Back to top

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Lassan 100 éve lesz, hogy rendeletek tiltják a szaporításukat, házikertjeinkben mégis rendre felbukkannak, a piacokon is keresik ősszel a csemegeszőlő-fogyasztók (sőt e sorok írója tavaly csodálkozott rá ízükkel töltött, kelt tésztás párnácskákra is). Sokan tehát mégis szeretik, ragaszkodnak hozzájuk. A történetük, külsejük, termesztési sajátosságaik bemutatása talán közelebb visz hosszú távú hírnevük megértéséhez.

Amikor a Földet jégkorszakok sújtották, a hideg nemcsak az állat-, de a növényfajokat is menekülésre kényszerítette. Ha nem is a lábasjószágokhoz hasonló sebességgel, de a növények is dél felé húzódtak az eljegesedés elől.

Az ellenálló képességük jobb, mint az európai fajtáké
Az ellenálló képességük jobb, mint az európai fajtáké

Európában ennek útját állták a kiterjedt kelet-nyugati irányú hegységek, ami sok növényfaj (köztük jónéhány szőlőfaj is) vesztét is jelentette.

Észak-Amerikában a hegyek észak-déli vonulatai mentén több eséllyel vészelhették át a lehűlést az egyes fajok. Ennek a földrajzi különbségnek is betudható, hogy a tengeren túl jóval több Vitis-faj kúszik a fák lombjára. Az emberi kíváncsiság és gyűjtőszenvedély, valamint a ragaszkodás az őshaza terményeihez hamar megindította Amerika és Európa között a növények cseréjét. A telepesek már a 16. századtól próbáltak ültetvényeket létesíteni az Újvilágban. A 17. századból pedig vannak feljegyzések, miszerint díszkertekben már jelen vannak amerikai Vitis-fajok, köztük a labrusca is. A bajok a 19. században kezdődtek.

A lisztharmat felbukkanásával megjelent az igény a termő fajták ellenálló képességére, erre tűnt alkalmasnak a rókaszőlő, így megkezdődött a vizsgálata, terjedése Európában.

Tudta?

Aranyló őszi lomb
Aranyló őszi lomb
A direkttermők fontos közös sajátossága, hogy mind a Vitis labrusca faj leszármazottai. Legszembetűnőbb külsőségük a bogyószíntől független sárga őszi lombozatuk. Ha valahol kéklő fürtöket látunk a gyönyörű, aranyló őszi lomb árnyékából előbukkanni, bátran kijelenthetjük: ez csak valami régi direkttermő lehet. Másik morfológiai hasonlóságuk már „bensőségesebb” jellegű. Terméseik ugyan kékek (Othello, Izabella) és sárgák (Noah, Fehér Delaware) is lehetnek, de a bogyók közös sajátossága a kocsonyás hús és a jellegzetes labrusca-íz. Ez a markáns karakter igen megosztó tulajdonság, sokak szerint még a lehetőségét is kizárja minőségi borokban való felhasználásuknak, míg mások éppen ezt keresik csemegéjükben.

Az Othelloban sok a színanyag, még a bogyóecset is piroslik
Az Othelloban sok a színanyag, még a bogyóecset is piroslik
Ez szabadította az újabb vészt az Óvilágra, hiszen elvileg a kontinensnyi pusztulást kiváltó filoxéra (szőlőgyökértetű) Vitis labrusca vesszőkön utazott át az Atlanti-óceánon, majd tarolta le az itteni ültetvényeket. Ekkor kezdődött meg a védekezési módok kidolgozása (szénkénegezés, árasztás), amelyek közül az alanyra oltás és a homoktalajok betelepítése bizonyult a leghatékonyabbnak.

A szaktudást igénylő oltványkészítés mellett viszont óriási szerephez juthattak azok az amerikai eredetű fajták is, amelyek rezisztenciájuk mellett termést is hoztak. Így kezdhette meg európai szereplését a direkttermők fajtaköre. Kontrollálhatatlan terjedésük, gyenge minőségük hamar tiltólistára tette őket, az 1920-as években (amikor ültetvényeink ötödét uralták) már rendeleti szabályozás született visszaszorításukra. Könnyű termeszthetőségük azonban hozzájárult, hogy egyes adatok szerint még az 1960-as években is a szaporítás több mint tizedét tették ki.

A filoxéravész utáni terjedésük fő mozgatórugója gyökerük ellenálló képessége és egyszerű termesztésük volt.

Rezisztenciájuk azonban minden tekintetben jelentősen elmarad alanyfajtáinktól és a később nemesített hibridekétől is. Gombás betegségekkel szembeni érzékenységükben egyéni különbségek is felfedezhetők.

A napperzselés ellen még az Izabella sem védett
A napperzselés ellen még az Izabella sem védett

Rothadásnak rendre ellenállnak, többségükben peronoszpórával szemben is toleránsak. A lisztharmat viszont veszélyeztetheti Othello-tőkéinket, ráadásul a hagyományos kéntartalmú szerek (a köszmétéhez hasonlóan) meg is perzselik a lombozatát.

