Back to top

Páncélos fűnyíró: a sarkantyús teknős

Sok teknőskedvelő álma egy sarkantyús teknős (Geochelone sulcata). Tudni kell azonban, hogy hosszabb távon csak az tudja megfelelő módon tartani ezeket az állatokat, akinek van elegendő szabadtéri területe és egy melléképülete vagy egyéb használaton kívüli helyisége a hüllői számára.

Ám aki e feltételeket biztosítani tudja, az rendkívül impozáns megjelenésű házikedvencre tehet szert a sarkantyús teknősök „személyében”.

Lenyűgöző méretek

Ezek az állatok nem rendelkeznek különösen feltűnő mintázattal, ám méreteik lenyűgözőek. Ez ugyanis az egyik legnagyobbra növő szárazföldi teknősfaj. A fogságban tartott legnagyobb példány 83 cm páncélhosszúsággal rendelkezett, amihez 105,5 kg-os tömeg társult. Az átlagos méretű egyedek 30-50 kg közöttiek. Színezetük szalmasárga, halványbarna, hasi oldaluk mintázat nélküli. Éppen emiatt – más teknősfajokkal ellentétben – a fiatal állatok egyedi azonosításához nem a hasi oldalt fotózzák. A hivatalos eljárás keretében, a protokoll szerint, az egyedek cara­paxá­nak hátsó peremén látható csipkézett szegélyt örökítik meg az állatok felismerhetőségének érdekében. Tíz centiméter testhossz felett persze már ezt a fajt is mikrocsippel kell ellátni.

A sarkantyús teknősök Afrika sivatagos, illetve száraz szavannás jellegű területein honosak. Itt általában mély üregeket ásnak, hogy a nap elől menedékre leljenek, továbbá a nagyon száraz időszakokban nyári álomba is merülhetnek.

Ezeknek az állatoknak lételeme a napfény, a kerti talaj és a vadon termő növények nyújtotta táplálék. Tartásuk során tehát arra kell törekedni, hogy tavasztól őszig minél több időt tölthessenek a szabadban. A táplálék tekintetében nem válogatósak. Más teknősökkel ellentétben nemcsak a kétszikűek finomabb hajtásait fogyasztják el, hanem a pázsitfűféléket is előszeretettel legelik. Sőt, a téli időszakban a jó minőségű szénát is elfogadják, némi zöldség- és szépia-kiegészítéssel. Bár a szabadban ritkán jutnak folyadékhoz, fogságban tartva nyugodtan kínáljuk őket rendszeresen ivóvízzel – értékelni fogják.

Több méter mélyre is leás

Szabadtéri elhelyezésüket egye­sek úgy oldják meg, hogy a teknősöket keretre erősített drótfonatfedő alá helyezik. Ezt az alkalmatosságot aztán naponta odébb helyezik, ezzel tulajdonképpen legelőszakaszokat jelölve ki számukra. Hosszabbtávon azonban komolyabb helyet kell kialakítani nekik. A tervezés során nem csak azt kell figyelembe venni, hogy az állatoknak legyen lehetősége napozni, illetve árnyékba is vonulni. Fontos szempont, hogy ezek a teknősök a mellső lábaikon lévő megnagyobbodott sza­ru­pajzsok segítségével gyorsan és több méter mélyre is leásnak. Férőhelyüket ezért érdemes például betonvassal alapozni, és erre hordani a földet. Vigyázzunk, ha tömör betonaljzatot készítünk, az megtartja a vizet, és kiadós esőzések során megtelhet a kifutó csapadékkal. Télen egy kisebb helyiségben lehet elhelyezni a nagyobb állatokat, ahol lámpákkal alakíthatunk ki számukra napozóhelyeket. A fiatalabb példányokat terráriumban helyezhetjük el.

Szaporodásuk a szabadban az esősebb időszakokra tehető, ami nálunk a nyári időszakra esik. Az átlagosan 15, teljesen gömbölyű tojásból az utódok az akár a 200 napot is meghaladó inkubációs időt követően kelnek ki. A kis teknőseket az európai fajok fiataljainál is bevált módon kell felnevelni.

A faj a Washingtoni Egyezmény II. függelékének, illetve az EU „B” kategóriájának hatálya alá tartozik. Hazánkban egyedi azonosításuk kötelező, viszont EU bizonylatot nem kell kiállítani melléjük, csupán származási igazolást.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Konrad Lorenz igazsága - A pamatos füleskuvik

Aki tekintettel van a körülményekre, s inkább egy bohókás törpe fülesbagoly­párocskát, szelíd kis kuvikot, aranyos kis rágcsálót vagy más, hasonlóan éjjel élő állatot tart, amelyik épp akkor kel fel és kezdi a maga napját, amikor gazdája hazatér a munkából – annak nagyon sok jóleső örömben lesz része.”

Csökken az afrikai elefántagyar és az orrszarvútülök iránti kereslet

Csökken az afrikai elefántagyar és az orrszarvútülök iránti kereslet, és ezeknek a termékeknek a feketepiaca is kisebb lett - derült ki az ENSZ Kábítószerellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) vadvilági bűnözéssel foglalkozó 2020-as világjelentéséből.

Veszélyes kihívás az állatok ijesztgetése

Fiatalok kihívás formájában arra biztatják egymást, hogy házi- és haszonállatokat ijesszenek meg, és erről videó posztban számoljanak be az interneten. Az állattartók a veszélyekre figyelmeztetnek.

A szalmaköltő galambok

A galambtenyésztők előszeretettel nevezik szalmaköltő galamboknak azokat a galambpárokat, amelyeknél a tojógalambok nem tojnak, vagy ha tojnak is, a tojások terméketlenek. Ha nem avatkozunk közbe, a madarak a terméketlen tojásokon vagy az üres fészken ülve kotlanak.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Élő nemzeti kincsünk: a pumi

A kutyák bohócaként is emlegetett magyar terelő pásztorkutyát az alkalmazkodás iskolapéldájaként tartják számon. Hosszú út vezetett a pásztor csizmaszára mellől a modern nagyvárosok forgatagáig, melyet ez a viszonylag kistermetű, csupa szív kutya sikeresen teljesített.

Idén is lesz Országos Vadásznap!

Idén is megrendezésre kerül az Országos Vadásznap, ezúttal Zala megye ad otthont az eseménynek augusztus utolsó hétvégéjén. A szervezők mérlegelték a pandémia keltette bizonytalanságokat, melyek az országban tervezett vadászattal kapcsolatos rendezvények megszervezésének, illetve megtartásának sem kedveztek.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.

Fuss, Forest! – Szeptemberben rendezik a Budakeszi Vadaspark jótékonysági terepfutóversenyét

Szeptember 5-én, szombaton rendezi a Budakeszi Vadaspark a Fuss, forest! elnevezésű terepfutóversenyt. A járványügyi helyzet miatt áprilisban elhalasztott verseny egyszerre jótékonysági és családi futás, amelyen a néhány száz méterestől a félmaratonig 6 táv közül választhatnak az indulók.