az alanyra oltás és a homoktalajok betelepítése bizonyult a leghatékonyabbnak.

A szaktudást igénylő oltványkészítés mellett viszont óriási szerephez juthattak azok az amerikai eredetű fajták is, amelyek rezisztenciájuk mellett termést is hoztak. Így kezdhette meg európai szereplését a direkttermők fajtaköre. Kontrollálhatatlan terjedésük, gyenge minőségük hamar tiltólistára tette őket, az 1920-as években (amikor ültetvényeink ötödét uralták) már rendeleti szabályozás született visszaszorításukra. Könnyű termeszthetőségük azonban hozzájárult, hogy egyes adatok szerint még az 1960-as években is a szaporítás több mint tizedét tették ki.

A filoxéravész utáni terjedésük fő mozgatórugója gyökerük ellenálló képessége és egyszerű termesztésük volt.

Rezisztenciájuk azonban minden tekintetben jelentősen elmarad alanyfajtáinktól és a később nemesített hibridekétől is. Gombás betegségekkel szembeni érzékenységükben egyéni különbségek is felfedezhetők.

A napperzselés ellen még az Izabella sem védett
A napperzselés ellen még az Izabella sem védett

Rothadásnak rendre ellenállnak, többségükben peronoszpórával szemben is toleránsak. A lisztharmat viszont veszélyeztetheti Othello-tőkéinket, ráadásul a hagyományos kéntartalmú szerek (a köszmétéhez hasonlóan) meg is perzselik a lombozatát.

Ha permetezés nélküli lugast szeretnénk nevelni, amelyről ízes csemegeszőlőt ehetünk, létezik jobb választás (Fanny, Eszter, Teréz). Ha még némi rozét is szeretnénk készíteni a reszliből, akkor is lehet más választásunk (Nero). Ha számítunk a korai első és egy kései másodtermésre, akkor sem a direkttermők a mi fajtáink (Zalagyöngye). De ha egyszerűen szeretjük az Izabella illatosságát vagy nem tudunk ellenállni az Othello markáns zamatának, bátran ültessünk pár tőkét házikertünkbe.

A tiltás alapvetően árutermelő ültetvényekre szól. Ez persze nem oldja meg a szaporítóanyag kérdését. De megnyugtatásul leírhatom, ha rezisztenciájuk el is marad az alanyfajtákétól, azért a direkttermőknél még működik a dugványozás.

Aki gyökeres szaporítóanyagot szeretne, annak is szolgálhatunk jó hírrel. Áruforgalomba kerülő bor csak borszőlőfajtaként kategorizált szőlőből készülhet, ez a direkttermők, elsősorban a piacokon keresett Othello szempontjából szerencsés kiskapu lehet. Csemegeszőlőként talán bekerülhet így a fajtajegyzékbe, és előbb-utóbb a szaporítóanyaga is hozzáférhető lehet.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Vince nap a balatonlellei Kishegyen

Január 22-e, Vince napja különösen jeles nap a borászok életében, ugyanis ezen a napon jósolják meg az adott évben várható termést. A hagyományt a lellei Kishegyen is tartják szombaton, ahol vesszőt és mangalicát is vágnak.

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.

Az éghajlatváltozás lesz a Grüne Woche 2020 fő témája

A fenntarthatóság, a természeti erőforrások megőrzése és a környezetbarát termelési módszerek lesznek a leginkább terítéken a világ vezető mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárán. Még meg sem nyílt a kiállítás, máris rekordok születtek: 72 országból több mint 1800 kiállító mutatja be termékeit. A partnerország idén Horvátország, amely „A mezőgazdaság kultúráját” viszi el Berlinbe.

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.

Francia ötletek - mi is használhatjuk

A francia vasúti dolgozók hetekig elhúzódó sztrájkja ellenére sokakat vonz a 34. SIVAL nemzetközi kertészeti kiállítás Angers-ban. A korábbi évekhez képest 4000 négyzetméterrel nagyobb területen mintegy 700 cég vonultatja föl termékeit, szolgáltatásait. Nem meglepően, ezen a kiállításon is az innováció van a középpontban, a kapcsolódó fórumokon pedig központi téma a klímaváltozás.