Ha permetezés nélküli lugast szeretnénk nevelni, amelyről ízes csemegeszőlőt ehetünk, létezik jobb választás (Fanny, Eszter, Teréz). Ha még némi rozét is szeretnénk készíteni a reszliből, akkor is lehet más választásunk (Nero). Ha számítunk a korai első és egy kései másodtermésre, akkor sem a direkttermők a mi fajtáink (Zalagyöngye). De ha egyszerűen szeretjük az Izabella illatosságát vagy nem tudunk ellenállni az Othello markáns zamatának, bátran ültessünk pár tőkét házikertünkbe.

A tiltás alapvetően árutermelő ültetvényekre szól. Ez persze nem oldja meg a szaporítóanyag kérdését. De megnyugtatásul leírhatom, ha rezisztenciájuk el is marad az alanyfajtákétól, azért a direkttermőknél még működik a dugványozás.

Aki gyökeres szaporítóanyagot szeretne, annak is szolgálhatunk jó hírrel. Áruforgalomba kerülő bor csak borszőlőfajtaként kategorizált szőlőből készülhet, ez a direkttermők, elsősorban a piacokon keresett Othello szempontjából szerencsés kiskapu lehet. Csemegeszőlőként talán bekerülhet így a fajtajegyzékbe, és előbb-utóbb a szaporítóanyaga is hozzáférhető lehet.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kedveskedjen Szeretteinek!

Fizessen elő most 1 évre népszerű agrárszaklapjainkra nyomtatott vagy digitális formában és válasszon még egy kiadványt!

Digitális etnobotanika…

Vannak dísznövények, szobanövények, melyekről kiderülhet, hogy nem csak szépek, de ehetők is. Léteznek olyan gyomok, melyek ellen küzdünk a kertben, ám kiderülhet róluk, hogy gyógynövények… A növények többsége sokkal többféle módon használható, mint ahogy azt gondolnánk…

Veszélyes rovarok világ körüli úton

Mérgező rovarok – például a közismert fekete özvegy pókok – akár az egész világot körbeutazhatják peszticiddel nem kezelt élelmiszerszállító konténerek belsejében.

Napfényben minden szebb

A sok fény és a langyos levegő előcsalogatja a növényeket a kertben, szinte hallani a zsizsegést, a tavaszi záporok után a fű növekedését, szirmaikat bontják a virágok és a rügyekből kipattannak a levelek. Napfényben zöldebb a fű, színesebbek a virágok, illatosabb a kerti levegő, hangosabb a madárdal és a hangulatunk is nagyszerű.

Nyár végén kezdjük a felkészülést a tavaszi fagyvédelemre

Jól ismerjük a tavaszi fagyokat, de a klímaváltozás hatására nagyobb károkra lehet számítani, különösen akkor, amikor az enyhe tél után nagyon korán indul a virágzás, mint az idén is. Hogyan lehet fölkészíteni a gyümölcsfákat erre a megpróbáltatásra? Többféle megoldás létezik a fagyvédelemre, a környezet és a növény kezelésével.

Veszélyes gyomok terjednek a madáreleséggel

Sok millióan használnak etetőket, hogy madarakat csalogassanak a lakóhelyük közelébe. Csakhogy ennek a népszerű hobbinak nem várt következménye lehet, mutatta ki nemrég egy 2 két évig tartó vizsgálatsorozat: a madáreleség-keverékek hozzájárulhatnak fontos haszonnövényeket veszélyeztető gyomok elterjedéséhez.

Gazdálkodás koronavírus idején

Távolságtartók lettünk. A koronavírus miatt ma mindenkinek minél távolabb kell maradnia azoktól, akikkel beszélget, akikkel elintéznivalója van. A távolságtartás korábban lenézett tulajdonságnak számított, de 2020 tavaszára ez lett a szokás. Az élet mégsem állhat meg, mert muszáj termelni, termeszteni, a mindennapi élelmiszert előállítani. A kialakult helyzetről és modus vivendiről gazdasági vezetőket kérdeztünk.

NAK: a vadkárok megelőzéséhez a gazdák és a vadászok szoros együttműködése szükséges

Kezdődik a napokban a vadkároknak egyik leginkább kitett kultúra, a kukorica vetése, ezért a vadkárelhárítások megtervezéséhez, hatékony kivitelezéséhez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Vadászati Védegylet szorgalmazza a gazdák és a vadászatra jogosultak szoros együttműködését.

Nagy István: itt az idő a veteményezésre!

A koronavírus-járvány időszakában különösképp felértékelődik a ház körüli kertek, veteményesek szerepe, ahol a gyönyörű időben, mégis másoktól távol tölthetjük el az időt hatékonyan. Erre buzdít közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter is.

Sivatagba zöldellő gazdaságot

Gránit, homokkő és vörös homok uralja a Hold-völgyet. Míg a szem ellát magas sziklák, szűk szurdokok, barlangok és földcsuszamlások váltakoznak 720 négyzetkilométeren Jordánia déli részén, közel Szaúd-Arábia határához. Ennek ellenére itt található Jordánia legnagyobb farmja, a Rum Farm, ami 1986-ban jött létre a Wadi Rum-sivatag közepén, közel 2000 hektáron.