Back to top

A magyar erdők királya

Nem feledkezhetünk meg a zalai, somogyi, valamint a gemenci gímszarvas állományunkról, amely hungarikummá vált. A híres gímszarvas állomány megőrzéséhez azonban továbbra is elengedhetetlen a megfelelő szakmai ismeret és a szarvassal való gazdálkodás.

A gímszarvas a magyar néphez legendákkal, mendemondákkal, mítoszokkal, elbeszélésekkel régmúltba visszamenőleg kötődik. Regénk szerint a csodaszarvast követve telepedtünk meg a Kárpát-medencében, nem véletlen, hogy ilyen erős a kötődésünk a gímszarvassal.

Valóban egy tekintélyt parancsoló állatról beszélünk. A hazánkban elterjedt közép-európai alfaja rendkívüli adottságokkal rendelkezik. Elsősorban a Dunántúl erdősült területein, valamint az Északi-középhegységben fordul elő, de váltó vadként egyre több területen megjelenik, ahol eddig nem volt észlelhető. Köszönhető ez annak, hogy állománya növekvő tendenciát mutat. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikája szerint 2017-ben 101 464 példány volt a gímszarvas jelentett állománya, és a 2017/2018-as vadászati évben 58 068 gímszarvas került terítékre. A jelentett állomány 2018-ban 111 450 egyedszámra emelkedett, ami 9,8 százalékkal több az előző évi adathoz képest.

A teríték elmúlt években történő megemelése nem okozta az állomány érdemi csökkenését, a magas hasznosítási arány pedig azt jelzi, hogy az állomány tényleges létszáma is magasabb a jelentésekben szereplőnél.

A hímet bikának, a nőstényt tehénnek, a másodéves női szaporulatot ünőnek, míg az első éveseket borjúnak nevezzük. Az élőhely minősége és a táplálékkínálat jelentősen befolyásolja a testméreteket, de ez általában kihat a bikák agancsának méretére is. Az első agancs kifejlődése szoros kapcsolatban van az ivaréréssel.

Önmagában az agancs növekedési sebessége szinte egyedülálló jelenség az állatvilágban, ugyanis a gímbika mintegy 120 nap alatt képes akár 15-18 kg-os agancsot is felépíteni. Az agancstő kezdeménye már a magzati fejlődéskor megjelenik mindkét ivaron. A későbbiekben a növekedési időszakban a hím nemi hormonok (különösen a tesztoszteron) túlsúlya segíti az agancstő kifejlődését, míg a női nemi hormon megakadályozza azt. A fejlődő agancsot a növekedés időszakában finom bőr borítja, amit vérerek szőnek át, ezt nevezzük háncsnak vagy barkának. A külső méreteit elérő agancson elhal a bőr (a barka), amit a bika előszeretettel dörzsöl fákhoz, bokrokhoz. Maga a letisztítás 4-5 hónapig tart. A bika a kor előrehaladtával egyre súlyosabb, nagyobb agancsot rak, az agancs ágai is gyarapodnak. A fejlődési csúcs a kulmináció, ami után a bika agancsa hanyatlik és visszarak – ekkor már csak gyengébb agancs építésére képes.

A gímszarvas táplálkozásával jelentős erdészeti és mezőgazdasági kárt képes okozni.

Alapjába véve „lombevő”, de sokféle növénykultúrát kedvel: gabonaféléket, pillangós takarmányt, gyümölcsöket, répaféléket stb.

Szaporodási időszaka augusztus végétől október elejéig tart, de leginkább szeptemberre tehető -- ki ne hallott volna a szeptemberi szarvasbőgésről. Ilyenkor a bikacsapatok szétválnak és felkeresik a teheneket. Csak a jó kondíciójú, középkorú és öreg bikák tudják megvédeni háremüket a „trónkövetelőktől”. Ez a fajta természetes szelekció biztosítja, hogy a legkiemelkedőbb génállománnyal és adottsággal rendelkező bikák örökítsék tovább génjeiket a minél jobb génekkel rendelkező szaporulat érdekében. Előfordul, hogy a tehenekért komoly harcokba bocsátkoznak a bikák, ami magas fokon ritualizált, néha sérülést, esetleg elhullás eredményez.

A bőgés ideje alatt a bikák ilyenkor szinte egyáltalán nem táplálkoznak. Testtömegük akár 20-30 százalékát is képesek ez idő alatt elveszíteni.

A borítás, azaz a megtermékenyítés után a tehenek egy, nagyon ritka esetekben két utódot hoznak világra. A borjak 234-236 nap után jönnek világra, és néhány óra múlva már követni is képesek anyjukat.

Nem feledkezhetünk meg a zalai, somogyi, valamint a gemenci gímszarvas állományunkról, amely hungarikummá vált. A híres gímszarvas állomány megőrzéséhez azonban továbbra is elengedhetetlen a megfelelő szakmai ismeret és a szarvassal való gazdálkodás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

Megújítva vehették birtokba a XIX. kerület lakói a Kúttói-parkerdőt

Parkerdővé alakították a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti erdőterületet. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a XIX. kerületi önkormányzat együttműködésében megvalósuló fejlesztés során sportpályákat, futókört, erdei edzőparkot és játszóteret, valamint kutyafuttatót létesítettek.

Minden tenyérlenyomat egy fával gazdagítja az erdőt

Nem szabad veszni hagyni az erdőket, fel kell készíteni őket a környezeti kihívásokra és törekedni kell a fával borított terület növelésére - hangsúlyozta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár a 700 gyermeket fogadó IV. Erdővarázs Családi Napján.

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Örökbe fogadna egy darabka erdőt? Pár száz forintból már lehet saját csemetéje

Közösségi kertek után közösségi erdők is „kinőhetnek a földből”, és már néhány száz forinttal is hozzájárulhat bárki a szép és hasznos küldetéshez. Az első projekt Nógrád megyében, Csécsén valósul meg, novemberben már ültetik is a fákat.

Karsztvidékek és legendák a Mecsekben

A baranyai Komlóhoz közeli erdőrész álmodó, nagy csendjét 1927-ben zakatoló mélyfúró gép lármája verte fel – a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szenet kutatott a völgyben. Egy tavaszi napon a fúrólyukból váratlanul meleg víz tört fel. A tizenöt méteres vízoszlop csodálatos látványa a mérnökökben csalódást keltett, így elrendelték a furat betömését.

Egy kihaltnak hitt orchidea bukkant fel újra a Kisalföldön

Az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) ritka, nyár végén, kora ősszel virágzó orchideafélénk. Hazánkban elsősorban a Zalai-dombságban, a Balaton-felvidéken és a Mezőföldön ismertek előfordulásai. A Kisalföldön kihaltként tartották számon, utolsó ismert előfordulása a Győrszentiván melletti Ujmajor volt, ahol Polgár Sándor gyűjtötte 1934-ben.

Hamarosan indul az őszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén ősszel sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata szerint ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2019. október 5-től zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben.

Újra vár az Erdővarázs

Szeptember 20-21-én Budapestre költöznek az ország erdői. A két napos ingyenes látogatható IV. Erdővarázs családi napokon a magyarországi erdők értékeit, érdekességeit és az erdész szakma szépségét, különlegességeit mutatják be a Szabadság téren az Agrárminisztérium kezdeményezésére az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében.

Elültették a főváros tízezredik fáját

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten. A fákat jelképesen Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el.