Back to top

A magyar erdők királya

Nem feledkezhetünk meg a zalai, somogyi, valamint a gemenci gímszarvas állományunkról, amely hungarikummá vált. A híres gímszarvas állomány megőrzéséhez azonban továbbra is elengedhetetlen a megfelelő szakmai ismeret és a szarvassal való gazdálkodás.

A gímszarvas a magyar néphez legendákkal, mendemondákkal, mítoszokkal, elbeszélésekkel régmúltba visszamenőleg kötődik. Regénk szerint a csodaszarvast követve telepedtünk meg a Kárpát-medencében, nem véletlen, hogy ilyen erős a kötődésünk a gímszarvassal.

Valóban egy tekintélyt parancsoló állatról beszélünk. A hazánkban elterjedt közép-európai alfaja rendkívüli adottságokkal rendelkezik. Elsősorban a Dunántúl erdősült területein, valamint az Északi-középhegységben fordul elő, de váltó vadként egyre több területen megjelenik, ahol eddig nem volt észlelhető. Köszönhető ez annak, hogy állománya növekvő tendenciát mutat. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikája szerint 2017-ben 101 464 példány volt a gímszarvas jelentett állománya, és a 2017/2018-as vadászati évben 58 068 gímszarvas került terítékre. A jelentett állomány 2018-ban 111 450 egyedszámra emelkedett, ami 9,8 százalékkal több az előző évi adathoz képest.

A teríték elmúlt években történő megemelése nem okozta az állomány érdemi csökkenését, a magas hasznosítási arány pedig azt jelzi, hogy az állomány tényleges létszáma is magasabb a jelentésekben szereplőnél.

A hímet bikának, a nőstényt tehénnek, a másodéves női szaporulatot ünőnek, míg az első éveseket borjúnak nevezzük. Az élőhely minősége és a táplálékkínálat jelentősen befolyásolja a testméreteket, de ez általában kihat a bikák agancsának méretére is. Az első agancs kifejlődése szoros kapcsolatban van az ivaréréssel.

Önmagában az agancs növekedési sebessége szinte egyedülálló jelenség az állatvilágban, ugyanis a gímbika mintegy 120 nap alatt képes akár 15-18 kg-os agancsot is felépíteni. Az agancstő kezdeménye már a magzati fejlődéskor megjelenik mindkét ivaron. A későbbiekben a növekedési időszakban a hím nemi hormonok (különösen a tesztoszteron) túlsúlya segíti az agancstő kifejlődését, míg a női nemi hormon megakadályozza azt. A fejlődő agancsot a növekedés időszakában finom bőr borítja, amit vérerek szőnek át, ezt nevezzük háncsnak vagy barkának. A külső méreteit elérő agancson elhal a bőr (a barka), amit a bika előszeretettel dörzsöl fákhoz, bokrokhoz. Maga a letisztítás 4-5 hónapig tart. A bika a kor előrehaladtával egyre súlyosabb, nagyobb agancsot rak, az agancs ágai is gyarapodnak. A fejlődési csúcs a kulmináció, ami után a bika agancsa hanyatlik és visszarak – ekkor már csak gyengébb agancs építésére képes.

A gímszarvas táplálkozásával jelentős erdészeti és mezőgazdasági kárt képes okozni.

Alapjába véve „lombevő”, de sokféle növénykultúrát kedvel: gabonaféléket, pillangós takarmányt, gyümölcsöket, répaféléket stb.

Szaporodási időszaka augusztus végétől október elejéig tart, de leginkább szeptemberre tehető -- ki ne hallott volna a szeptemberi szarvasbőgésről. Ilyenkor a bikacsapatok szétválnak és felkeresik a teheneket. Csak a jó kondíciójú, középkorú és öreg bikák tudják megvédeni háremüket a „trónkövetelőktől”. Ez a fajta természetes szelekció biztosítja, hogy a legkiemelkedőbb génállománnyal és adottsággal rendelkező bikák örökítsék tovább génjeiket a minél jobb génekkel rendelkező szaporulat érdekében. Előfordul, hogy a tehenekért komoly harcokba bocsátkoznak a bikák, ami magas fokon ritualizált, néha sérülést, esetleg elhullás eredményez.

A bőgés ideje alatt a bikák ilyenkor szinte egyáltalán nem táplálkoznak. Testtömegük akár 20-30 százalékát is képesek ez idő alatt elveszíteni.

A borítás, azaz a megtermékenyítés után a tehenek egy, nagyon ritka esetekben két utódot hoznak világra. A borjak 234-236 nap után jönnek világra, és néhány óra múlva már követni is képesek anyjukat.

Nem feledkezhetünk meg a zalai, somogyi, valamint a gemenci gímszarvas állományunkról, amely hungarikummá vált. A híres gímszarvas állomány megőrzéséhez azonban továbbra is elengedhetetlen a megfelelő szakmai ismeret és a szarvassal való gazdálkodás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Adómentesség a méhészeti termékekre

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervével összhangban az Agrárminisztérium további klímavédelmi intézkedéseket is indít természeti környezetünk megóvása érdekében. Az erdősítésen és az öntözésfejlesztésen túl a méhészek támogatása is fontos alappillére a klímavédelemnek.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Hazaérkezett Gyöngyi gőzös

2018-ban kezdődött meg a Mátravasút Gyöngyös-Lajosháza-vonali pályájának és az üzemhez tartozó gördülő állománynak a felújítása, 635 millió forint kormányzati támogatás segítségével. Elsőként a pályaszakasz újult meg, majd ezt követte a járművek korszerűsítése.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

Fiatal intézmény nagy múlttal

Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.

Agroerdészet gyümölccsel és zöldséggel

Az idén Országfásítási Programot indított az agrártárca, aminek az összes felhívása még nem jelent meg. Tudható, hogy nemcsak erdőtelepítésben lehet gondolkodni, utcafásításra, intézményi szintű faültetésre is lehetőség nyílik és agroerdészet is szóba jöhet. Ez utóbbi tervezéséhez nyújt segítséget a francia gyakorlati tapasztalatok összegzése.

FeHoVa: ismert horgászokkal beszélgettünk a legnépszerűbb módszerekről

A magyar horgász- és vadászközösség ünnepe volt a 27. FeHoVa, melyen nemcsak a legújabb termékek, hanem ismert szakemberek és versenyzők is várták az érdeklődőket. Lapunk egy pergető- és egy feeder-specialistát kérdezett a hazai horgászok szokásairól.

Engedély nélkül nem vihetjük haza a hullajtott agancsokat

Nemcsak a törvényt sértik meg az úgynevezett agancsozók, azaz akik engedély nélkül gyűjtik be a szarvasok tél végétől levetett agancsait, hanem a vadállományban és az erdőben is óriási kárt okoznak.